Madlena Tamás KELER Zrt. Igazgató Marketing és Ügyfélkapcsolatok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Növekedés-támogatás M27 ABSOLVO. 2 Mi kell a növekedéshez?
Advertisements

Likviditás a Budapesti Értéktőzsdén Mennyire felel meg a kibocsátók és befektetők elvárásainak, illetve mitől függ? Jaksity György elnök Budapesti Értéktőzsde.
A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság éve december 15. Jaksity György elnök Budapesti Értéktőzsde.
Az új Pmt. alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai és az ebből fakadó felügyeleti feladatok Kriminálexpo április 16. Kérdő Gyula PSZÁF.
Az állam szerepe az öko- marketingben Tátrai Miklós helyettes államtitkár március 17.
Roncz Gábor vezérigazgató
Humán rendszerek, közszféra
A tőzsdei bevezetés felügyeleti szempontjai
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
2013. Szeptember 3. Szekeres Balázs Informatikai biztonsági igazgató
BEFEKTETÉSI ALAPOK - FŐBB JELLEMZŐK
A távközlési piac állami felügyelete dr. Orosi Renáta Hírközlési Felügyelet Hírközlési Felügyelet.
Verfasser · weitere Angaben
ECB – CESR standardok Az Európai Unióban levő értékpapír klíring és elszámolási rendszerekre vonatkozóan (tervezet május) Madlena Tamás.
Concorde Hozamfizető Származtatott Befektetési Alap (EUR)
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
1 Versenyképesség alakulása a határ mentén MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
Központi Szerződő Fél Kft.
Ingyenes oktatás a tőzsdéről – a Tőzsdén
Hogyan lehet a növekedést fenntartani adózás helyett? Előadó: Gurabi Attila
Az átláthatóság, mint elengedhetetlen feltétel Mádi-Szabó Zoltán A kis- és középvállalkozási részleg vezetője április 18.
Hogy állunk a konvergencia folyamatban? Hamecz István ügyvezető igazgató.
A nem OEP finanszírozott bevételek szervezési rendje és megfelelősége a törvényi előírásoknak Béres György gazdasági igazgató Vezérigazgató Találkozót.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ( ) folyamatos és félidei értékelése Tájékoztató a évi értékelési tevékenységről a Monitoring.
Környezeti kontrolling
A belső kontroll rendszer hatékony működtetése
Dátum Tőkepiaci közzétételek a PSZÁF honlapján (Tájékoztató a tőkepiacról szóló évi CXX. tv. 34.§ (4) bekezdés d) pontjának végrehajtására felkészülésről)
A Szolvencia II. csoport vonatkozásai
Tájékoztató a második mennyiségi hatástanulmány (QIS2) előkészületeiről Gaálné Kodila Diána
MNB felügyeleti integráció
MKVK Konferencia Változások az IFRS-ben
Társaságirányítási jelentés könyvvizsgálati kérdései
Pénzügyi szervezetek felügyelete a válság időszakában XVII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Budapest, szeptember 3. Farkas Ádám PSZÁF Felügyeleti.
A könyvvizsgálói szakma kihívásai a válság tükrében dr
Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet
A bankszabályozás kihívásai és változásai a pénzügyi-gazdasági válság hatására Mérő Katalin.
CESR ajánlása alapján a tőzsdei kibocsátók IFRS szerint elkészített éves jelentéseinek PSZÁF általi – 2008-ban induló – monitorozása Előadó: Farkas Anita.
Horváth István, CFA K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. Befektetői szemmel.
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS SZERKEZET. TÖRTÉNET, SZEREPLŐK 1999-es megállapodás 2002-es megállapodás 2006-os (hatályos) megállapodás Módosítások: 2007,
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
Gondolatok az EVH Tájékoztatási Központjának második éves munkaprogramjához, kiemelten kezelve a Leader-t Haris Martinos, EVH Tájékoztatási Központ csapatvezetője.
Határon átnyúló vitarendezés. Bevezetés határon átnyúló viták nehézségei különböző nyelv jogismeret hiánya, fogyasztói jogvitákban különösen.
Major Ildikó Osztályvezető-helyettes SAP/CO modulvezető
Magyar Controlling Egyesület Szolnok, október 29. MCE Konferencia 2009 A controlling gyakorlata Bepillantás az államigazgatási kontrolling gyakorlatába.
Állami és önkormányzati vállalatok átláthatósága - a FŐTÁV Zrt. esetében Budapest, április 28.
A magyar tőkepiac A tőkepiacok szerepe a piacgazdaságban és a magyarországi tendenciák május 3. Jaksity György.
BÉT / Kibocsátói Konferencia
1 A CO 2 KIBOCSÁTÁSI EGYSÉG ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA - tájékoztató a befektetési szolgáltatók részére október 15.
1 A CO 2 KIBOCSÁTÁSI EGYSÉG ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA - tájékoztató a befektetési szolgáltatók részére június 12.
GENERALI Alapkezelő Zrt. Az oroszlán erejével GENERALI Alapkezelő Zrt. Milyen új együttműködés szükséges a választható portfoliós rendszer bevezetése során.
Web: Boros Áron ügyvezető OTP Hungaro-Projekt Kft. Félixfürdő, május 18. Egyszerűen a siker felé EU és üzlet.
A pénzügyi felügyelés fő irányai Európában Dr. Szász Károly elnök Új kihívások előtt a biztosítási piacok A Magyar Biztosítók Szövetségének I. Biztosítási.
A monitoring információs rendszerek szerepe. 2 A monitoring információs rendszerek létjogosultsága Szükséges: –Feldolgozott anyag mennyissége –Források.
Miért szükséges? Önkormányzati feladatok irányításának alapköve Kinek és miért hasznos? Képviselőtestületek és bizottságai Polgármester Polgármesteri hivatal.
Államadósság és állampapírpiac
2014. június 12. Lackó Péter Clarity
Visegrád, Könyvvizsgálat, Minőség-ellenőrzés és
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
Mobilitási stratégia Jövőkép: 2013-ra a mobilitás váljon a humánerőforrás fejlesztés elismert, bevett és könnyen hozzáférhető eszközévé Magyarországon.
Szanálási tervek, szanálhatósági vizsgálatok
Értékpapírok: az EU direktívák főbb elemei Szendrei Csaba.
Múlt és jövő A 15 éves Budapesti Értéktőzsde szerepe a hazai tőkepiac fejlesztésében Szalay-Berzeviczy Attila elnök június 16.
A könyvvizsgálók tevékenységének értékelése az MNB ellenőrzések során, együttműködés a könyvvizsgálókkal Vámosi Anikó főosztályvezető Módszertani igazgatóság.
Társadalmi vitára kész a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
Az ISO/IEC szabvány követelményeihez kapcsolódó feladatok az önkormányzati, államigazgatási szerveknél Lábodi Csaba PhD jelölt Témavezető: Dr. Dimény.
Szűk keresztmetszet a banki digitalizációban
ISO/IEC Software Asset Management szabvány
Legjobb végrehajtás elve (best execution)
Rögös úton célba érni Az első közép-kelet európai társadalmi hasznosságú befektetési alap létrehozása IMPACT VENTURES Zrt.
Előadás másolata:

Madlena Tamás KELER Zrt. Igazgató Marketing és Ügyfélkapcsolatok Klíring és Elszámolás az európai szabályozás tükrében 2006. augusztus 29. Madlena Tamás KELER Zrt. Igazgató Marketing és Ügyfélkapcsolatok

Európa ambíciói Európai valóság Egységes piac megteremtése Versenyképesség a fő piacokkal (kapitalizáció és likviditás) Könnyű, szabad piacra lépés és hozzáférés Európai valóság Az alap infrastruktúrát adó rendszerek sokasága különböző interfészekkel Határokon átívelő szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatok Túlzott komplexitás és magas költségek a piaci szokványok diverzifikáltsága miatt

USA vs Európa: dupla méretű, egységes piac Méret: Európa Tőzsdei kapitalizáció:$ 6.365 Mrd Hazai kötvények: $ 9.792 Mrd Repo: átlagos napi nyitott áll.: $ 5.300 Mrd Commercial paper: $ 800 Mrd Infrastruktúra: Országonként 1 vagy több tőzsde Elkezdődött a tőzsdék közötti konszolidáció (Euronext, OMHEX) Nincs minden tőzsdén CCP klíring Országonkénti 1 CSD Szabályozás: Ügyfél eszközök védelme különböző szabályozás alá esik Különböző szabályozási, jogi és pénzügyi környezet Méret: US Tőzsdei kapitalizáció: $ 12.927 Mrd Hazai kötvények: $ 17.522 Mrd Repo: átlagos napi nyitott áll.: $ 5.500 Mrd Commercial paper: $ 1.300 Mrd Infrastruktúra: 4 jelentős tőzsde Egyetlen CCP, központi értéktárral (CSD) kombinálva Egyetlen CSD, amely minden értékpapír típusra nemzetközi CSD is (ICSD) Szabályozás: Ügyfél eszközök védelme egységesen szabályozott Egységes szabályozási, jogi és pénzügyi környezet

Piaci következtetések A cross-border elszámolás drága, nem hatékony és kockázatos Díjak Hatékonyság Back-office költségek Kockázat Hazai részvények Alacsony (€ 0.25-1.50) Magas (> 95% elsz. arány) Alacsony (magas STP, harmonizált piaci szabályok) Alacsony (elszámolás jegybank pénzben, hazai szabályozás) Külföldi részvények Magas (€ 5 - €20) Alacsony (~ 80% elsz. arány) Magas (alacsony szintű automatizáció, többszörös interfészek, különböző piaci szabályok) Magas (kereskedelmi bank pénz, többféle szabályozás) Pótlólagos költségek a befektetőknek és a kibocsátóknak

Miért vált ilyen fontossá a harmonizáció? A hatóságok és piaci felvigyázok megkülönböztetett figyelmet szentelnek az infrastruktúrák hatékonyság növelésének. Ennek „bizonyítékai”: Giovannini csoport/Európai Bizottság ESCB-CESR G30 Nem csak a potenciális költségcsökkenés miatt fontos, hanem vannak kvalitatív előnyei is: Nagyobb mértékű standardizálás STP szint növekedés Kockázat csökkenés Hatékonyabb kollaterál felhasználás Új üzleti lehetőségek

Mi, értéktárak miért is kapcsolódunk aktívan a harmonizációs folyamathoz? „A piacokat a post-trade infrastruktúrájuk határozza meg” – Alberto Giovannini Képviselni tudjuk és elérhetjük a semlegességet A piaci szereplők valamennyi szegmense között A piaci struktúrák valamennyi típusa között Kulcsfontosságú kapcsolatunk van az összes ügyfélkörön kívüli meghatározó érdekeltségekkel Szabályozók és kormányzati testületek Kibocsátók Tőzsdék és klíringházak

Giovannini csoport Alberto Giovannini vezette szakértői csoport EU bizottsági mandátum EU-n belüli határokon átívelő klíring és elszámolási helyzet (infrastruktúra) elemzése Általános követelményrendszer figyelembe vétele (CPSS-IOSCO ajánlások) Alternatív piaci struktúrák azonosítása Két beszámoló publikálása 2001 - 15 a belső piac hatékonyságát korlátozó akadály azonosítása (privátszféra vs. közszféra) 2003 - a 15 akadály lebontásához szükséges feladatok megállapítása a felelősök kijelölésével, sorrend és határidők felállításával

Giovannini akadályok IT platformok/ interfészek diverzifikáltsága A klíring és elszámolás helyének korlátozása A társasági események kezelésének nemzeti különbsége A napon belüli véglegesség meglétének/időpontjának különbözőségei A távhozzáférés akadályai Az elszámolási periódusok nemzeti különbségei A működési idők és elszámolási határidők nemzeti különbségei Az értékpapír kibocsátási gyakorlatok nemzeti különbségei Az értékpapír kibocsátási helyére vonatkozó korlátozások Az elsődleges forgalmazók és market maker-ek tevékenységének korlátozása Az osztalék- és kamatadók külföldi közvetítők számára előnytelen procedúrái Az adóbeszedési funkcionalitásnak az elszámolási rendszerbe történő integrálása Az értékpapírok jogi kezelésének nemzeti különbségei A bilaterális nettósítás jogi kezelésének nemzeti különbségei A nemzetközi magánjog szabályainak egyenlőtlen alkalmazása

Giovannini akadályok lebontása Feladat Felelős Határidő 7 Üzemidők és határidők harmonizációja ECSDA 2 éven belül 1 Egységes EU szintű protocol bevezetése SWIFT 4 Elszámolás napon belüli véglegessége 2 év 3 hónapon belül 6 Elszámolási ciklus harmonizációja 3 Társasági események egységes kezelése 8 Egységes értékpapír kibocsátási gyakorlat IPMA, ANNA 11 Az EU tagországain belüli adó levonására jogosult intézmények körének egységes kiszélesítése az összes EU-beli szereplőre Nemzeti szabályozók 12 Az adó levonásának függetlenítése a lokális rendszerektől 13,14,15 EU Kollaterál Direktíva teljes implementációja + a közvetítőn keresztül nyilvántartott értékpapírok tulajdonjogát megalapozó egységes jogi keret meghatározása 3 éven belül 2,9 A klíring és elszámolás helyére valamint az értékpapír helyére vonatkozó nemzeti korlátozások megszüntetése 5 A nemzeti klíring és elszámolási rendszerekhez való távoli hozzáférés biztosítása a praktikus akadályok eltávolításával 10 Primary dealer-ekre és market maker-ekre vonatkozó korlátozások eltávolítása

Klíring és Elszámolás McCreevy listáján EU Bizottság Klíring és Elszámolás McCreevy listáján Költség alapú megközelítés USA vs. Europe A határokon átívelő klíring és elszámolás általában kevésbé hatékony, drágább és kevésbé biztonságos, mint egy országhatáron belüli tranzakció (market failure) EU Bizottsági Kommunikáció - 2004 Charlie McCreevy Európai Biztos Belső piac

A Bizottság célja Liberalizáció és integráció Szabad hozzáférés és választás joga a klíring és elszámolási rendszerek tekintetében Giovannini féle akadályok eltávolítása Versenypolitika Általános EU versenypolitika alkalmazása Egységes szabályozói és felügyeleti környezet Level playing-field Felelős vállalatirányítási struktúrák Felhasználói irányítás + for-profit Közzétételi kötelezettség

A Bizottság gyakorlati lépései Egy tanácsadó és felügyelő munkacsoport létrehozása (CESAME) Nyilvános népszerűsítés + tájékoztatás Kapcsolattartás a privát és közszféra között, illetve a szakértői csoportokkal Tanácsadás az EU bizottság részére Jogi és adóügyi szakértői csoportok létrehozása Legal Certainty Project Fiscal Compliance Group (FISCO) Az EU versenypolitika következetes alkalmazása Adminisztratív diszkrimináció Domináns piaci helyzettel való visszaélés Mergers & acquisitions

A direktíva lehetséges tartalma Egy Klíring és Elszámolási Direktíva megalkotása az EU szintű egységes szabályozás érdekében Szabad hozzáférés és választás jogának lehetővé tétele Egységes szabályozói és felügyeleti környezet létrehozása ESCB CESR – 2 szintű implementációs lehetőségek Funkcionális megközelítés – definíciók Tőkekövetelmények Felügyeleti együttműködés – EU útlevél, hazai kontroll Felelős vállalatirányítási struktúrák bevezetése Közzétételi kötelezettség Független audit committee Közvetítői minőségben nyújtott szolgáltatások leválasztása és számviteli elkülönítése

ECSDA álláspont Magas EU cross-border elszámolási költségek oka elsősorban a jogi, fiskális és szabályozói környezet széttagoltsága A piaci infrastruktúrák mindössze 10%-al járulnak hozzá az összköltséghez Hangsúly a Giovannini akadályok lebontásán A direktíva létjogosultságának igazolása szükséges (RIA) Egységes szabályozói környezet Piaci verseny a cross-border szolgáltatások tekintetében – nincs CSD monopólium Kockázat alapú, funkcionális megközelítés Szükségtelen az alap és addicionális szolgáltatások számviteli elkülönítése Az általános nemzeti és EU versenypolitika megfelelő és elégséges

Az EU Bizottság megközelítésének gyengéje Erre a csatornára vonatkozna az esetleges Klíring és Elszámolási direktíva Investor (befektető) CSD Issuer (kibocsátó) CSD Letétkezelő (3) (2) (1) Külföld Befektető országa Erre a csatornára vonatkozó szabályozást tartalmaz a MIFID Ezen a csatornán keresztül bonyolódik a határokon átívelő klíring és elszámolás 90%-a.

Az EU szabályozás problémái As proposed by the Commission As agreed by the Council As endorsed by the European Parliament What the peoples of Europe really wanted As adopted in a Framework Directive As implemented with level 2 rules

ECSDA teljesítmény Disclosure Framework kérdőív 36 standard megalkotása három Giovannini féle akadály lebontására 18 standard megalkotása a párosítás témakörében Konzultáció a piaci szereplőkkel Elfogadott implementációs menetrend Rendszeres beszámoló közzététele az implementációs folyamatról

Szabályozás és piaci harmonizáció EU Bizottság ECSDA Elégedetlen a privát szféra teljesítményének ütemével, jelentős harmonizációs előrelépés hiányában szabályozói beavatkozást helyez kilátásba Határidő: 2006. II. negyedév vége Fókuszban: Giovannini akadályok lebontása Értéktári linkek stabilizálása Szabad hozzáférés Ár transzparencia Banki és nem banki tevékenységek szétválasztása „Regulatory Impact Assessment” (RIA) várható közzététele A széttagoltság költségeinek számszerűsítése Rövid idő alatt jelentős előrelépés történt a piaci harmonizációban a Giovannini féle akadályok mentén, a közszféra viszont hátrányban van Együttműködésben más szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel ECSA, ESF Eddig összesen 36 standard megalkotása 3 akadály lebontására Üzemidők, elszámolás véglegessége, társasági események További 18 standard megalkotása az elszámolási instrukciók párosítására Ütemezett implementáció Szabályozás a fiskális és jogi akadályok lebontásához szükséges

Code of Conduct 2006. július 11. – jelentés az EU parlamentnek Döntés: az EU szintű szabályozás (direktíva) helyett iparági megközelítés, garanciákkal Jobb megoldás, mint a direktíva 2006. október 31-ig szükséges kidolgozni a részleteket ECSDA (CSD); EACH (CCP); FESE (tőzsdék)

Code of Conduct / Ár transzparencia Célok Informatív árak Tükrözzék a szolgáltatás valódi értékét Információs asszimetriák csökkentése A felhasználók tudják előre, hogy miért és mennyit fizetnek majd A verseny élénkítése Lehetővé váljon az árak és azok struktúrájának összehasonlítása

Code of Conduct / Ár transzparencia Javasolt megvalósítás (határidő: 2006. december 31.) Az egyes szolgáltatások azonosítása, kondícióinak publikálása Díjkedvezmények/ visszatérítések feltételeinek objektivizálása és nyilvánossá tétele Ügyfél benchmark-ok Árazás ügyfél típusonkénti megadása, leírása Lehetőség a díjfizetési számlák rekonsziliálására Az árak és kedvezmények külső monitorozása (bizottsági tanulmányok támogatása)

Code of Conduct / „Interoperability” és hozzáférés Cél A piaci szereplők saját preferenciáik alapján választhassanak CCP-t és/vagy CSD-t. MiFID gyökerek A távoli hozzáférés joga (remote access) külföldi infrastruktúrához Az ügyletek (amennyiben nem CCP) elszámolási helyének a megválasztási joga, feltéve, ha létezik elszámolási kapcsolat a szabályozott piac és az érintett CSD között A szabályozott piac joga arra, hogy kiválassza a neki megfelelő CCP-t és/vagy CSD-t

Code of Conduct / „Interoperability” és hozzáférés „On demand” + „business case” alapon Alapfeltételek teljesülése szükséges, hogy az elgondolás valós opció legyen: A kereskedési platformok kötelezettséget vállalnak a CSD-kel és CCP-kel történő szerződéskötésre, és fordítva A CCP-k és CSD-k kötelezettséget vállalnak az egymással szerződéskötésre (CCP-CCP, CCP-CSD, CSD-CSD) Fair, transzparens és nem diszkriminatív hozzáférések, költség/ ár alapon 2007. június 30-ig szükséges kidolgozni a részleteket és a határidőket A Giovannini akadályok lebontása (a folyamat felgyorsítása) feltétele a hatékonyságnak

Code of Conduct / A szolgáltatások elkülönítése Homályos célok és megvalósítási eszközök Csak CSD-re vonatkozik Számviteli elkülönítés biztosan szükséges, egyéb…. Csak bizonyos termékeknél Megvalósítási határidő: 2007. december 30. Példa 1. / dematerializált értékpapírok keletkeztetése Alapszolgáltatás („core service”) Csak számviteli elkülönítés szükséges, a javaslat szerint értékpapír kibocsátók / felhasználók bontásban Példa 2. / kollaterál kezelés Nem alapszolgáltatás Nem csupán számviteli elkülönítés („unbundling”)

Code of Conduct / Monitoring Elvárás: átfogó, megbízható és gyors ellenőrző rendszer Külső audit + nemzeti hatóságok (felügyelet, törvényhozó) A Bizottság által összehívott ad-hoc egyeztetés ECB, CESR, Bizottság: DG MARKT, DG COMP, DG ECFIN Legalább negyedévente A részletek kidolgozottsága érdekében párbeszéd jogi és technikai szakértőkkel CESAME és piaci felhasználók bevonása

madlena.tamas@keler.hu www.keler.hu