Seres Krisztina és Szerepi Norbert 11.D. Vénusz Seres Krisztina és Szerepi Norbert 11.D.

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét Venusról, a szerelem római istennőjéről kapta. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, látszólagos fényessége -4,6 m Maximális fényességnél nappal is megfigyelhető. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, ezért nagyjából a Nappal egy irányban látható, legnagyobb kitérése 47,8° lehet, ezért vagy pár órával a Nap után nyugszik, vagy pár órával előtte kel, ezért hívják Esthajnalcsillagnak.

Pályaadatok: Aphélium távolsága: 108 941 849 km 0,728 231 28 CsE Perihélium távolsága: 107 476 002 km 0,718 432 70CsE Fél nagytengely: 108 208 926 km 0,723 331 99CsE Pálya kerülete: 680 000 000 km 4,545 CsE

Pálya excentricitása: 0,006 773 23 Sziderikus keringési idő: 224,700 69 nap (0,615 197 0 év) Szinodikus periódus: 583,92 nap Min.Min.pályamenti sebesség: 34,784 km/s Átl. pályamenti sebesség: 35,020 km/s Max. pályamenti sebesség: 35,259 km/s Inklináció: 3,394 71° (3,86° a Nap egyenlítőjéhez képest) Felszálló csomó hossza: 76,680 69° Holdak: nincs

Fizikai tulajdonságok: Egyenlítői sugár: 6 051,8 km (a földi 0,94-szerese) Lapultság: < 0.000 2 Felszín területe: 4,60×108 km2 (a földi 0,902-szerese) Felszín területe: 4,60×108 km2(a földi 0,902-szerese) Térfogat: 9,28×1011 km3(a földi 0,857-szerese) Tömeg: 4,8685×1024 kg(a földi0,815-szerese)

Átlagos sűrűség: 5,204 g/cm3 Felszíni gravitáció: 8,87 m/s2 (0,904 g) Szökési sebesség: 10,36 km/s Sziderikus forgásidő: -243,0185 nap Forgási sebesség: 6,52 km/h (az egyenlítőnél) Tengelyferdeség: 2,64° Az északi pólus rektaszcenziója: 272,76° (18 h 11 min 2 s) Deklináció: 67,16° Albedó: 0,65 Felszíni hőmérséklet    A felhők (tetején min átl. max)720 K 735 K 773 K ‒180 °C 120 °C 240 °C

Atmoszféra: Felszíni nyomás: 9,2 M Összetevők: ~96,5% szén-dioxid ~3,5% nitrogén 0,015% kén-dioxid 0,007% argon 0,002% vízpára 0,0017% szén-monoxid 0,0012% hélium 0,0007% neon nyomokban karbonil-szulfid nyomokban hidrogén-klorid nyomokban hidrogén-fluorid

Szerkezet: A Vénusz a Naprendszer négy Föld-típusú bolygójának egyike, ami azt jelenti, hogy jellemzően kőzetekből épül fel. Méretében és tömegében nagymértékben hasonlít a Földhöz, s emiatt gyakran hívják a Föld testvérének is. Átmérője csak 650 km-rel kisebb a Földénél, a tömege a földinek 81,5%-a. A felszíni feltételek azonban a vénuszi sűrű szén-dioxid légkör miatt nagy mértékben eltérnek. A vénuszi légkör 96,5 tömegszázaléka széndioxid, a fennmaradó nagyjából 3% pedig nitrogén.

Belső szerkezet A szeizmikus adatok és a tehetetlenségi állapotra vonatkozó adatok hiányában kevés közvetlen információ áll rendelkezésre a belső szerkezetről és annak geokémiájáról. A Vénusz és a Föld közötti hasonló méret és sűrűség miatt azonban feltételezhető, hogy a Földéhez hasonló a felépítése: mag, köpeny, kéreg. A Földéhez hasonlóan a Vénusz magját is legalább részben folyékonynak vélik. A Vénusz kisebb mérete miatt a belsejében kisebb a nyomás, mint a Földben. A fő különbség a két bolygó között az, hogy a Vénuszon nem létezik lemeztektonika, feltehetően a száraz felszín és köpeny miatt. Ennek eredményeként alacsony a hőveszteség, amely megakadályozza a bolygó lehűlését és magyarázatot adhat a belső mágneses tér hiányára.

Geográfia A Vénusz térképe a sárgával jelölt magasabb kontinensekkel: fent az Ishtar Terra, jobbra lent az Aphrodite Terra A Vénusz felszínének 80%-át sima vulkáni síkságok alkotják. Két magasabb kontinens foglalja el a felszín nagy részét, egy az északi féltekén, egy pedig az Egyenlítőtől délre. Az északi kontinens az Ausztrália méretű Ishtar Terra, ami a babilóniai szerelemistenről, Istárról kapta a nevét. Ezen található a Vénusz legmagasabb hegye, a Maxwell Montes. Csúcsa 11 km-re emelkedik ki a Vénusz átlagszintjéből. A déli kontinens a Dél-Amerika méretű Aphrodite Terra, aminek a nevében a görög istennőnek a neve fedezhető fel. Ennek a kontinensnek nagy részét repedések és egyenetlenségek foglalják el.

A Vénusz térképe a sárgával jelölt magasabb kontinensekkel: fent az Ishtar Terra, jobbra lent az Aphrodite Terra

A felszín geológiája A Vénusz domborzati térképe A Vénusz felszínének nagy részét vulkáni tevékenységek sora formálta. A Vénuszon többször annyi vulkán van, mint a Földön, köztük 167 óriásvulkán melyek nek átmérője a 100 km-t is meghaladja. Az egyetlen hasonló méretű földi vulkáni komplexum a Hawaii Nagy Sziget.Ez nem azért van, mert a Vénuszon erősebb az aktivitás, hanem mert a kéreg sokkal idősebb. A Föld kérge állandóan átalakul szubdukcióval a tektonikai lemezek határainál, átlagos életkora 100 millió év, míg a Vénusz felszínének korát 500 millió évre becsülik.

A Vénusz domborzati térképe

Mágneses tér és mag A Pioneer Venus Orbiter(1980) adatai alapján a Vénusz mágneses tere sokkalta gyengébb és kisebb, mint a Földé, s ez is inkább az ionoszféra és a napszél kölcsönhatásának tudható be, mintsem a dinamó-effektus következményének.Megjegyzendő, hogy a Föld mágneses tere nagy valószínűséggel ez utóbbiból származik. A Vénusz magnetoszférája túl gyenge ahhoz, hogy megvédje az atmoszférát a kozmiku sugárzástól, illetve a napszél-eróziótól.