Görög öltözködés
Öltözködés az ókorban
Archaikus viselet Archaikus kor – keleti hatások Ezek a klasszikus kor kezdetén (i.e. 48o k.) teljesen eltűntek. A dúsan redőzött fehér ruha a görögség megkülönböztető jele lett A korábbi keleties ruházatot barbárnak tartották. A keleti stílusú öltözködést szinte átmenet nélkül váltotta fel az i.e. 5. században az egyszínű, mintázat nélküli ruházat. A perzsa háborúk elvágták a keleti kereskedelmi útvonalakat, így a dúsan redőzött fehér ruha a görögség megkülönböztető jele lett, a korábbi keleties ruházatot pedig ezentúl barbárnak tartották.
Az ókori görögök öltözete Egészséges emberi test, harmonikus mozgás, kiegyensúlyozott, derűs életszemlélet alapvetően meghatározta a görög öltözködést. Szabás és varrás nélküli leplek Bő, levegős, a test köré művészien redőzött textília Fő díszítő elem az egyedi redőzés és az övrész Anyaga len, gyapjú, pamut – otthon készültek Kedvelték az erős színeket (olaj- és almazöld, ibolyáskék, jácintkék, vörös) Szalagokat használtak díszítésre Klasszikus kortól díszítés csak a szegélyeken. Ezek a ruhadarabok téglalap alakú anyagdarabok voltak, melyeket különböző módon tekertek a testük köré.
Női és férfi ruhák nem különböztek nagyon – két fő elemből álltak: Az alapvető ruhadarab a khitón (χιτών) volt (lat. tunica). A nők hosszú khitónt viseltek, amely a bokájukig ért. A khitón fölött egy másik ruhadarabot viseltek: himation (ἱμάτιον) (lat. palla a nőknek, pallium a férfiaknak). A tóga a palliumhoz hasonló darab volt, melyet gondosabban ráncoltak, és csak római polgárok viselhették
A nők ruhája Jobban takarta a testüket, mint a férfiaké, hosszabb volt A nők ruhája színesebb volt
Peplosz és khitón Dór Anyaga gyapjú Ión Anyaga len
Peplosz A peplosz a dórok viselete volt. Anyaga gyapjú Varrás nélküli ruhadarab, egyik oldala teljesen nyitott, a vállra felhozva tűvel, csattal (fibulával), gombokkal összefogták. Változata a diploidon, ahol a felső anyagszegélyt visszahajtották derékig vagy csípőig, ezt tűztűk össze Gyakran öv nélkül viselték, de néha a deréknál a visszahajtás fölött vagy alatt övet hordtak.
Peplosz készítése
Peplosz felvétele
Khitón A Kisázsiában élő iónok viselték eredetileg Kellemes időjárás – vékony lenszövet Két derékmagasságig összevarrt téglalap, aminek a felső széleit összegombolták a vállakon, vagy összetűzték egy fibulával. A khitónra esetenként övet kötöttek, és a felesleges bőséget felhúzták a derék fölé. Ezáltal egy laza visszahajtás, a kolposz keletkezett.
Dór és ión khitón
Dór khitón készítése
Ión khitón készítése
A férfiak gyakran csak khitónt viseltek A munkások khitónja rövid volt, nem fedte el a térdüket, így könnyebben mozoghattak A khitón hosszúságát az öv segítségével tudták igazítani. Khitoniszkosz – a khitón rövid változata
Himation Téglalap alakú ruhadarab, melyet a nők és idősebb férfiak másik ruha fölött viseltek, illetve a fiatalabb férfiak csak magában. A bal váll fölött redőzik, a derekat is körbeöleli, a bal karral tartják az adott helyzetben. Főleg filozófusok, aszkéták és költők öltöztek így.
Khlamüsz A görög férfiak kevés ruhát hordtak, bizonyos körülmények között a meztelenség is elfogadott volt. A meleg éghajlat következtében olykor csak egy khlamüsz nevű ruhadarabot viseltek a jobb váll fölött rögzítve, és a teljes jobb oldalukat szabadon hagyva – így könnyebb volt a mozgás harc esetén. Lovasok és katonák kedvelt köpenyszerű gyapjúból készült viselete volt.
Exomisz Az egyik vállat szabadon hagyó, rövid ruhadarab A khitón rövid formája, (bal vállon rögzítve) Nagyobb mozgásszabadságot biztosított – lovagláshoz, kemény munkához viselték. Halász
Petaszosz – széles karimájú kalap
Hajviselet Asszonyok: arany, ezüst hajtűk, tiarák Fiatal lányok: friss virágok, szalagok Csak a nőknek és a fiúknak volt hosszú haja A férfiak ifjúvá serdülve levágták a hajukat.
Divatos volt a hajat kendővel felkötni, szalag, virágfüzér Stephanie – fémből készült hajformázó.
Lábbeli Többnyire mezítláb jártak Gazdagabbak szandálban, papucsban, puha anyagból készült cipőben, csizmában Otthon mezítláb Kurtizánok aranyozott szandált viseltek.