Közúti Közlekedési Főosztály helyettes vezetője Markotay Sándor Közúti Közlekedési Főosztály helyettes vezetője A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési programja kiemelten az M3 autópályára, továbbá az észak-kelet magyarországi, illetve Záhony térségi közúti fejlesztésekre Záhony - 2003. április

Bevezetés A közlekedésnek kiemelt szerep jut az EU-ban. Magyarországnak csatlakoznia kell a Nyugat Európában már meglévő transzeurópai közlekedési hálózatokhoz, a TINA hálózat , ezen belül a Helsinki folyosók hiányzó kapcsolatainak megépítésével. A TINA hálózat részét képezik azok a Helsinki folyosók, amelyeket az 1997-ben Helsinkiben megtartott Harmadik Összeurópai Közlekedési Konferencia jelölt ki. Magyarországot ezek közül 6 folyosó érinti, nevezetesen a IV., V., V/B., V/C., VII. és a X/B jelűek. A VII. folyosó a Duna folyam.

HELSINKI FOLYOSÓK

A transz-európai közlekedési hálózat (TEN) továbbfejlesztése az összeurópai közlekedési konferenciákon megfogalmazott folyosórendszer (Helsinki folyosók), a TINA hálózat az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok gyorsforgalmi hálózata.

Magyarországi TINA folyosók

Az Európai Unióba történő belépéssel összefüggésben több nagyszabású terv született Magyarországon. Ezek közül egy hónapja került az Európai Unió Bizottságához Brüsszelbe a Nemzeti Fejlesztési Terv. A Nemzeti Fejlesztési Terv 5 operatív programja közül 2 foglalkozik a 2004-2006 között megvalósítandó közúthálózat fejlesztési feladataival, a gyorsforgalmi utakkal, a településelkerülőkkel, mellékutakkal, kerékpárutakkal. A modern, európai Magyarország vízióját felvázoló Európa Terv több százmilliárd forintos fejlesztési programot irányoz elő 2006-ig. Az infrastruktúra fejezetben a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése van előirányozva. Ebben a TINA hálózat és a Helsinki folyosók részét képező gyorsforgalmi úti elemek kiépítése tervezett. A közelmúltban került bemutatásra az Európa Terv részét képező Sztráda Expressz program.

A Kormány 2044/2003. (III. 14.) sz. Korm. határozata A 2006-ig szóló feladatok teljesítése esetén a jelenlegi 633 km hosszú gyorsforgalmi úthálózat az új Kormányhatározat szerint 2003-2006 között 420 km új gyorsforgalmi úttal egészül ki, továbbá 425 km gyorsforgalmi út építése valamint 803 km gyorsforgalmi út építésének az előkészítése kell, hogy megkezdődjék. 2006-ban az így kialakuló hálózat sűrűsége eléri a 11,4 km/1000 km2-t, amely megfelel az EU 15-ök akkori azonos paramétere 50 %-ának. A hosszútávra tervezett gyorsforgalmi úthálózat összhosszúsága a megvalósult, illetve az épülő elemeket is figyelembe véve 2015-ben várhatóan eléri a 2530 km-t. A hálózat sűrűsége 2015-re eléri a 27 km/1000 km2-t, megközelítve ezzel az Európai Unió jelenlegi 15 tagállamának az évi megfelelő mutatóinak átlagát.

Gyorsforgalmi úthálózat bővülése 2003-ról 2006-ra

2015-ig megvalósítandó gyorsforgalmi úthálózat

Az M3 autópálya eddigi megvalósulása és tovább építésének ütemezése: A 2044/2003. (III. 14.) Kormányhatározat szerint az M3 gyorsforgalmi út fejlesztésének programja Az V. Helsinki folyosó részeként az M3 gyorsforgalmi út nemzetközi jelentőségű, emellett országos vonatkozásban is kiemelkedően fontos, mivel az elmaradottabb Kelet-magyarországi térség egy részét tárja fel. Az M3 autópálya eddigi megvalósulása és tovább építésének ütemezése: - Budapest - Gödöllő 1978 - Gödöllő - Hatvan 1980 - Hatvan - Gyöngyös 1983 - Gyöngyös - Füzesabony 1998 - Füzesabony - Polgár 2002

Az M3 gyorsforgalmi út további kiépítésének ütemezése 2004-ben tervezett üzembehelyezések: M3 autópálya Polgár-Görbeháza közötti szakasza. 2006-ban tervezett üzembehelyezések M3 autópálya Görbeháza-Nyíregyháza közötti szakasza. - A Görbeháza-Nyíregyháza közötti szakaszhoz kapcsolódó Nyíregyházi keleti elkerülés, beleértve Nyírtura elkerülését (16,5 km hosszban). - Nyíregyháza nyugati elkerülő útszakasz - Az M3 autópálya megvalósításával együtt készül el a 4. sz. főút - Nyíregyháza-M3 gyorsforgalmi úti kapcsolat 4,4 km-es szakasza. - Megépül az M35 autópálya Görbeháza (M3 autópálya) - Debrecen között (43 km) a hozzá kapcsolódó Debrecent északról és észak-nyugatról elkerülő szakasszal együtt.

Előkészítés megkezdése 2003-2006 között a 2007-2015 közötti megvalósítás érdekében Az M3 autópálya Nyíregyháza-országhatár közötti szakasza a kormányhatározat szerint autóúti kiépítéssel tervezett 2007-2015 közötti megvalósítással. Az autóút Vásárosnamény-országhatár szakaszának kiépítése azonban felveti a határcsatlakozási pont kijelölésének problémáját. A határcsatlakozást illetően 2002. január 16-17-én magyar szakértői delegáció tárgyalt Kijevben. A tárgyalás során sikerült az ukrán fél korábbi, továbbra is fenntartott álláspontja (barabási határkimenet) mellett elfogadtatni az ú.n. “villa” változatot, amely szerint a Nyíregyháza-Vásárosnamény szakasz megépülte után magyar oldalon a gyorsforgalmi út építése két irányban, mind Barabás-Mezőkaszony, mind Záhony-Csap irányában folytatódik. Jelenleg még nincs döntés a záhonyi, vagy barabási kivezetést illetően.

Az M3 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-országhatár közötti szakasza

4. sz. főút Nyíregyháza-Záhony közötti szakaszának fejlesztése, korszerűsítése Nyírtura település elkerülő szakasza,, része lesz az M3 autópálya Nyíregyháza “K”-i csomópontjából induló és Nyíregyházát tehermentesítő útnak. A 15 km hosszú elkerülő szakasz becsült költsége 8 MrdFt. Az építési munkák az 2006-ban kezdődnek, várható befejezése 2008, forrás FIFA. Nyírbogdány települést elkerülő útszakasz hossza 5,2 km. A beruházás becsült költsége 2,2 MrdFt. Az elkerülő szakasz építése az országos közúthálózat fejlesztésének programja szerint 2006-2007. évekre ütemezett, forrás ÚFCE.

4. sz. főút Nyíregyháza-Záhony közötti szakaszának fejlesztése, korszerűsítése A Berkesz községet elkerülő szakasz hossza 5 km. A beruházás előkészítettsége teljeskörű, becsült költsége 2,3 MrdFt. Az elkerülő szakasz építése az országos közúthálózat fejlesztési programjában 2004-2005. évre van ütemezve, forrás ÚFCE.

4. sz. főút Nyíregyháza-Záhony közötti szakaszának fejlesztése, korszerűsítése Székely településelkerülő szakaszának hossza 4,3 km. A területbiztosítás 90 %-os készültségű, az építési munkák becsült költsége 1,6 MrdFt. Az országos közúthálózat fejlesztésének programja szerint az elkerülő út 2005-2006. évi megvalósítással tervezett, forrás: ÚFCE

Az országos közúthálózat fejlesztésének, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintő, 2015-ig szóló programja

4. sz. főút fejlesztése Záhony térségében A záhonyi határátkelőhelyhez kapcsolódó közúthálózati fejlesztések PHARE támogatással 2002-ben megkezdődtek és várhatóan ez év júliusában fejeződnek be. Ennek keretében - 4. sz. főút megerősítése, és kamion leállósáv építése 3 km hosszon a határátkelőhely előtt, - 4. sz. főút, 4115. és 4145. j. ök. utak csomóponti korszerűsítése, a csomópont és az átkelőhely közötti szakasz négysávosítása, - 4115. j. ök. út Záhony belterületi szakaszán 2 km hosszon szélesítés és pályaszerkezet megerősítése, - 4145. j. ök. út györöcskei elágazásánál 0,5 km hosszon szélesítés és pályaszerkezet megerősítése, - Záhonyban a Baross Gábor utcában útépítés és pályaszerkezet megerősítése. A teljes projekt összege 3,4 millió Euró, amelyből 1,9 millió PHARE támogatás.

Fejlesztések Záhony térségében

Magyar-ukrán határátkelőhelyek

Határátkelőhelyek fejlesztése Záhony 2002-ben átadták az EU normáknak megfelelő, szemályforgalmi terninált. A határátkelőhelyhez vezető út korszerűsítése jelenleg folyik. Beregsurány 41. sz. főút 4 sávra bővítése, körforgalmi csomópont kiépítésének megkezdése 2003. évben. Az átkelőhely nemzetközi teherforgalom számára történő átminősítéséről a tárgyalások folynak. Lónya és Barabás Nemzetközi személyforgalomra történő megnyitásáról a szakértők megegyeztek. A határ előtti sávbővítést a GKM a tiszabecsi átkelőhellyel együtt 2004-re ütemezi.

A közúthálózat fejlesztésének finanszírozása Költségvetési források: - Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat (ÚFCE), - Felzárkóztatási Infrastruktúra Alapprogram (FIFA) és - a kiemelt kormányzati beruházásokra fordítható költségvetési források. Hosszú lejáratú hitelek Európai Uniós pénzalapok - ISPA előcsatlakozási alap - Kohéziós Alap - Strukturális Alap

ÖSSZEFOGLALÁS Az előadásban ismertetett fejlesztések megvalósításával Magyarország közelebb fog kerülni a fejlett országokhoz és javulni fognak a szomszédos országokkal az együttműködés feltételei. Az észak-kelet magyarországi és Záhony környéki úthálózati fejlesztések e térség felzárkózását segítik elő, továbbá az M3 gyorsforgalmi út országhatárig történő megépítésével az V. Helsinki folyosó jelentős szakasza megvalósul Európában és reményeink szerint csatlakozni fog az Ukrajnában kiépülő szakaszához.

Köszönöm a figyelmüket!