ALMA A FÁJÁTÓL... A fiatalok pénzügyi szocializációját befolyásoló intergenerációs hatások a családban Sztori, hogy miként jutottam el eddig a témáig. Belső és külső motivációk Zsótér Boglárka Marketing és Média Intézet Témavezető: Bauer András, PhD Budapest, 2013. június 24.

A TERVEZET FELÉPÍTÉSE Bevezetés A kutatás célja A kutatás tudományos és gyakorlati jelentősége Szakirodalmi összefoglaló Fogyasztói pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűdök Fiatalok materialista értékrendje A pénzügyi magatartás kialakulásának folyamata A pénzügyi szocializáció elmélete Kutatási kérdések Tervezett kutatásmódszertan Előtanulmányok Összefoglalás

A kutatás célja A fiatalok pénzügyi szocializációs folyamatának mélyebb megismerése A fiatalok és szüleik pénzügyi magatartására vonatkozó intergenerációs hatások mértékének és jellegének vizsgálatával Interdiszciplináris megközelítés által a fogyasztói társadalom pontosabb megismerése Tudomány gazdagítása – „rések” betöltése Módszertani belátások Input a pénzügyi edukáció fejlesztéséhez Eredményszemlélet Folyamatszemlélet

A kutatás tudományos és gyakorlati jelentősége A pénzügyi termékek és az egyéni igények egyre bonyolultabbak és komplexebbek, MIKÖZBEN a pénzügyi ismeretek és a pénzügyi kultúra alacsony szintje jellemző. (Chen – Volpe, 1998; Volpe – Chen – Liu, 2006) A pénzügyi magatartás megfelelő irányba mozdítása megkérdőjelezhetetlen fontosságú! DE: Meg kell érteni, hogyan formálódik a fiatalok pénzügyi magatartása. (Fox – Barthalomae, 2010) A téma iránti tudományos és gyakorlati érdeklődés Magyarországon is megjelent. (MNB, 2012; Botos et al., 2012; Béres – Huzdik, 2012)

A szakirodalmi háttér bemutatása Pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűdök Eredményszemlélet Materialista értékrend Fogyasztói szocializáció Családi kommunikációs minták Intergenerációs átvitel Folyamatszemlélet Ez változtatva lesz még dizájnilag Pénzügyi szocializáció Forrás: saját szerkesztés

Kiinduló konceptuális keret Előzmény Folyamat Kimenet Családi kommunikációs minták Szülők Pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűdök Materialista értékrend Fiatalok Pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűdök Materialista értékrend Forrás: saját szerkesztés

ELMÉLETI HÁTTÉR Eredményszemlélet Mindennapi fogyasztói pénzügyi magatartás Számos irányvonal - egymásra épülés hiánya (Dew – Xiao, 2011) Különböző vizsgálati szintek: Család, háztartás, egyén Általános vs. speciális (Danes et al., 1999; Hayhoe et al., 2000; Robb, 2011) Tudatosság egyre inkább előtérbe kerül (Dowling et al., 2009; Webley – Nyhus, 2006; Angeletos et al., 2001) Fogyasztói pénzügyi magatartás dimenziói: célkitűzés, tervezés, megtakarítás, jövőorientáció, ésszerű költekezés, költések ellenőrzése, kommunikáció Pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűdök Materialista értékrend

ELMÉLETI HÁTTÉR Eredményszemlélet Pénzügyi magatartás A valóságban a pénzzel való bánásmód kevésbé racionális, és inkább tekinthető gyakran tudattalan emocionális erők által meghatározottnak. (Forman, 1987) A pénzhez való viszonyulás integrálása (Hilgert et al., 2003; Xiao et al., 2004) Money Attitude Scale (Yamauchi és Templer, 1982) Hatalom-presztízs Megtakarítás-idő Bizalmatlanság Szorongás Pénzügyi attitűdök Materialista értékrend

ELMÉLETI HÁTTÉR Eredményszemlélet Pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűd A materializmust az határozza meg, hogy a fogyasztónak mennyire fontos az anyagi javak birtoklása (Belk, 1984; Kocsis, 2001; Hofmeister - Neulinger, 2012) Birtoklásvágy, irigység, önzőség (Belk, 1984) Tárgyiasítás (Ger – Belk, 1990) Központi szerep, boldogság, siker (Richins – Dawson, 1992) Materialista értékrend

Kiinduló konceptuális keret Előzmény Folyamat Kimenet Családi kommunikációs minták Szülők Pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűdök Materialista értékrend Fiatalok Pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűdök Materialista értékrend Forrás: saját szerkesztés

ELMÉLETI HÁTTÉR Folyamatszemlélet „A fogyasztói szocializáció során a fiatal személyek elsajátítják mindazon fogyasztói képességeket, ismereteket és attitűdöket, melyek hozzásegítik őket a piacon történő hatékony működéshez.” (Ward, 1974, p.2.) Racionális elemeken túlmutató folyamat (Achenreiner – Roedder-John, 2003; Simmel, 1990; Ilmonen, 2011) Fejlődési úttal jellemezhető (Roedder-John – Whitney, 1986; Roedder-John, 1999; McNeal, 2007) Szülők kiemelt szerepe (Moschis, 1985; Caruana – Vassallo, 2003; McNeal, 2007; Moore et al., 2002) Fogyasztói szocializáció Intergenerációs átvitel Családi kommunikációs minták

ELMÉLETI HÁTTÉR Folyamatszemlélet Fogyasztói szocializáció Értékek, attitűdök és magatartás minták kulturális átörökítése (Schönpflug, 2001, Trommsdorff, 2009) Szülők és család mint elsődleges szocializációs ágens (Chin-Chun Yi et al., 2004; Viswanathan et al., 2000; Moore et al., 2002) Két vagy több generáció vizsgálata (Moore et al., 2002; Thornberry et al., 2002) Fogyasztói magatartás: termékhasználat, márkahasználat, pénzügyi kompetenciák (Moore et al., 2002; Childers – Rao, 1992; Perez et al., 2011) Más tudományágak vs fogyasztói magatartás Fontos kérdés: hány éveseket vizsgálunk? (Beatty – Talpade, 1994; Mittal – Royne, 2010) Intergenerációs átvitel Családi kommunikációs minták

ELMÉLETI HÁTTÉR Folyamatszemlélet Fogyasztói szocializáció Intergenerációs átvitel Családi kommunikációs minták Forrás: saját szerkesztés Moschis - Moore, 1979; Carlson et al., 1990; Caruana - Vassallo, 2003; Kim - Lee, 2009 alapján

A szakirodalmi háttér bemutatása Pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűd Eredményszemlélet Materialista értékrend Fogyasztói szocializáció Családi kommunikációs minták Intergenerációs átvitel Folyamatszemlélet Ez változtatva lesz még dizájnilag Pénzügyi szocializáció Forrás: saját szerkesztés

ELMÉLETI HÁTTÉR Folyamatszemlélet Pénzügyi szocializáció A pénzügyi szocializáció egy tanulási folyamat, amelyben a fiatalok elsajátítják a pénzzel kapcsolatos ismereteket, és a pénzkezelés módjait, valamint olyan készségeket és képességeket fejlesztenek ki, amelyek szükségesek a mindennapi pénzügyi gyakorlathoz. (Bowen, 2002) A gyermekkori és felnőttkori mintázatok között összefüggés van. (Shim et al., 2010; Elliott et al., 2011; Webley-Nyhus, 2012) Szülők kiemelt szerepe (Goldberg et al., 2003; Chaplin – Roedder-John, 2010; Webley-Nyhus, 2012) Zsebpénz Elvárások megfogalmazása Engedékenység Magatartásminták modellezése Kommunikáció a pénzügyekről

KUTATÁSI KÉRDÉSEK I. 1/a. Kutatási kérdés: Létezik-e intergenerációs átvitel a fiatalok és szüleik között a pénzügyi magatartásra vonatkozóan? 1/b. Kutatási kérdés: Létezik-e intergenerációs átvitel a fiatalok és szüleik között a pénzügyi attitűdre vonatkozóan? 1/c. Kutatási kérdés: Létezik-e intergenerációs átvitel a fiatalok és szüleik között a materialista értékrendet illetően? 2/a. Kutatási kérdés: Hogyan jellemezhetjük a pénzügyi szocializációs folyamatot a családi kommunikációs stílusok ismeretében? 2/b. Kutatási kérdés: Milyen sajátosságokat mutat a magas fogalmi orientációval leírható családokban élő fiatalok pénzügyi szocializációs folyamata? 2/c. Kutatási kérdés: Milyen sajátosságokat mutat a magas társas orientációval leírható családokban élő fiatalok pénzügyi szocializációs folyamata?

KUTATÁSI KÉRDÉSEK II. 3. Kutatási kérdés: Milyen különbségek mutatkoznak az intergenerációs átvitel mértékében az otthon lakó és a szülői házat már (részben vagy teljesen) elhagyó fiatalok között? 4. Kutatási kérdés: Hogyan befolyásolja a szülők és fiatalok közötti intergenerációs hatásokat az, hogy a fiatalok pénzügyileg függnek szüleiktől? 5. Kutatási kérdés: Milyen különbségek mutatkoznak az anyák és az apák szerepében a családi kommunikációt és a fiatalok pénzügyi szocializációját illetően?

Kibővített konceptuális keret Előzmény Folyamat Kimenet Demográfia Szülő neme Családtípus Életstílus jellemzők Elköltözés Pénzügyi önállóság Családi kommunikációs mintázatok Szülők Pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűd Materialista értékrend Fiatalok Pénzügyi magatartás Pénzügyi attitűd Materialista értékrend Forrás: saját szerkesztés

TERVEZETT KUTATÁSI MÓDSZERTAN VEGYES KUTATÁSI MÓDSZERTAN Kutatási szakaszok Kutatás típusa Céljai, eredményei Időzítés I. Szakasz Szakirodalmi megalapozás A kutatási kérdések megfogalmazását és a kutatási módszertant hivatott megalapozni. 2010. szeptember – 2012. október II. Szakasz Előtanulmányok A téma mélyebb megértését, skálák tesztelését segíti 2011. február – 2012. szeptember III. Szakasz Kvalitatív szakasz Feltáró kutatás, mely a kvantitatív szakasz pontos megtervezéséhez szolgál inputokkal. 2013. július - augusztus IV. Szakasz Kvantitatív szakasz Számszerűsíthető eredmények 2013. szeptember - november V. Szakasz A kvantitatív eredmények értelmezését segítő mélyinterjúk 2013. december – 2014. január

KVALITATÍV SZAKASZ SZAKÉRTŐI INTERJÚK FOGYASZTÓI INTERJÚK Pénzügyi edukáció szakterületéről (banki és non-profit szektorból) 10 mélyinterjú Időzítés: 2013. július-augusztus FOGYASZTÓI INTERJÚK Családokkal : egy fiatal felnőtt és a szülő(k) Egyszülős és kétszülős családok Otthon lakó és nem otthon lakó fiatalok 10 mélyinterjú Időzítés: 2013. július-augusztus

KVANTITATÍV SZAKASZ Szülő-gyermek párok Tervezett minatelemszám: 150 pár Egyszülős és kétszülős családok, otthon élők és akik már elköltöztek Válaszadási hajlandósággal kapcsolatos várakozások miatt „B” terv szükségessége: szülőkre vonatkozó adatok észlelt változóként kerülnek a kutatásba Módszertani sajátosság: párok véletlenszerű és valós párosítása (Moore et al., 2002)

KUTATÁSBA BEVONNI KÍVÁNT SKÁLÁK Cél Eszköz/skála Pénzügyi magatartás mérése Responsible Financial Behavior Scale (Perry és Morris, 2005) Financial Behavior Scale (Danes és munkatársai,1999) Pénzügyi attitűd mérése Money Attitude Scale - MAS (Yamauchi és Templer, 1982) Materialista értékrend mérése Material Value Scale - MVS (Richins és Dawson, 1992) Családi kommunikációs mintázatok mérése Family Communication Patterns Scale (FCPS) (Moschis és Moore,1979; Kim, Lee és Tomiuk,2009)

ELŐTANULMÁNYOK Kvantitatív kutatás: 2011. tavasz BCE, alapszakos hallgatók N=294 Cél: FCP-skála tesztelése (Családi kommunikációs mintázatok) Két dimenzió elkülönülése, egy item kizárása Korosztály sajátosságai Kvantitatív kutatás: 2011. tavasz Kvalitatív és kvantitatív kutatás: 2012. tavasz

ELŐTANULMÁNYOK Kvantitatív kutatás: 2011. tavasz Középiskolások N=495 Cél: középiskolások pénzügyi magatartásának és attitűdjeinek vizsgálata Elemzésbe bevont skálák: FCP, MVS, Furnham pénzügyi attitűd skálája, pénzügyi magatartás skála Eredmények: Szülői engedékenység erős jellemző Kommunikáció: laissez-faire nagy aránya Ad hoc pénzügyek Következtetés: Furnham pénzügyi attitűd skálája helyett MAS alkalmazása, szülők szerepére nagyobb figyelem fordítása Kvantitatív és kvalitatív kutatás: 2012. tavasz

A fiatalok pénzügyi szocializációs folyamatának mélyebb megismerése Összegzés A fiatalok pénzügyi szocializációs folyamatának mélyebb megismerése A szülők és gyermekeik pénzügyi magatartására vonatkozó intergenerációs hatások mértékének és jellegének vizsgálatával A pénzügyi magatartás, pénzügyi attitűd és materialista értékrend összehasonlítása a fiatalok és szüleik csoportján ilyen egységben még nem történt meg. A kommunikációs mintázatok szerepének vizsgálata szintén újdonság ebben a keretben. Eredményszemlélet Folyamatszemlélet

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!