Innovatív Magyarország Globális kihívások - iparpolitika „A régiók újraiparosítása” konferencia - 2008. november 13.

Kihívások a XXI. században A megismerés forradalma A munka átalakulása Információ robbanás Demográfiai Fenntartható környezet Véges természeti erőforrások Nemzetközi együttműködés Globalizáció Hálózati társadalom Folyamatos Innovációs kényszer Élethosszig tartó tanulás Területi aránytalanságok Pénzügyi válság 20 sz. – a történelem rövid évszázada: az I Vh.-val indul és a szocialista rendszerek bukásával zárul. A 21. sz. 20 éve elkezdődött, a korszak nagy kérdése: mely gazdasági-társadalmi-politikai modell szolgálja leginkább az „új világban” (Fukuyama, Wallerstein) a versenyképességet, a teljesítményt és biztosít egyben megfelelő keretfeltételeket az innovációra, a kutatás fejlesztésre. Pl: Castells (1996,97:The Power of Identity, The Information Age: Economy, Society and Culture ): gazdaság (teljesítmény), állami intézmények (hatékonyság), az egyének értékítélete-életcéljai (ki mit vállal) a társadalmi dinamikák oszthatatlan meghatározói. Wallerstein: (2004:World Sytem Analysis: An Introduction) Világrendszer elmélet – történelmi és társadalmi adottságok befolyásoló ereje Innováció 21. században gazdasági társadalmi versenyképességünk megerősítése különös jelentőséggel bír (különösen a feltörekvő országok esetében) – A globális kihívásokra globális és nemzeti szinten kell választ adni.Számos új globális kihívások kezelése tesz szükségessé innovatív eljárások, technológiák kifejlesztését, alkalmazását. !!! TUDÁSBÁZIS JELENTŐSÉGE!!! MAGYARORSZÁG - K+F intenzív, MEDIUM HIGH TECH, illetve HIGH TECH ágazatokra szakosodott országként, versenyképességének megtartása, hoszzú távú fenntarthatósága érdekében javítani kell a hazai innovációs bázist. Ehhez jelent segítséget a K+F+I kiemelt kormányzati szerepe.

A világgazdasági erőviszonyok átrendeződése Az a világ legerősebb gazdaságának – USA – vezető szerepe a pénzügyi válsággal megkérdőjeleződött. EU az 1990-es években ismerte fel növekvő lemaradását, amelyre 2000-ben született válasz a Lisszaboni Program keretében: 2010-re a világ legversenyképesebb tudás alapú gazdaságává alakulni. A közép-európai gazdaságok az 1990-es politikai váltás ellenére eddig nem tudtak felzárkózni (jelentős területi különbségek konzerválódtak a térségben). Kína és India új szereplők – rohamtempóban fejlődnek, nemcsak a munkaerő-intenzív ágazatokban. (Bangalore, Mumbai, Shanghai) Az USA vezető szerepe megkérdőjeleződött: jelentős korrekciók, tőzsdeindexek, nyersanyagárak mélyrepülése a pénzügyi válság gyakorlatilag jelentős törést eredményezett a piac mindenható eredményében állami „új” szerep (nemcsak keretfeltételek, hanem mentőöv: bankok, de autóipar – GM, Ford Chrysler, + EB – 40 mrd kedvezményes hitel) Pl. bank rekaiptalizációk:USA – 338 mrd $ (200 mrd $ Fannie Mae, Freddie Mac megmentésére - állami kontroll alatt); Egy. Kir – 96, 4 mrd $ (18 mrd $ Bradford & Bingley – állami irányítás);Európa – 134 mrd $ (50 mrd $ Hypo Real Estate, 11 mrd $ Fortis, 10 mrd $ ING) EU: Lisszaboni célkitűzésnek az európai versenyhátrány kapcsán az USA-hoz viszonyított versenyhátrány ledolgozás nem igazán sikerült. (USA: magasabb innovációs ráfordítás mellett, dolgoznak többet a munkavállalók, magasabb (participáció) munka-erőpiaci részvétel mellett) Kitűzött célok 2010-ig: K+F ráfordítás – a GDP 3%-a Vállalkozások különösen a KKV-k kiemelt fejlesztése (tech,innov,management, kapacitások) Foglalkoztatási ráta (70% - a 24-65 éves korosztályban) Közép Európa: Látványos területi kiegyenlítődés nem következett be, azonban új növekedési központok: Varsó, Prága, Pozsony, Budapest Kína és India új szereplők: „A gyártószalag mellől a back office és a high-tech iparágak világába” Pl.-k: India legjelentősebb szereplő már most a back office alkalmazásokba, a globális piac – 70 mrd $ - 45 %-át monhatja magáénak; M.T.M. képzésre több mit 40%-os kínai, indiai jelentkezési arány; EU-ban csak 23 % !!!!képzés!!!! – ipari hozzáadott érték növeléséhez; GDP bővülés, recesszió ellenére robusztus: Kína 2007: 11%, 2008: 9%; India 2007: 9%, 2008: 7,7%, (Kína: K+F+I célokra ~86 mrd, India: K+F+I célokra: ~25 mrd $) Világggazdaság bővülése – 2008: 3,7 % ( nagyban köszönhetőfeltörekvő országok teljesítményének)

Helyzetkép Amerika, Európa a recesszióban: Az ingatlanpiaci nehézségek mellett a lakossági fogyasztás visszaesése jelentős nehézségek elé állítja a produktív szektort. Nemzetközi, állami koordináció mellett megvalósuló beavatkozások szükségesek a likviditás biztosítása érdekében: EKB, IMF új szerepe. Európa különösen érintett államai: Egyesült Királyság, Észtország, Izland, Magyarország, Ukrajna Kockázati felárak, finanszírozás nehézsége, jelentős nyomás a termelőszektoron. Amerika és Európa gazdaságai recesszióban: nemcsak hitelválság, hanem lakossági fogyasztás jelentős visszaesése Európa beteg emberei – koordinált nemzetközi beavatkozás szüksége IMF – gyors és azonnali segítség pl: MO- 12,5 mrd $, Ukrajan – 16 merd $) EKB – Eurózónán kívüli országok támogatása – új szerep (pl: MO., Dánia, Svédország) Krízishelyzet = veszély + lehetőség (kínai jelölés alapján) Veszély: ágazatok megmentésére indított beavatkozások túl sokba kerülnek az adófizetőknek Lehetőség: új nemzetközi szabályozók révén javul az átláthatóság Nem cél a pénzügypiaci innovatív termékek lehetetlenné tétele, fontos a pénzügyi innováció, lehetőséget biztosít az ipari termelőtevékenység finanszírozására – de átláthatóság 2008 GDP Világgazdaság 3,7%-os növekedését vetítik előre (feltörekvő gazdaságok szerepe: lassulás mellett is megőriztek valamit dinamikájukból). Forrás: EB, KSH USA GDP 08Q3: -0,3% EU 27 GDP 08Q2: -0,2% HUN GDP 08Q2: 2% Lehetőség is egyben a Krízishelyzet a koherens európai fellépés irányába.

Az ipar jelentősége ma Az ipar továbbra is jelentős hajtóereje a gazdaságnak: Szolgáltatások megrendelője (outsourcing), Globalizációval, a modern IKT infrastruktúra mellett a megfelelő tudásbázis, innovációs háttér léte a termelő-beruházás elnyerése szempontjából alapvető fontosságú, Jelentős K+F megrendelő, a BERD nagy részét az ipar adja, Foglalkoztatás, Lényegében változatlanul fontos ágazat – EURÓPA a közepes és magas hozzáadott értékű termékekre (pl: vegyipar, járműgyártás) szakosodott, komoly hátrány a jövő ágazatai terén az USA-val szemben: nanotechnológia, biotechnológia. EU versenyelőny viszont a környezetipar terén. EU jelentős erő a környezetiparban(a környezetiparral kapcsolatos piac ¼-ét kontrolálja, 227 mrd Ft, az EU GDP 2%-a, 3,4 millió ember kerül alkalmazásra). Az ipar jelentősége Ma: Az értéjkláncok globalizásálásval, amelynek köszönhetően a gyártási folyamat különböző részei országok közötti felbontása („optimalizációja”) nyílik lehetőség: Ipari termelés aránya így a tevékenységek feldarabolásával csökken (magkompetenciák, magtevékenységek kerülnek az anyavállalatnál megtartásra – a többi kiszervezve) IKT (szervezeti és technológiai innovációs eszköze egyben) és Innovációs háttér – alapvető a termelési desztináció kiválasztása során a kapacitások telepítésénél. Az ipari szféra nagyon komoly K+F megrendelő, a az üzleti K+F+I költés az EU-ban 80%-ban az iparból ered. Komoly szerepet játszik a foglalkoztatásban (az EU27-be ~50 - 60 millió ember van az iparban), a KKV-k 58%-a feldolgozóipari kerül a szektorba besorolásra Forrás: EB

Európai Unió 2005: A Lisszaboni stratégia végrehajtásának előmozdítása - iránymutatás az iparpolitika integrált megközelítésére: horizontális és ágazati beavatkozások az európai ipar versenyképességének biztosítása érdekében. A beavatkozás eszköze: A közösségi stratégiai iránymutatások által kijelölt versenyképesség és foglalkoztatási célrendszer mellett a strukturális alapra támaszkodva (nemzeti fejlesztési programok 2007-13) közösségi kezdeményezések Uniós kezdeményezések: CARS 21- (autóipar szabályozási környezet, CO2 kibocsátás, biztonság) Biotechnológia - (KKV-k támogatása) LeaderSHIP 2015 - (európai hajógyártás versenyképessége) IKT - (versenyképesség, beavatkozások: közös technológiai kezdeményezések: ARTEMIS, ENIAC) EnginEurope – (gépipar technológiai bázisának fejlesztése, (belső piac és szabályozási környezet előmozdításával) Gyógyszeripar – (szabályozási környezet, Innovative Medicines K+F kezdeményezés (PPP) Textilipar – (divat és kreativitás területén K+F+I erősítése, liberalizáció) Hadiipar – (ipari átalakulás, belső piac elősegítése indirekt K+F+I kezdeményezésekkel) Űripar – (hatékony koordináció a tagállamok között, zászlóshajók: GMES, Galileo) Fémfeldolgozás – (klímaváltozás és a energiaárak, és - biztonság kihívásaival való megbirkózás) EU27: A KKV-k többsége iparban és a feldolgozóiparban tevékenykedik - kiemelt gazdaságfejlesztési jelentőség (hiszen KKV-k hangsúlyos szereppel bírnak a foglalkoztatásban) A ipari, termelő szektor hangsúlyos szereppel rendelkezik a gazdaságban K+F+I szempontból is: míg a GDP ~ 1/5-ét termeli, addig a magánszektor K+F+I jellegű ráfordításainak a 81%-át adja. Lisszaboni stratégia végrehajtásának eszközeként került elindításra az iparpolitika – lényegében nem is politika, inkább kettős alap: Közösségi stratégiai iránymutatások – nemzeti fejlesztési programok – növekedés és foglalkoztatás agenda szolgálatában (Mo: ÚMFT ~25 mrd Ft) Közösségi iniciatívák – szektorális beavatkozások: Közös jellemzőjük, hogy inkább a belső piaci működés hiányosságainak kiküszöbölését szolgálják. Konkrét beavatkozások, programok nem igazán fogalmazódnak meg (kivétel: gyógyszeripar 2 Mrd € PPP konstrukció, vagy a kibocsátás csökkentés: 120 g/Km) Autóipar Biotech Hajógyártás IKT Gépipar Gyógyszeripar Textilipar Hadiipar Űripar Fémfeldolgozók

Magyarország OTK, OFK: 2020-ig megfogalmazódó átfogó célok, középtávú fejlesztési célok: „A térségi versenyképesség:” gazdasági klaszterek (helyi értéklánc mellett), „Versenyképes budapesti metropolisz térség:” Tudás-ipar és a magasan kvalifikált munkaerő-megtartó képességének növelése High-tech iparágak és a kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek ösztönzése ÚMFT: GOP, ROP-ok, (nem pusztán iparpolitika) Ágazati Beavatkozások: megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spill-over hatású ágazatok támogatása, figyelemmel a húzóágazatokra, egyben EU-s tendenciákra: informatika, járműipar, gyógyszeripar, biotechnológia, turizmus, környezetvédelmi ipar Tercierizáció előmozdítása mellett az ipari tevékenység ösztönzése (feldolgozóipar KKV-k) Forrás: KSH Stratégiai dokumentumok eszközrendszere rendelkezésre áll: Iparpolitika megjelenik a Különös jelentőség: OTK: Iparpolitika megjelenik a hosszú távú átfogó célok között: „térségi versenyképesség”, középtávú célok között is „versenyképes budapesti metropolisz térség”, „versenyképes pólusok és városhálózat”: ÚMFT:Gazdaságfejlesztési Program, Regionális fejlesztési program szolgálja a beavatkozásokat 2008 végére ágazati stratégia: azon ágazatokban ahol jelentős potenciállal rendelkezik a Magyar gazdaság, (komparatív előnyök). KKV-k foglalkoztatásban betöltött szerepe, és felzárkózásukat lehetővé tevő kormányzati intézkedések: 800 mrd Ft-os vállalkozásfejlesztési csomag (KKVK megsegítése pénzügyi válság, középtávú KKV stratégia – KKV-k által termelt hozzáadott érték dinamikus, reálgazd.-ban tapasztalhatónál gyorsabb növekedése);

Fejlesztési pólusok Az ipari tevékenység és K+F koncentrációja Budapesten illetőleg NYD és KD pólusvárosaiban: az ipari termelés több mint 68%-a a 3 régióra koncentrálódik (KD,KM, NYD) Az össz. K+F: 75 %-a, a vállalati K+F hozzávetőleg 70%-a Budapesten és környékén Pólusok – Középtávú kezdeményezés: Eredmény a 2007-13-as fejlesztési időszak (a középtávú tervezési időszak) végével remélhető

Gazdaság fejlesztési források EKD: Induló, jelentős gazdaságfejlesztési hatással járó nagyberuházás kormányzati támogatása. (beruházás-ösztönzési célelőirányzat terhére) GOP: A gazdaság tartós növekedésének elősegítése, a produktív szektor versenyképességének erősítése révén. (indikátorai: vállalati szektor BHÉ, új munkahelyek száma) Az ipart elsősorban a GOP-2. vállalkozások (kiemelten KKV-k) komplex fejlesztése és a GOP-3. modern üzleti környezet erősítése prioritások segítik. (a területi versenyképesség az értékelő-rendszerben megjelenik) ROP: Regionális gazdasági versenyképesség erősítése. EKD: Cél a magas hozzáadott értékű FDI vonzása, letelepítése. 2004-07: 42 pályázat – 87,2 Mrd Ft ~ 21400 munkahely GOP: versenyképesség javítása, gazdasági bázis szélesítése, üzleti környezet fejlesztése – 2007-13: ~800 mrd Ft Iparfejlesztés szempontjából a 2. vállalkozások fejlesztése (AT07-08: 100 mrd Ft), a modern üzleti környezet (AT07-08: 21,6) megteremtése konstrukció szolgálja az érdekeit. Tehát 122 mrd Ft. ROP: regionális központok, pólusok megerősítése (gazdaságszervező, innovációs képesség) – 2007-13 Budapest-versenyképes metropolisz+7 pólus: Debrecen: gyógyszeripar+agrár; Miskolc: nanotec., vegyipar, mechatronika, alternatív energiák; Szeged: egészségipar, környzet és agráripar; Pécs: kulturális és környzetipar; Győr: autóipar, gépgyártás, megújuló energiák,; Székesfehérvár-Veszprém: IKT, logisztika, környezetipar, mechatronika

Gazdaság fejlesztési források 2009-10 2009-10-es időszakban 23 konstrukció keretében 223,5 milliárd Ft szolgálja a vállalkozás-fejlesztést. (elérhető forrásösszeg megközelítőleg az operatív program 54%-a) K+F+I hangsúlyos szerepe: 2009-ben 8 pályázati konstrukció keretében 69 milliárd Ft lesz elérhető gazdasági társaságok által. Operatív Program prioritása A prioritás 2009-10-es konstrukcióinak száma (db) A prioritás 2009-10-es konstrukcióinak kerete (pályázatok és kiemelt projektek) (mrd forint) 1. K+F és innováció a versenyképességért 8 111,0 2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése 10 80,0 3. A modern üzleti környezet elősegítése 5 32,5 4. Pénzügyi eszközök 3 174,5** Összesen 26 398,0 GOP jelentősége változatlan. Széles értelemben vett iparfejlesztési források nagyrészt, a program keretében érhető el.

A hazai K+F szférának jutó források Éves szinten átlagosan 250 - 280 milliárd Ft fordítunk K+F+I célokra Közfinanszírozás/Pályázati forrás: kb. 170 milliárd Ft évente Hazai források: KTI Alap - 40-50 milliárd Ft évente OTKA - 5-7 milliárd Ft évente Európai források: ÚMFT KFI prioritás - GOP – 32-37 milliárd Ft évente - TIOP, TÁMOP – 25-30 milliárd Ft évente - Egyéb OP-k (ROP, ETE) – 7-12 milliárd Ft évente FP7 – 10 - 15 milliárd Ft évente CIP – 1,3-2,0 milliárd Ft évente A vállalkozásoknak átlagosan 50%-os önrészt kell biztosítani a támogatásokhoz. Vállalati ráfordítás: Eléri, meghaladja a közfinanszírozást (~120 milliárd Ft évente) K+F+I kiemelt szerepe – hiszen a fő szereplő az ipar – kiemelendő szektorok: gyógyszeripar, járműgyártás, gépgyártás 007-ben 246 milliárd Ft fordítottunk K+F+I célokra (ebből vállalati ráfordítás 124 milliárd Ft volt), a költségvetési ráfordítások 3,3%-os növekedést mutattak. 2007-ben vállalati ráfordítások dinamikája 7,7%-os volt, (enyhe lassulás), Egyik húzóágazat a gyógyszeripar – 42,1 milliárd Ft (vállalati K+F ráfordítás több mint egyharmada) ÚMFT jelentősége – össz forrás 25 milliárd €, lehetőség az ország társadalmi gazdasági megújulására: Gazdaságfejlesztés OP 2,5Mrd Euró Közlekedés OP 6,2 Mrd Euró Társadalmi megújulás OP 3,5 Mrd Euró Társadalmi infrastruktúra OP 1,9 Mrd Euró Környezet és energia OP 4,2 Mrd Euró Államreform OP 0,172 Mrd Euró Elektronikus közigazgatás OP 0,422 Mrd Euró Regionális OP-k 5,8Mrd Euró Végrehajtás OP 0,31 Mrd Euró

ROP-ok ipari park/terület fejlesztési pályázatai Régió Pályázati kiírás (2007-08) Keretösszeg Közép-Dunántúl Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása 7 mrd Ft Közép-Magyarország Vállalkozás-fejlesztési létesítmények infrastruktúra és szolgáltatás- fejlesztése 6,8 mrd Ft Észak-Magyarország Regionális kiegyensúlyozott, térségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése 6,6 mrd Ft Dél-Dunántúl Az üzleti infrastruktúra (ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős telephelyek) fejlesztése című támogatására 5 mrd Ft Észak-Alföld Inkubáció elősegítése 3 mrd Ft Nyugat-Dunántúl A befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása 2,9 mrd Ft Dél-Alföld Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése 2,8 mrd Ft Összesen: 34,4 mrd Ft ROP források 1.-es prioritás: iparfejlesztésre – 2007-08 között: 34 Mrd Ft Jelentős forrás ROP forráskeret bővülés (majdnem 4X) a 2009-10-es időszakban: ipartelepítésre, KKV fejlesztésre (feldolgozóipar) – 138,5 mrd Ft DA – 20,8 mrd Ft DD – 7,5 mrd Ft ÉA – 16 mrd Ft ÉM – 22,8 mrd Ft KD – 11,1 mrd Ft KM – 50 mrd Ft NyD – 10 mrd Ft Ebből K+F+I célokat: 16 konstrukció keretében - 24,4 Mrd Ft szolgál 2009-10 között ROP: ~130 milliárd forint ipari park/terület fejlesztési beavatkozásokra

Regionális támogatási térkép (2007-2013) Profit-orientált vállalkozásoknak maximálisan adható támogatások intenzitása. (A pályázatokban ettől – általában – alacsonyabb értékeket adnak meg..) 25%  10% (2011) 30% 40% 50% Középvállalkozásnál + 10% Kisvállalkozásnál + 20% Forrás: 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet

Összességében Folyamatos gazdasági átstrukturálódás megy végbe Európában, amelyet csak EU-s és nemzeti politikák összehangolt beavatkozása képes kezelni. Az alacsonyabb képesítéssel rendelkezők munkához jutási esélye csökkent. A fejlett európai országokban a visszaeső ipari foglalkoztatást eddig pótolta a tercierizáció bővülése, az újonnan csatlakozó országokban a foglalkoztatási szint összességében csökkent. Ezen tendenciák ellensúlyozására integrált megközelítés szükséges. Tudásbázis erősítése különös jelentőséggel bír. Az ipari foglalkoztatás csökkenése, az alacsony képzettséggel rendelkezők iránti csökkenő igény, valamint az ipari termelés területi koncentrációja, korábban iparosodott térségek, városok iparvesztése együttesen koordinált koncentrált beavatkozásokat szükségeltet. ÚMFT és az előkészítés alatt álló kiemelt ágazati stratégiák eszközt jelentenek a beavatkozásra.

Köszönöm a figyelmet!