KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László

BOURDIEU Pierre Bourdieu 1930 – 2002 legnagyobb hatású jelenkori francia szociológus Tematikák: Etnológia 50-es évek Oktatásszociológia és nyelvszociológia 60-as évek Művészetszociológia 70-es évek Akadémiai-tudományos szféra 80-as évek Átfogó társadalomelméletbe integrálódtak a tematikák

BOURDIEU A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése La Distinction (A megkülönböztetés) The Symbolic Language

Egyenlőtlenség, szelekció, BOURDIEU Alapfogalmak Habitus Társadalmi mező Egyenlőtlenség, szelekció, Társadalmi tőke Kulturális tőke Szimbolikus tőke

BOURDIEU Kezdeti etnológiai terepkutatások A későbbi fogalmak alapjai – pl. „szimbolikus tőke” Algéria – törzsi társadalmak kultúrája Presztízstőke, az ajándékozások nyomán létrejött lehívható tőke

BOURDIEU Kezdeti etnológiai terepkutatások Kabil törzsek informális szabályozottsága Mozabita iszlám törzsek szervezettsége Bearn házasodási szokásai: a nőtlenség szociológiai okai -A társadalom stabilitási szükségletei

BOURDIEU Oktatásszociológiai kutatásai Iskolaszociológiai problémák Iskolai siker és társadalmi származás „Az örökösök”

Oktatásszociológiai kutatásai BOURDIEU Oktatásszociológiai kutatásai Későbbi szakasza „A társadalmi egyenlőtlenségek iskolai egyenlőtlenséggé, majd innen a diplomák, licenciák révén eltérő karrier-eséllyel felruházva, ismét társadalmi egyenlőtlenséggé visszaalakításának folyamata ez, és ez nem egyszerűen diszfunkcionális működés.”

Oktatásszociológiai kutatásai BOURDIEU Oktatásszociológiai kutatásai Későbbi szakasza „Az iskola és az iskolai vizsgarendszereken, bizonyítványokon, okleveleken, diplomákon nyugvó társadalmi előmeneteli rendszer nem más, mint a modern kornak jobban megfelelő legitimáló rendszer a társadalmi egyenlőtlenségi viszonyok fenntartásához.”

BOURDIEU Oktatásszociológiai kutatásai Későbbi szakasza „La Reproduction” ("Az újratermelés") 1970 A reformpedagógia irányi szkepszis

BOURDIEU Bourdieu művészetszociológiai kutatásai 1960-as évek második fele A fényképezés kapcsán Egy művészeti kialakulása Értékek, normák, technikák kialakulása – amit tanulással lehet elsajátítani

Bourdieu művészetszociológiai kutatásai „Champ intellektuel et projet creature” (Az értelmiségi mező és a szerzői alkotás) című cikk 1966 A műalkotás keletkezése: a a művész belső szubjektivitása és a társadalmi tevékenységszféra (vagy Bourdieu kifejezésével; mező) strukturális kényszerei között

BOURDIEU Bourdieu művészetszociológiai kutatásai A műalkotás vizsgálati szempontjai A művészeti mező autonómiája a hatalommal szemben A művész pozíciója a művészeti mezőben A műélvező társadalmi mezőkben elfoglalt pozíciójára

BOURDIEU Bourdieu nyelvszociológiai kutatásai A közvélemény nem létezik 1972 A doxozófusok 1972 Nyelvi küzdelem Szimbolikus hatalom Nyelvi kompetencia Társadalmilag helyes nyelvhasználat Nyelvi piac

BOURDIEU Bourdieu tudásszociológiája Identitás és reprezentáció. Kritikai reflexiók a régió fogalmához 1980 Okcitánia Szellemi konstruálási folyamatot

Társadalomelméleti munka BOURDIEU Bourdieu főműve La Distinction – 1979 a társadalom kulturális szerveződését, illetve ezen túl a politika, a tömegkommunikációt vizsgálja Művészetszociológia Társadalomelméleti munka

BOURDIEU A napi gyakorlatokban a felsőbb osztályok el akarnak különbözni az alsóbb osztályoktól Művészetek fele való irányulás pl. fotográfia vs. színház magas irodalom Gyerekkori szocializáció „természetes művészeti kompetenciát” kulturálisan „finom ízlés” és a „barbár ízlés”

„előnyös” – „hátrányos” BOURDIEU Divat „előnyös” – „hátrányos” „ódivatú” „ízlés”

Háromdimenziós modell: BOURDIEU „Az esztétikai disztinkciók, finom megkülönböztetések azt szolgálják, hogy fenntartsák és láthatóvá tegyék a társadalmi különbségeket” Háromdimenziós modell: a főbb társadalmi rétegek és az eltérő kulturális szokásokkal jellemezhető főbb életstílusokat köti össze

A művészet fogyasztása rétegspecifikus BOURDIEU A művészet fogyasztása rétegspecifikus Réteg, tőkefajta dimenziók: az alsóbb és felsõbb osztályok, illetve a felsőkön belül a gazdasági tõkével, illetve velük szemben kulturális tőkével rendelkezők fogyasztási mintái

A társadalmi mező fogalma BOURDIEU A társadalmi mező fogalma 1966 Értelmiségi mező és szerzői alkotás című tanulmányában jelent meg először az egyes művész alkotását az alkotónak, a művészeti ágon (mezőn) belüli pozícióiból, illetve e mezõ hatalmi mezõhöz való viszonyából kívánja megérteni

BOURDIEU Vallási mező A vallás racionalizálásának folyamata Önálló papi testület A vallás (újra) termelését és elosztását biztosító intézmények, normák, szabályok Vallási gyakorlat standardizálása A működésének a szabályozása, szervezése

BOURDIEU Társadalmi mező „Adott tevékenységet hivatásszerűen ellátók sikeres monopolizálása e tevékenység felett hozza létre az egyes társadalmi mezőket.”

A társadalmi mező tulajdonságai BOURDIEU A társadalmi mező tulajdonságai „A mezők a szinkronikus megértés számára mint a pozíciók vagy a posztok strukturált tereiként jelennek meg, amelyeknek a tulajdonságai függenek az e tereken belül elfoglalt pozícióktól, és amelyeket elemezni lehet a mindenkori pozíció-betöltõk jellemzõitõl függetlenül. A mezőknek általános törvényeik vannak: az olyan különbözõ mezők mint a politikai mező, a filozófiai mező, vagy a vallási mezõ változatlan funkcionális törvényekkel rendelkeznek” (Bourdieu 1980: 113).

objektivizmus és szubjektivizmus álláspontjaiban közép-pozíció BOURDIEU Habitus a létező társadalmi struktúrák és az e között cselekvő egyének közvetítő kategóriája objektivizmus és szubjektivizmus álláspontjaiban közép-pozíció azon közvetítő mechanizmusok, amelyek egy adott korszak létfeltételei által formálódnak, de amelyek másrészt csak a gondolkodás és a cselekvés alapjellemzőit határozzák meg.

BOURDIEU Fontos: a külső létfeltételek változásai nem hatnak ki közvetlenül a habitusra A cselekvések között különbségek vannak Eltérő habitusok rendszere A habitus közvetítő a struktúrák és az egyéni cselekvések meghatározása között

Szimbolikus tőke, kulturális tőke és társadalmi tőke BOURDIEU Tőkefogalmak Szimbolikus tőke, kulturális tőke és társadalmi tőke Előzmények: kulturális tőke (Az örökösök), vallási tőke, tekintély tőke, lekötelezettség tőke