II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét tette ki Okok: az agrártermelés forradalma, „új mezőgazdaság” Az agrotechnika változásai

2. Európa és a világ Az ipar térhódítása Regionális európai szénmedencék Új ipari eljárások Új technika és eljárások Németország lesz a vezető az egyesülés után az iparosításban Acélgyártás és villamos energia, vegyipar Olajkészletek kiaknázásának megkezdése

3. Városiasodás és migráció Kedvezőbb munkaalkalom, jobb megélhetés Világvárosok, kisebb városok Kivándorlás Európából (62 millió fő a 19. században) Európán belüli migráció (zsidóság) Európai kolonizáció, „új birodalmiság”

Európai kolonizáció, „új birodalmiság” A gyarmatok kiterjedése a XX. század elejére elérte a maximumot Világméretű gyarmatbirodalmak a XIX. század második felében jöttek létre Az Egyesült Államok 1914-ben a földfelület 85%-ra terjedt ki a gyarmati rendszer

4. Nemzetközi intézmények, globális rendszerek Globális háló: Nemzetközi Távíró Unió – 1865, vagy a Nemzetközi Postaszövetség – 1868 Kiadói jogok és standardizálás Régiók és kontinensek egymásba kapcsolása Hírközlés Szabadkereskedelem és protekcionalizmus Aranystandard rendszer

Súlypont eltolódás, érdekek összeütközése Német expanziós törekvések Francia elképzelések Hatalmi csoportok Összeütközés

5. Nemzetközi háttér Az angol fejlődés földrajzi adottságok korai társadalmi differenciálódás: középosztály távolsági kereskedelem Angol Jegybank 1694 Állami hitelező

Három nagy háború a fejlődés belső és külső keretei A világ első ipari állama a „világ műhelye” A pozícióját egészen a XIX. század utolsó harmadáig megőrizte

Változások és fejlődési feltételek A XVII. századi társadalmi és gazdasági változások Gyors népességnövekedés Jellegzetesen hierarchizált társadalom A földkoncentráció (bekerítések) Városiasodás növekedése

Az infrastruktúra Közlekedés, utak Belső csatornahálózat Kiterjedt postaszolgálat Sajtó

Az iparosodás és a növekedés dinamikája nyersgyapot kiviteli képesség megduplázódása gazdasági-társadalmi átalakulás foglalkoztatottság és technikai átalakulás városiasodás

Az átalakulás árnyoldalai női és gyermekmunka nagymértékű alkalmazása A napóleoni háborúk alatt megnégyszereződött az államadósság Ezek kamatai a bevételek több mint felét vették igénybe Elégedetlenségi mozgalmak Reformok

Gyarmatpolitika 1800-1850 között a lakosság száma megduplázódott Közben változatlan árakon a nemzeti jövedelem megháromszorozódott Széntermelés, nyersvas termelés Vasút, hajókapacitás A 80-as években kulcsfogalom: „világbirodalmiság” A fejlődés lelassulása