dr. Lukács Marianna, lukacs@patikapenztar.hu A három pillér a magyar nyugdíjrendszerben (TB, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár) Miért indultunk a Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztárral 10 évvel a többiek után? 2009 szeptember, Corvinus Egyetem dr. Lukács Marianna, lukacs@patikapenztar.hu

Bemutatkozom Végzettség Munkahelyek közgazdász-szociológus (1992, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) Nyelvek: német, orosz, angol és francia 1995: pénzügyi doktorátus Munkahelyek 1992: AOK (Németország) egyéves ösztöndíj 1993: Osztrák-Magyar Akció Alapítvány (ösztöndíjak egyetemistáknak és kutatóknak) 1994: PSZÁF jogelődjén a közgazdasági főosztály vezetője 1995: az 1997. évi nyugdíjreform szakmai koordinátor-helyettese 1996: a Hungária Biztosító (most Allianz) lakossági vagyon-, baleset és betegségbiztosítási ágazatok vezetője 1999: Patika Egészségpénztár indítása

A Patika-csoport 1999: Patika Egészségpénztár 2006: Új Pillér Egészségpénztár 2007: Tradíció Nyugdíjpénztár 102 ezer ügyfél fennállásunk óta 20,2 milliárd forint bevétel, 16,1 milliárd forint szolgáltatás 2009. 1-9 hónap: 4 milliárd forint bevétel 6,7 ezer szolgáltató 3,5 ezer munkáltató

A három pilléren nyugvó magyar nyugdíjrendszer A nyugdíjcélú megtakarítások típusai A három pillér: társadalombiztosítás, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár; mi mire való? A legfontosabb mutatószámok, szolgáltatások, működési problémák Első pillér: állami nyugdíjrendszer Második pillér: magánnyugdíjpénztárak Harmadik pillér: önkéntes nyugdíjpénztárak

A szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítási Nyugdíjalap Magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Üzleti biztosítások Önkéntes nyugdíjpénztárak Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja szerint: Pay as you go rendszer Tőkefedezeti rendszerek Kifizetéssel meghatározott Befizetéssel meghatározott A rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint: Kötelező rendszer Önkéntes rendszer

A három pillér: társadalombiztosítás, magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár Társadalombiztosítás: törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritásán alapuló nyugdíjbiztosítás Magánnyugdíjpénztár: az 1997. évi LXXXII. törvény alapján működő nyugdíjpénztárak működését értjük Önkéntes nyugdíjpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatás (az első és második pillér) nyugdíjszolgáltatásának kiegészítése

Társadalom-biztosítás Önkéntes nyugdíjpénztár Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár Az intézmény célja egyéni kockázatok társadalmi kezelése nonprofit működés pénzügyi egyensúly egyéni kockázat egyéni kezelése befizetési kötelezettség mellett a mindenkori TB kiegészítése egyéni kockázat egyéni kezelése non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve társadalmi ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete biztosítotti kényszer tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelező önkéntes

Társadalom- biztosítás Önkéntes egészségpénztár Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Magánnyugdíjpénztár Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó egyéni befizetéssel meghatározott tőkefedezeti egyéni számlás rendszer az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása a pénztári tagdíjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve a mindenkori nyugdíjvárományokkal meghatározott fizetési kötelezettséggel meghatározott megtakarítási hajlandósággal meghatározott

Társadalom- biztosítás Önkéntes egészségpénztár Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Magánnyugdíjpénztár Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott szolgáltatások köre élethosszig járó járadék a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások (egyösszegű kifizetés, járadék vagy ezek kombinációja) A szolgáltatások fedezete a járulékfizetők befizetései befizetett tőke és annak hozama Éves indexálás svájci (50% infláció, 50% reálbérnövekedés a pénztár szabályzataiban meghatározott

A magyar kötelező nyugdíjrendszerbe fizetendő járulékkulcsok (1997-2009) Tendenciák: A kötelező pillérbe fizetendő kulcsok folyamatos csökkenése – a nyugdíjak folyamatos emelése mellett A magánnyugdíjpénztárba fizetendő munkavállalói járulék „befagyasztása” (FIDESZ-kormány), ami a második pillér nyugdíjvárományait már az induláskor csökkentette

Állami nyugdíjrendszer: legfontosabb mutatószámok (2007, 2008) Bevétel: 2 872 milliárd forint Kiadás: 2 891,7 milliárd (ebből 2 841 milliárd a nyugdíjszolgáltatás, a maradék működési költség) Az alap hiánya a második pillér miatt kieső járulékokkal együtt 2007-ben: 500 milliárd, ami a magyar GDP 2%-ának felel meg Járadékban részesülők száma: 3,03 millió fő, melyből 1,7 millió fő az öregségi nyugdíj 1,33 rokkantnyugdíj vagy egyéb járadék

Állami nyugdíjrendszer: nyugdíjban részesülők száma

Főbb ellátáscsoportok (2008)

Állami nyugdíjrendszer: elgondolkodtató mutatók Átlagos nyugdíj: havi 83 ezer forint Nyugdíjban eltöltött idő Nők esetében: 22-23 év Férfiak esetében 16-17 év Helyettesítési ráta: 60-65% (a nyugdíjak átlagos szintje és a nettó keresetek átlagos szintjének aránya) 103% - 2050-re ennyi lesz a nyugdíjasok aránya a járulékfizetőkhöz képest (ez jelenleg 76%) Az emberek átlagosan 3 évvel hamarabb mennek nyugdíjba, mint ahogy azt a törvény engedné

Törvényes és effektív nyugdíjkorhatár

Fenntarthatlan első pillér: folyamatos hiány A kétpilléres rendszer folyamatos hiányt termel (évente a GDP 2-3%-a), ezért fenntarthatatlan Járulék-elkerülés A tömeges nyugdíjba vonulás korhatár alatti (2-3 év) Nagyon magas a rokkantak aránya Európai viszonylatban magas a helyettesítési ráta (a nyugdíj nettó keresethez viszonyított aránya) + a gazdaság lehetőségeihez képest alulteljesít

A második pillér bevezetésének céljai: 1997 Az állami nyugdíjrendszer deficitjének láthatóvá tétele: a második pillér bevezetése mellett az akkori tervek szerint az első pillér 2025-re egyensúlyba került volna A gazdasági növekedés felpörgetése a második pillérben megjelenő megtakarítások reálgazdaságba való befektetése útján A tagok részesüljenek a feltörekvő piacok extra hozamából – Magyarország akkor még annak számított A második pillér jogi formája pénztár (mutual fund) lett a befektetési alap helyett: a törvényalkotó célja a valódi öngondoskodás megteremtése volt A pénzügyi szektor szolgáltasson és ne irányítson

Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok 3 millió tag A vagyon piaci értéke 2008. december 31-én: 1 870 milliárd A szektor havi bevétele: 37-40 milliárd

A magánnyugdíjpénztári portfólió alakulása piaci értéken (millió Ft) Megnevezés 2007. 12.31. 2008. 2008/2007 (%) Portfolió összesen 1 966 174 1 869 580 95,1 Bankszámla, készpénz 17 309 54 860 316,9 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) 1 210 173 1 098 780 90,8 ebből: Magyar állampapír 1 152 548 1 005 492 87,3 Részvények 301 395 261 313 86,7 Befektetési jegyek 340 073 470 561 138,4 Egyéb 97 224 -15 912

A magánpénztárak taglétszámának megoszlása (1998-2004)

Működési költségek: a tagdíjból levont díjak és a vagyonkezelés költsége: magas magyar díjak

A magánnyugdíjpénztár díjterhelése a régióban: a magyar adat a legmagasabb

A magánnyugdíjpénztári szektor hozamteljesítménye 2000-2008

Átlagos reálhozamok: gyenge magyar teljesítmény

A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye a jelzálogpiaci válságban Előzmény: a törvény 2009. januári bevezetéssel kötelezővé tette a magánnyugdíjpénztárak számára három portfólió bevezetését (fiatalok, középkorúak, nyugdíj előtt állók) De ezt a magánnyugdíjpénztárak már 2008 első felében teljesítették – a legrosszabbkor: hatalmas bukás

A már most reformra szoruló második pillér: problémák A magánnyugdíjpénztári portfólió állampapír-vásárlása kényelmessé tette az államot: ez forrás az államháztartási hiány finanszírozásához (jelenleg kb. 1 000 milliárd) A második pillérbe kevesebb járulék került (eredeti terv: 6-7-8%) évenkénti emeléssel – kevesebb lesz a nyugdíj A magyar második pillér rosszul teljesít a működési költségek és a hozamok tekintetében is Probléma a járulékbehajtással: a feladat az APEH-hez került, de a működési költségek nem csökkentek Részvényportfólióra való áttérés rossz időzítéssel (2008) A szektor oligopol helyzetű: a hat vezető kassza a tagság 87%, a vagyon 84%-át uralja + 1: Az első pillér reformja elmaradt, sőt: az első pillér politikai hozama többszöröse a tőkefedezeti pillér nettó hozamainak

Nem teljesült célok: az állami nyugdíjrendszer (két pillér) hiánya a GDP %-ában

Az önkéntes nyugdíjpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok

Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatásai Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének kifizetése Fix időtartamra járadék biztosítása A kettő kombinációja 10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJA-fizetés nélkül Banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat Az egyéni számla halál esetén örökölhető

Adókedvezmény Adókedvezménnyel havi 62 ezer forint fizethető be önkéntes nyugdíjpénztárba (egyéni befizetés havi 27 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 35,7 ezer forint) Céges befizetés havi 35 750 Ft (a minimálbér 50%-a) a maximálisan adható befizetés (TB-járulékmentesen, költségként), melynek teljes összege a munkavállaló számára nem jövedelem Egyéni befizetés a befizetések 30%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 333 ezer), havonta 27,7 ezer forint után vehető igénybe a maximális 100 ezer forint kedvezmény a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén ez éves szinten 400 ezer, mely után 120 ezer forint adókedvezmény jár

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési problémái Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága Ellenőrzési problémák (PSZÁF) Adatszolgáltatatás hitelességének ellenőrzése A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

2007: Tradíció Nyugdíjpénztár 100 egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít avagy miért érdemes 10 évvel egy iparág indulása után indítani egy vállalatot?

Az esettanulmány célja Megismerni a Tradíció Nyugdíjpénztár piaci bevezetésének stratégiai tervezését és menetét Feltárni a cég jövőbeli fejlődésének kulcspontjait (extrém versenyelőnyök) + A jelzálogpiaci válság hatása a nyugdíjrendszerre

A Tradíció Nyugdíjpénztárat életre hívó gondolat 2001-2006: A Patikapénztár által ötéves hozama látra szóló hozama: 9,31%; nyugdíjpénztári szektor átlaga: 9,04% Oligopol jellegű piac: ennek a letörése extra profittal kecsegtet (fapados légitársaságok Vagyonkezelés költsége: a szektor átlagosan 1%-os költsége mellett 0,3% - a magas vagyonkezelési díj is csökkenti a nyugdíjvárományokat 20 év távlatában a többi versenytársnál 50%-kal magasabb fedezetet biztosítani Másolás a kreativitás helyett: a többi piaci szereplőt másoló, de annak hibáit maga mögött hagyó szolgáltatás

A konstrukció: a piacon elérhető legalacsonyabb működési költség a Tradíciónál Nincs belépési díj A levonás egységesen mindössze 5 százalék, ami a havi ötezer forint alatti befizetéseknél a piacon elérhető pénztárak közül a legkisebb levonás A nehezebb helyzetbe kerülőket, akik nem tudják folytatni havi befizetéseiket, nem terhelik rejtett költségek (a befektetett vagyon elért hozamából nem vonunk le a pénztári működésre) Alacsony vagyonkezelési költségek (0,3%)

Az indulás nehézségei Engedélyt 1 év alatt kaptunk (PSZÁF) A PSZÁF 0,5 millió forintos bírságot szabott ki, mert közzétettük a Patikapénztár ötéves hozamát, és erre nem vonatkozik jogszabály, vagyis a kiszámítás módját megkifogásolták (a nyugdíjpénztár alapján számoltuk ki)

Az első két év befektetési eredménye igazolta a várakozásainkat 2008: -0,75% hozam; a legjobb a választható portfólióval nem rendelkező nyugdíjpénztárak között 2009 I-III negyedév: 12 millió forint bevétel, magas nettó hozam 344 tag, 30 millió forint kezelt vagyon Ismétlés a tudás anyja: 1% többlethozam 20 év távlatában 22 egységgel (122-100) növeli a fedezetet, vagyis a nyugdíjjáradék alapját

Mit kell tudni a mostani jelzálogpiaci válságról? Bátran lehet beszélgetni, gondolkozni róla: az 1929-es pénzügyi válságot sem sikerült mindenre kiterjedően feltérképezni FED Csaknem egy évtizedig 0-1% közötti jegybanki alapkamat az USA-ban a gazdaság élénkítése céljából Az olcsó hitel miatt a lakosság fogyasztott Állami lakásprogram: mindenkinek legyen saját lakása (Freddie Mac, Fannie Mae) A mesterséges kereslet miatt nőttek az ingatlanárak A növekvő ingatlanárak újabb jelzáloghitelek felvételét eredményezték (a növekményre vettek fel hitelt, még akkor is, ha az előzőt nem fizették ki) A pénzügyi közvetítőrendszer felelőtlensége A bankok a minél kedvezőbb bankközi kamatok reményében eltitkolták az ügyfelek valódi minősítését – jó minősítésű kötvényekbe csomagolták a kihelyezett hiteleket Ezeket a kötvényeket (AAA minősítés) a pénzügyi piac szereplői vásárolták, így befektetési bankok, kereskedelmi bankok, a lakosság is

Mit kell tudni a mostani jelzálogpiaci válságról? A fordulópont A közös valuta, az euró megjelenése miatt az eddig szinte kizárólag dollár-tartalék mellett megjelent az euro-tartalékok, vagyis nagy mennyiségű dollár jelent meg eladásra a piacon A befektetők (amerikai és külföldi) elkezdték kivonni a pénzüket az amerikai befektetésekből, mert Az euró alapkamata meghaladta a dollár alapkamatát és Az amerikai kötvényekben nem voltak új történetek – USA a fogyasztását új helyről, Kínából biztosította, ott viszont felfújódtak a részvények A FED új elnökének nem volt más választása, mint a dollár alapkamatának emelése Amit láttunk az elmúlt hónapokban A lakosság egy része nem tudta kifizetni a megemelkedett hiteleket, ezért lassan kezdett kipukkadni a lakáspiaci buborék Az állam hagyta csődbe menni a Lehman Brothers-t, ez láncreakciót indított el A rossz hiteleket tartalmazó kötvényeket nem lehetett visszaváltani, ezért a pénzügyi intézmények egyre többet vesztettek Pánik tört ki Állam a FED-en (!) keresztül nyomta a pénzt a pénzügyi közvetítőrendszerbe

Mit kell tudni a mostani jelzálogpiaci válságról? Ami valójában történt: emberi kapzsiság és intézményi felelőtlenség Az alacsony jegybanki alapkamat ezért a lakossági fogyasztást, nem a vállalati beruházást pörgette fel USA kihasználta a komparatív előnyöket, és a fogyasztást Kínából fedezte Intézményi felelőtlenség: FED: kamatpolitika, bankok: fellazult hitelfelvétel, minősítők: a valóságnál jobb minősítések Következmény További erőteljes állami beavatkozás annak ellenére, hogy pont az állam vallott kudarcot a Freddie Mac és Fannie Mae működtetésével A pénzpiacok globalizációja következtében már másfél év alatt elértünk a válság W második szárához Kína rohamos gazdasági fejlődése visszaesik (ennek már 2007-ben is voltak jelei), ezzel egyidőben csökkenek a nyersanyagárak Hatalmi átrendeződés a forrásokkal rendelkező államok javára (arab világ és Kína) Kényszerű változás a lakossági életstratégiákban: a megtakarítások értéke drasztikusan lecsökkent – mi lesz a nyugdíjalapokkal?

Ajánlott irodalom MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=8683 MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7559 MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_mnbtanulmanyok&ContentID=7712 CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf Lukács: Második pillér kritika http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=7&i=74988 Az előadás elérhető: www.patikapenztar.hu / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem