Egyéni fejlesztési terv TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása Egyéni fejlesztési terv munkaerőpiaci reintegráció megvalósításához

Egyéni fejlesztési terv A téma fogalmi keretei TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása Egyéni fejlesztési terv Munkaerőpiaci kontextusban - azokat a cselekvéseket, szolgáltatásokat és lehetőségeket rögzíti, amelyektől azt reméljük, hogy az ügyfél munkaerőpiaci magatartása változik, piaci értéke növekszik. A kifejezés nem szerencsés. Inkább egyéni fejlődési tervről kellene beszélni, ez már tartalmazza az ügyfél aktivitását.

Egyéni fejlesztési terv kialakításának feltételei Tartalom TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása A téma fogalmi keretei Egyéni fejlesztési terv kialakításának feltételei A fejlesztés eredményességének összetevői Fejlesztési terv készítése

A téma fogalmi keretei Egyéni fejlesztési terv sajátossága TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása A téma fogalmi keretei Egyéni fejlesztési terv sajátossága A fejlesztési terv legnagyobb kockázatát maga az egyén jelenti, aki e folyamatban nem passzív, hanem a maga jellegzetes helyzetével, szükségleteivel sajátosságaival és ellenállásával van jelen.

Egyéni fejlesztési terv kialakításának feltételei: TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása Egyéni fejlesztési terv kialakításának feltételei: Ismeretek/tudás és tapasztalat arról, milyen mértékben és hogyan befolyásolható az emberi viselkedés, elsősorban a hátrányos helyzetűek esetében Az adott személy alapos megismerése valamint a környezeti hatások ismerete (munka-erőpiaci diagnózis) Saját/munkacsoport kompetencia határainak ismerete: milyen tudás/szolgáltatás csomag áll rendelkezésre Milyen kapcsolatrendszer/erőforrás vonható be az adott helyi körülmények között a fejlesztés megvalósításába? Milyen helyi gazdasági lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek a jövőkép kialakításában segíthetnek?

Milyen változások teszik lehetővé a fejlődést? TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása Az énkép pozitív változásai: Az egyén fokozatosan másképp gondolkodik önmagáról, ha környezetének visszajelzései, vagy lehetőségei megváltoznak. Változtatható az attitűd, például azonosulás vagy modellek útján. Alakítható az érdeklődés, ha a környezet lehetővé teszi új dolgok kipróbálását, megismerését. Változnak az értékek is, a trendek hatására, vagy azonosulás útján. Az életmód, életszínvonal változásának hatására változik az énkép is. Készségek fejlődése A tevékenység során A képzések során Az interperszonális kapcsolatok hatására Készségfejlesztést célzó közösségi tevékenységek hatására Munkahelyi, tisztázott elvárások hatására Tematikus foglalkozások

A fejlődés/változások időkeretei TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása Fokozatos, kis lépésekben történő változás - A hátrányos helyzetű célcsoport fejlesztésében nem várhatók gyors változások. - A kis lépésekben történő előrehaladás fenntartásához is támogatás szükséges. - Gyakoriak a visszaesések, ezek a változás velejárói, nem a szakember kudarcai. A meglapozatlan fejlesztési próbálkozások többnyire kudarcba fulladnak ( pl. felzárkóztatás nélküli képzésbe helyezés, felkészítés nélküli munkába állítás, egészségre vonatkozó problémák kezelése nélküli munkába állítás stb.) A környezet támogató vagy visszahúzó ereje nagy mértékben befolyásolja az előrehaladás időkereteit. - Az egyén pszichés tempóját, a változáshoz való viszonyát mérlegelni kell az időkeretek kialakításánál.

TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása Néhány, a fejlesztést akadályozó tényező (az egészségi állapoton és az iskolázottsági szinten kívül) Szubjektív tényezők Az ellenállás és a vonakodás Nagyon alacsony önbecsülés Merev, rögzült magatartásformák A munkanélküliség átélésnek pszichikai következményei Referenciacsoport sajátosságai Objektív tényezők Nem megfelelő diagnózis (pl. nem diagnosztizált betegség) Nincsenek anyagi források a megélhetésre a fejlesztés alatt A környezeti adottságok miatt jövőkép kialakítása nehéz. Nincs erőforrás a folyamatos támogatáshoz. Nem állnak rendelkezésre a szükséges szolgáltatások. A fejlesztő nem ismeri fel saját kompetencia határait

A fejlesztési terv készítése TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása A fejlesztési terv készítése Mi a fejlesztési terv tartalma? Mi a célja? Kik vegyenek részt a készítésében? Milyen lépésekből áll? Milyen időtávot ölel fel? Mikor érdemes újragondolni a tervet? Hogyan dokumentáljuk? Tipikus hibák

A fejlesztési terv tartalma TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása A fejlesztési terv minden lényeges információt tartalmaz, ami leírja az egyén munkaerőpiaci integrációja érdekében elhatározott cselekvéseket, szolgáltatásokat: Célok A célok elérését támogató erőforrások Szolgáltatás, fejlesztés tevékenységek Felelős Ütemezés Kockázatok Várható eredmény

Cél és résztvevők TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása Cél és résztvevők A fejlesztési terv és annak célja Vannak olyan esetek, amelyeknél nem szükséges fejlesztési tervet készíteni. Ilyenek például: - Ha csupán információra van szüksége az ügyfélnek - Ha betegség esetén kezelésre irányítjuk, amelynek kimenetelét nem ismerjük. Ha nyilvánvaló, hogy az ügyfél nem fog együttműködni. Ha egyértelmű, hogy nem szorul fejlesztésre. Kik vesznek részt a készítésben? A segítő(k), elsősorban azok, akik a diagnózis készítésében részt vettek. Integrált megközelítés estében, mindig csoportnak kell készítenie/megbeszélnie a fejlesztési tervet. Az ügyfélnek része van a terv készítésében, az ő egyetértése nélkül aligha valósítható meg. Szakemberek, speciális területekről, ha szükséges. (pl orvos, pártfogó stb.) Munkáltató képviselője, ha a fejlesztés végén adott munkakörben foglalkoztatják.

A fejlesztési terv készítésének lépései TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása A fejlesztési terv készítésének lépései Feltételezzük, hogy a komplex munkaerőpiaci diagnózis már elkészült. A segítő(k) kapcsolatépítés során elérnek egy kezdeti kötődést az ügyfél részéről, elsősorban az, aki az ügyfélért felel (mentor vagy ügyfélmenedzser). A szakemberek csoportja megbeszéli, hogy helyi szinten milyen fejlesztési lehetőségek vannak, amelyek az ügyfél esetében megvalósíthatók. Együttműködési szerződés kötése az ügyféllel, amely pontosan rögzíti a célokat, a vállalásokat. Az egyes tevékenységek tervezése és az időhatárok kitűzése. A segítővel való kapcsolattartás módjának és idejének meghatározása A kockázatok megbeszélése, javaslatok a kezelésükre Az elért eredmények értékelése, a terv továbbfejlesztése vagy módosítása, ha szükséges.

Időkeretek A terv időbelisége nagyon fontos! TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása A terv időbelisége nagyon fontos! A legtöbben azonnali, nagy változásokat szeretnének, ami a legtöbb esetben nem elérhető. A rövid idő alatt elérhető kis célok nem mindig motiválnak! A hosszú távú, nagyobb célok jobban motiválnak, de nehéz biztosítani a kitartást. - Optimális, ha közeli célokat tűzünk ki, amelyek megvalósítása növeli az önértékelést, de vázoljuk azt is, hogy a közeli cél egy lépés a távolabbi felé. Mikor kell újragondolni, módosítani? - Ha az ügyfél kéri. - Ha tervek nyilvánvalóan nem vágnak egybe a történésekkel. - Ha a team megkérdőjelezi a tervek adekvát jellegét? - Ha a segítő felismeri, hogy tévedett.

Rögzíteni kell azokat az időkereteket, melyben eredményt értek el! TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása Dokumentálás Rögzíteni kell a tervhez kapcsolódó tevékenységek, szolgáltatások minden lényeges információját, illetve eredményét! Rögzíteni kell azokat az időkereteket, melyben eredményt értek el! Rögzíteni szükséges az elakadásokat és ezek kezelését!

Tipikus hibák A diagnózis nem megfelelő és erre építik a tervet. TÁMOP-5.1.1-09/6-2010-0038 „Segítő Hálózat” kialakítása Tipikus hibák A diagnózis nem megfelelő és erre építik a tervet. A terv gyakran csak a végcélt nevezi meg, az odavezető különböző tevékenységeket elhanyagolja. Nem tisztázzák, melyik tevékenységtől mit remélnek A kapcsolat elején elkészül egy terv, melyet sohasem értékelnek vagy vizsgálnak felül. A terv a segítő véleményét tükrözi, nem az ügyfélét. Egyetlen személy készíti a tervet, nincs benne a team tudása A tevékenységek mennek a maguk útján, nem követik a tervet. Olyan tevékenységeket terveznek be, amely nincs összhangban az ügyfél sajátosságaival Nincs lezárás, nem tisztázzák, hogy elérték-e a kitűzött célt sem.