Összeállította: Dóber Valéria Szépirodalmi stílus Összeállította: Dóber Valéria

Általános jellemzés 1. A szépirodalmi szövegek stílusa sokban eltér más stílusrétegek sajátosságaitól Minden műalkotás egyedi, magán viseli alkotójának stílusjegyeit, de tükrözi a kort is, amiben az alkotó él(t) (korstílus, stílusirányzat) Jellemzője: sokszínűség, a stíluseszközök változatossága, az érzelemkifejezés, az esztétikai hatáskeltés szándéka

Általános jellemzés 2. Más stílusjegyek jellemzik az epikai, lírai, drámai műveket és a műfajok között is nagy eltérés lehet A szépirodalmi szövegekben a szavak többletjelentést hordoznak (=konnotáció) Minden szépirodalmi szöveg értelmezése egyedi, sokban függ az olvasótól, a befogadótól

A szépirodalom stíluseszközei A legegyedibb, legeredetibb stílusa a lírai műveknek van Tükrözik a költő egyedi világlátását A lírai művek mindig többletjelentést hordoznak, az alkotó egyedi világlátását tükrözik

Stíluseszközök 1. Zeneiség, mint stíluseszköz 2. A szókincs stílusteremtő ereje 3. Szóalakok, mondatformák, körmondat 4. Alakzatok 5. Szóképek

A zeneiség stíluseszközei A hangok kifejező erejét, hatását hangszimbolikának nevezzük Kifejezőeszközök: 1. Alliteráció, betűrím („Barlangjában belől bömböl a mord medve.”) 2. Hangulatfestő szavak 3. Egyedi hangalaki újítások 4. Rím, ritmus, soráthajlás (=enjabemant)

A szókincs stílusteremtő ereje A szöveg kifejezőereje gyakran a szavak többértelműségéből fakad Fontos stíluseszközzé válhatnak az azonos alakú, rokon értelmű, az ellentétes jelentésű szavak A stílushatás attól is függ, mely szókincsrétegbe tartozó szavakat használ az alkotó (népies, szakszó, archaikus, új szóalkotás)

Nominális, verbális stílus A szöveg stílusát, hangulatát befolyásolja, hogy az igék vagy a névszók uralják-e Nominális stílus: névszók túlsúlya jellemzi; mozdulatlanságot sugall, a meglévő állapotot hangsúlyozza Verbális stílus: igék túlsúlya jellemzi; mozgalmasságot, dinamizmust, lendületet, akaratot tükröz

Szóalakok, mondatformák Fontos stíluseszköz: a szóalkotás módja, a különböző szóösszetételek, szóalakok túlsúlya vagy szokatlan szavak használata Fontos üzenete van a mondatformáknak és terjedelemnek, a mondat modalitásának, az állító és tagadó formának; a szokatlan szó-és mondatrendnek A nagy ívű körmondat ugyancsak stílusteremtő erejű, ünnepélyességet, pátoszt sugall

Az alakzatok 1. Ismétlés /szó, szókapcsolat, mondat ismétlése; refrén; tőismétlés (figura ethimologyca) 2. Párhuzam 3. Ellentét 4. Paradoxon=álellentét („S nem lelé honját a hazában”) 5. Felsorolás 6. Halmozás, fokozás, túlzás 7. Irónia, gúny

Szóképek A szemléletesség, a hatásosság fontos eszközei A szövegkörnyezetben jelentésük továbbgazdagodik Névátvitellel, névcserével vagy egyéb módon keletkeznek

Leggyakoribb szóképek 1. 1. Metafora=két dolog azonosítása a köztük levő közös vonás alapján; lehet teljes vagy csonka („Hálót fon az est, a nagy barna pók.”) 2. Megszemélyesítés=élettelen dolgokat élőként mutat be („Valami titkot súg a végtelenség.”) 3. Szinesztézia=különféle érzéki benyomásokat kapcsol össze egy képben („Lila dalra kelt egy nyakkendő.”) 4. Allegória=elvont fogalmom megelevenítése egy érzéki képben, sorban

Leggyakoribb szóképek 2. 5. Szimbólum=valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe („Ezt a vad mezőt ismerem, ez a magyar Ugar”) 6. Metonímia=ok-okozati kapcsolat, térbeli érintkezés, időbeli érintkezés, anyagnév felcserélésén alapszik („Nem hozok a házra semmi veszedelmet.”) 7. Szinekdoché=rész-egész; nem és faj fogalom; egyes és többes szám felcserélése („Pata és küllő a tanyahát előtt megállnak.”)

Leggyakoribb szóképek 3. 8. Hasonlat=közös tulajdonságok alapján kapcsol össze két dolgot 9. Körülírás=a közvetlen megnevezés helyett valamilyen jellemző jegy kiemelésével beszél egy adott fogalomról 10. Szépítő kifejezés=eufemizmus=a körülírás egy fajtája lehet, amikor valamilyen fogalmat tapintatból, illendőségből nem mondunk ki Komplex kép=amikor több szókép és alakzat fonódik egymásba és hálózza be a szöveget

Gyakorolj! A BÁNAT A bánat szürke, néma postás, Sovány az arca, szeme kék, Keskeny válláról táska lóg le, Köntöse ócska, meg setét. Mellében olcsó tik-tak lüktet, Az utcán félénken suhan, Odasímul a házfalakhoz És eltűnik a kapuban. Aztán kopogtat. Levelet hoz. József Attila