Magyarországi fejlesztések, EU támogatások Kovács István Vilmos, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Tematika Helyzet és lehetőség A fejlesztéspolitika céljai és eszközei Elvárt hatások Az európai kontextus

C Hol tartunk most?

Egy főre jutó regionális GDP < 50 50 - 75 75 - 90 90 - 100 100 - 125 >= 125 Mutató EU27 = 100 Forrás: Eurostat

Egy főre jutó regionális GDP < 50 50 - 75 75 - 90 90 - 100 100 - 125 >= 125 Mutató EU27 = 100 Forrás: Eurostat

Az ÚMFT helyzetelemzése Lassuló növekedés, gazdasági nyitottság. Energiafüggőség Alacsony aktivitás Növekvő regionális különbségek A nagyvállalatok versenyképesek, KKV-k hatékonysága fejlesztendő K+F tevékenység elmarad az EU-átlagtól – adaptív vállalati stratégiák Tranzithelyzet, a közlekedési hálózat elégtelen kapacitása Oktatásban résztvevők száma jelentősen nőtt, a színvonal nem javult Demográfiai helyzet romlott, egészségügyi állapot rossz Leszakadás a roma népesség körében nagy Környezeti értékek, sok tennivaló a megőrzésért Közigazgatás és a jogalkotás fejlesztésre szorul

A Nemzeti Fejlesztési Terv hatásai Lehetőségek – ÚMFT A táblázat az ÚMFT-re vonatkozik (2007-2013). A keretösszeg közel 8-szoros, az éves összeg közel 3,5-szeres. Convergence Regions: Konvergencia régiók – GDP/fő az EU-25 75%-a alatt Phasing-out Regions: Az új csatlakozók miatt kerültek ki a konvergencia célkitűzés alól (statisztikai hatás) Phasing-in Regions: A költségvetési periódusban várhatóan elérik a 75%-os küszöböt Competitiveness and Employment Regions: 75% fölötti régiók.

C Célok és eszközök

Átfogó célok A foglalkoztatás javítása - A foglalkoztathatóság javítása - munkaerő-kereslet bővítése - munkaerő-piaci környezet fejlesztése Tartós növekedés - nagy hozzáadott érték - gazdaság bázisának szélesítése - üzleti környezet fejlesztése

Horizontális célok Fenntarthatóság - környezeti - (makro)gazdasági - társadalmi Kohézió - területi különbségek csökkentése - társadalmi (esélyegyenlőség, méltányosság)

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ágazati és regionális operatív programjai Gazdaságfejlesztés OP 2,5 Mrd Euró Közlekedés OP 6,2 Mrd Euró Társadalmi megújulás OP 3,5 Mrd Euró Társadalmi infrastruktúra OP 1,9 Mrd Euró Környezet és energia OP 4,2 Mrd Euró Államreform OP 0,172 Mrd Euró Elektronikus közigazgatás OP 0,422 Mrd Euró 7 Regionális OP 5,8 Mrd Euró Végrehajtás OP 0,31 Mrd Euró Forrás: NFÜ

Az ágazati programok 5000 milliárd forintot meghaladó keret (2007-2013 között) A programok céljai: Versenyképesség növelése a KKV-k és a K+F erősítésével Az elérhetőség javítása A környezet megóvása Társadalmi megújulás Közszolgáltatások minőségi fejlesztése (egészségügy, oktatás, szociális ellátás, kultúra) Olcsóbb, hatékonyabb közigazgatás

A hét régió saját programjai 1 600 milliárd forintos keret Öt fő támogatási cél: Regionális gazdaságfejlesztés Turisztikai célú fejlesztések (attrakció, kapacitás) Helyi közlekedési infrastruktúra-fejlesztés (például 3-5. számjegyű utak fejlesztése) Humáninfrastruktúra-fejlesztések (iskolák, óvodák, egészségügyi létesítmények felújítása) Településfejlesztési akciók (épületrekonstrukciók, térrendezések)

Fejlesztési pólusok Kassa Pécs Debrecen Miskolc Budapest Szeged Sopron Zalaegerszeg Nagykanizsa Békéscsaba Kecskemét Zágráb Eszék Nagyvárad Ungvár/Kijev Kassa Pozsony Bécs Arad Pécs Debrecen Nyíregyháza Miskolc Kaposvár Hódmezővásárhely Budapest Szeged Tatabánya Székesfehérvár Veszprém Győr Szolnok Eger Salgótarján Szekszárd Szombathely Regionális alközpontok Jelmagyarázat Nemzetközi tengely Regionális tengely Versenyképességi pólus Pólus szerepet betöltő társközpontok Szabadka/Belgrád Dunaújváros

Fejlesztési pólus program Célok Innovációvezérelt, tudásbázisú gazdaság megteremtése; nemzetközi szinten versenyképes klaszterek létrejötte, a fővárosközpontúság csökkentése Elvárt eredmények K+F -ráfordítások arányának növekedése a GDP-hez viszonyítva; KKV szektor megerősödése, nemzetközi versenyképesség (export) és beszállítói képesség növekedése; a hazai innováció területi kiegyensúlyozatlanságának oldódása Finanszírozás ~ 600 mrd Ft; Európai uniós források + Hazai k+f források (innovációs alap) + Magántőke

Program a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségért Forrása: összesen ~ 130 milliárd forint 2007-2013 között Célok Fenntartható fejlődési pálya elindítása  a térség leszakadási trendje megfordul  hosszú távú felzárkózás Elvárt eredmények A fejlesztések révén megteremtődik az infrastrukturális háttér, a humán erőforrás és társadalmi tőke, ami a felzárkózási folyamatot megalapozza

Kiemelt fejlesztések újjáépülnek a gyógyturizmust szolgáló termálfürdők megújulnak a városok műemlékei, arculata az út- és vasúthálózat nagyléptékű fejlesztése, Budapesten a 4-es metróvonal megépítése Megújulnak egészségügyi intézmények és iskolák e-közigazgatás Pécs Európa kulturális fővárosa lesz 2010-ben nagy értékű ivóvíz és szennyvízkezelési projektek …….

Új pályázatok, új filozófia Nem helyettesítjük a magántőkét, csak kiegészítjük azt A magánerőből is megvalósítható és életképes fejlesztésekre nem adunk közpénzt Nem ingyenpénzt adunk A pályázóknak önerőt kell hozzátenniük a támogatáshoz  felelős magatartás Tényleges, mérhető hozzájárulást várunk a magyar gazdaság növekedéséhez A támogatás hatását meghatározott mértékű árbevételnövekedéssel kell tudni igazolni. Ennek elmaradása esetén a pénzt (mint egy hitelt) kamatostól vissza kell fizetni

C Elvárt hatások

ÚMFT - Foglalkoztatási, növekedési célok Az Új Magyarország Fejlesztési Terv hatásai A Nemzeti Fejlesztési Terv hatásai ÚMFT - Foglalkoztatási, növekedési célok Cél, hogy a közszférán kívül foglalkoztatottak száma az ÚMFT beavatkozásainak hatására 4 %-kal növekedjen 2015-re Cél, hogy az ÚMFT beavatkozásainak hatására a vállalkozások által megtermelt hozzáadott érték 10 %-kal legyen magasabb 2015-re

6., Az NFT és az ÚMFT pénzügyi hatása

C Az európai kontextus

Keretek - A kohéziós politika, 2007-2013, 2014-2020 Egyszerűbb, stratégiai szemléletű tervezés  nagyobb tagállami felelősség tagállamonként stratégiai dokumentum Uniós egyeztetés csak OP prioritás szintig Azonos szabályrendszer és közös programozás SA-ra és KA-ra Prioritások: konvergencia (növekedés, munkahelyteremtés) 81,5 % (GDP/fő < EU átlag 75%-a) regionális versenyképesség és foglalkoztatás 16,0 % (Közép-Magyarország) területi együttműködés 2,5 % (Interreg) Stratégiai és költségvetési felülvizsgálat következik… Példák az „európai területi együttműködés” keretében támogatható prioritásokra: a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése a fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén, pl.: a vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a KKV-k, a turizmus, a kultúra és a határokon átnyúló kereskedelem fejlesztése; a természeti és kulturális erőforrások közös védelmének és az ezekkel való közös gazdálkodásnak az ösztönzése és javítása…; a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése. Ezek elsősorban a következő prioritásokra koncentrálódnak: innováció: tudományos és technológiai hálózatok létrehozása és fejlesztése, a regionális K+TF és innovációs kapacitások fokozása (a megfelelő felsőoktatási és kutatási intézmények, valamint a KKV-k közötti hálózatok létrehozása; a tudományos ismeretek elérhetősége, a K+TF létesítmények és a nemzetközi K+TF kiválósági központok közötti technológiaátadást fejlesztő kapcsolatok; a technológiaátadó intézmények összekapcsolása; közös pénzügyi tervezési eszközök kidolgozása a KKV-knál folyó K+TF támogatására); környezet: transznacionális dimenziójú vízgazdálkodási, energiahatékonysági, kockázat-megelőzési és környezetvédelmi tevékenységek (a folyók vízgyűjtő területeinek, a part menti övezeteknek, a tengeri erőforrásoknak, a vízellátási szolgáltatásoknak, valamint a vizes élőhelyeknek a védelmét és az ezekkel való gazdálkodást; a tűzvédelmet, aszályvédelmet és árvízvédelmet; a tengeri biztonság előmozdítását és a természeti és technológiai kockázatok elleni védelmet; valamint a természeti örökség védelmét és kiemelését a társadalmi-gazdasági fejlődés és a fenntartható turizmus támogatása érdekében; fenntartható városfejlesztés: a többközpontú fejlesztés megerősítése transznacionális, nemzeti és regionális szinten, ahol egyértelmű a transznacionális hatás. (a városi hálózatoknak, valamint a város és vidék kapcsolatának létrehozását és fejlesztését; a város és a vidék közös problémáinak kezelésére irányuló stratégiákat; a kulturális örökség megőrzését és előmozdítását, valamint a fejlesztési övezetek transznacionális alapú stratégiai integrációját.)

A kohéziós politika hatásai Ökonometriai problémák: modellek vs. empíria Tervezési kihívások: indikátorrendszer Végrehajtási feladatok: partnerség, nyilvánosság, gyorsaság stb. „Public good” előállítása a cél A „good governance” feltétel, és egyben pozitív hatás is

ÖSSZEGZÉS Ami a tervben fontos: - a gazdaság és társadalom rendszerszintű változásaihoz mérhető forrás Az ÚMFT globális kontextusa: - Nyitott gazdaság - Nyitott program - Magyarországon működő akár „külföldi” vállalatoknak is - Közbeszerzések az EU direktívákkal összhangban Kohéziós politika  európai versenyképesség Bizonyítási kényszer az EU kohéziós politika megőrzése érdekében

Köszönöm a figyelmet!