A Pécsi Tudományegyetem kutatási és innovációs stratégiája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

A felsőoktatás fejlesztési lehetőségei
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
1 TÁMOP B-11/2/KMR Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen AZ OKTATÁS ÉS KUTATÁS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE A SZENT.
1 Hasznosítható pedagógiai konzekvenciák a K+F területén Veszprém Workshop Prof. Dr. Bábosik István Prof. Dr. Bábosik István
I NFORMÁCIÓS T ÁRSADALOM T ECHNOLÓGIÁI PÓLUS Dr Magyar Gábor BME
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress
INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Biotechnológiai KKV-k a nemzetköziesedő tudásháromszögben VÁLLALKOZÁSI UTAK A BIOTECHNOLÓGIÁBAN Halász György Imre Szeged, december 11. NKTH Innotárs.
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK HÁLÓZATI MEGKÖZELÍTÉSE korreferátum ME RFK ülés Kecskeméti Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki.
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
Lengyel Balázs, IBS Budapest Vállalkozók, spin-off cégek
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Az EFOP köznevelést érintő beavatkozásai
A „TRUEFOOD” projektről  Az Integrált projekt teljes címe: Hagyományos európai élelmiszerek fejlesztése innovatív módszerekkel  Tematikus prioritás:
Műegyetem - Kutatóegyetem Bizalom-Minőség-Együttműködés 1 Hogyan tovább, Műegyetem? november 17.
Miben tud segíteni az egyetemeknek és a kutatóknak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala? dr. Németh Gábor SZTNH Információs és Oktatási Központ ELTE Pályázati.
"Együttműködés, Lehetőség, Tudáshasznosítás, ELTE" Kutatási- és technológiatranszfer szolgáltatások fejlesztése az ELTE-n TÁMOP /1/KMR
A szellemi tulajdon kezelése és a TTTI szolgáltatásai.
Az Egyetem, mint az innováció motorja ELTE Innovációs Nap Az Egyetem, mint az innováció motorja Fábián István, rektor Debrecen, február 26.
ELTE TÁMOP /2/B/KMR projekt workshop
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Hegyi Csilla osztályvezető Innovációs és K+F Főosztály
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B.
Köszöntjük a TTI Kerekasztal Résztvevőit! Pécs, április
Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása I. Egyetemi innováció-menedzsment Dr. Buzás Norbert.
TÁMOP /1/B A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése Tájékoztatás az 1. pécsi konzultáció.
MIBEN ERŐS ÉS MIBEN GYENGE AZ MRTT Elnöki beszámoló a évi közgyűlésen Magyar Regionális Tudományi Társaság.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Versenyképes, gyakorlatorientált felsőoktatás Magyarországon Dr. Tuka Katalin főosztályvezető-helyettes Tudománypolitikai Főosztály augusztus 30.
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
TUDOMÁNYOS MUNKA, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG Dr. BARTHA LÁSZLÓ Mérnöki Kar Tanácsülése.
Innovatív Magyarország
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség - Innovációs tevékenységekhez felhasználható forrás lehetőségek augusztus 26. – dr. Nyiry Attila.
Kutató- és kiváló egyetemek Magyarországon - Konferencia a kutatási kiválóság jövőjéről ELTE, június 22. Prof. Dr. Patkó Gyula rektor MISKOLCI EGYETEM.
Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes A doktori és publikációs adatbázis kialakításának elvei és megvalósítása Nyugat-magyarországi.
Nemzeti Technológiai Platform a
Mitől innovatív egy vállalkozás?
Konferencia a Kutatási kiválóság jövőjéről ELTE június 22. Dr. Farkas Ferenc általános és stratégiai rektorhelyettes PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM CSŐRE.
A kutatóegyetemek helye az innovációban (Ahogy mi látjuk) Dr. Greiner István alelnök Magyar Innovációs Szövetség június 22.
A Pécsi Tudományegyetemen innovációs tevékenysége
Dr. Husvéth Ferenc Tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes június 22.
Innováció a Pécsi Tudományegyetemen
Útközben A BME kutatóegyetemi pályán Útközben A BME kutatóegyetemi pályán „Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia,
Aktuális pályázati lehetőségek Okos Jövő Innovációs Klaszter O KOS J ÖVŐ I NNOVÁCIÓS K LASZTER K LUBEST június 16. NOS Kft.
Innováció-átok vagy lehetőség a felsőoktatásban? Dr. Urbányi Béla Egyetemi tanár.
Pécs és térsége gazdasága Pólus és a K+F+I november 27. Dr. Síkfői Tamás.
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SZENTÁGOTHAI JÁNOS KUTATÓINTÉZET.
HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport.
Salgótarján, május 19.. Pályázók köre: kisvállalkozások Támogatható tevékenységek és a támogatás mértéke: -Projektötlet minősítése – max. 3 millió.
A PTE K+F+I helyzetértékelése Prof. Dr. Tóth Kálmán tudományos és innovációs rektorhelyettes szeptember 19.
A magyarországi K+F politika
Innovációs célú nemzeti és regionális szintű pályázati források
Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem székesfehérvári Campusán című projekt rövid bemutatása EFOP
Új lendülettel az európai kutatóegyetemek élvonalába
Előadás másolata:

A Pécsi Tudományegyetem kutatási és innovációs stratégiája Kovács L. Gábor tudományos és innovációs rektorhelyettes

1367. esztendő Az egyetemalapító Nagy Lajos király és V. Orbán pápa az alapító okiratban így minősíti Pécs városát: “Pécs a tudomány magvainak terjesztésére különösen alkalmas.” 2

A PTE számokban Karok száma 10 db Klinikák száma 24 db Gyakorló iskolák 4 db Hallgatók száma 27963 fő Ebből külföldi hallgató 1762 fő PhD/DLA iskolák száma 20 db PhD/DLA hallgatók száma 898 fő Alkalmazottak száma 6069 fő Akadémiai kutatócsoportok száma 3 db MTA rendes tagja 9 fő MTA levelező tagja 2 fő Professzorok száma 229 fő

A tudományos aktivitás számszerű jellemzői Az elmúlt öt évben Hazai és nemzetközi publikációk száma: 18354 db Hazai és külföldi monográfiák száma: 1120 A publikációk nemzetközi és hazai hivatkozásainak száma: 34454 db A publikációk összesített impakt faktora: 4276 K+F bevétel éves szinten meghaladta az 1 Mrd Ft-ot

A PTE jelenléte a Dunántúlon PÉCS SZEKSZÁRD KAPOSVÁR ZALAEGERSZEG SZOMBATHELY 5

A PTE regionális szerepe A PTE, mint a régió tudásbázisa: megjeleníti tudományterületek összességét a Dél-dunántúli régióban; jelentős gazdasági hatást gyakorol az oktatási és kutatási tevékenységen keresztül; biztosítja a képzett humánerőforrást; közel 30 ezres hallgatói létszámával jelentős fogyasztói célcsoportot kínál a gazdasági szférának; 6000 fős alkalmazotti létszámával a régió egyik legnagyobb foglalkoztatója.

Innovációt támogató környezet a Pécsi Tudományegyetemen Szellemi alkotások jogvédelméről és kezeléséről szóló szabályzat, 2005 Innovációs Bizottság, 2005 Innovációs Alap, 2005 Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, 2005 Célok: 1. Szellemi termék (SZT) portfólió, szellemi tulajdon menedzselése: azonosítás, portfólió építés, SZT-ek oltalma, hasznosítás (licensz bevétel, spin-off, stb.) 2. Kutatási és szolgáltatási portfólió: azonosítás, portfólió építés, marketing (kutatási együttműködések, megbízások, szolgáltatási bevétel) 3. Kompetencia- és képesség-fejlesztés, innovációs szemlélet

Az innovációs aktivitás számszerű jellemzői Szellemi termék (SZT) portfólió 79 regisztrált szolgálati SZT, ebből 67 IB által befogadott : 40 találmány, 22 know-how, 3 szerzői mű, 2 megjelölés Szabadalmi bejelentések: 49 nemzeti (ebből 16 magyar), 13 PCT Szabadalom: 13 nemzeti Használati minta: 1 Védjegy: 2 Forrás: PTE KTTK, 2011. augusztus 9 HASZNOSÍTÁS (licensz) 8

Az innovációs aktivitás számszerű jellemzői 2. Kutatási és szolgáltatási portfolió Tudástérkép adatbázis (130 kutatócsoport) Szolgáltatás-fejlesztés, piacfelmérés, üzleti tervek Marketing eszköztár: innovációs honlap, kiadványok K+F profil és szolgáltatás kereső (130 magyar, angol, horvát) klaszter-kapcsolatok fejlesztése együttműködés regionális és országos szervezetekkel Kutatási megbízások száma és volumene nő 3. Kompetencia- és képesség-fejlesztés: GLP képzés-fejlesztés: 40 GCP képzés: 125 Innováció menedzsment képzés: 450 Innováció menedzsment PhD kurzus: 40 Vezető partnerként benyújtott FP projektek száma nő 9

PTE K+F+I céljai Európai színvonalú, a gazdasággal szoros kapcsolatokat fenntartó, a regionális gazdaság fejlődésére mérhető hatást gyakorló, egyes szakterületeken európai szinten is kiemelkedő eredmények elérése. Az Egyetem és a gazdaság közötti kapcsolatok hatékonnyá tétele, a kutatási eredmények innovációs célú hasznosítása, a termék- és szolgáltatás-fejlesztésben aktív egyetemi részvétel, kedvező esetben eljutva új termékek piaci bevezetéséig. 10

PTE K+F+I stratégia-fejlesztés céljai Határozott irány mentén, tudatosan kívánjuk K+F+I tevékenységeinket fejleszteni, forrásainkat felhasználni annak érdekében, hogy kutató/kiváló egyetemi pozícióinkat javítsuk, továbbá innovációs szempontból az élvonalban legyünk.

PTE K+F+I stratégia-fejlesztés céljai Fejlesztési prioritások közös kialakítása. Hatékony kutatásmenedzsment, kutatáshasznosítás és technológia-transzfer folyamatok kialakítása.

PTE K+F+I stratégia-fejlesztés keretei A stratégia-készítés folyamata: 2010. szeptemberétől 2011. június Szenátusi döntés a koncepció elfogadásáról Partnerség: tudományterületenként és horizontális munkacsoportok keretében, széles körben egyeztetések, véleményezés. A stratégia felépítése: Helyzetelemzés (külső/belső környezet elemzése, SWOT analízis) Jövőkép Célrendszer Tematikus prioritások Intézkedések

PTE K+F+I stratégiai céljai K+F+I eredményesség fejlesztése II. K+F+I külső kapcsolatrendszer fejlesztése I/1. Szakmai eredményesség I/2. Piaci eredményesség II/1. Üzleti szféra igényeihez igazodó K+F+I aktivitás II/2. Kapcsolat a K+F+I szakmai, tudományos szervezetekkel, az állami- és közszférával III. K+F+I működés fejlesztése IV. K+F+I képességek fejlesztése III/1. Menedzsment III/2. Szabályozás III/3. Finanszírozás IV/1. Emberi erőforrás IV/2. Infrastruktúra biztosítása

K+F+I eredményesség fejlesztése I/1. Szakmai eredményesség I/2. Piaci eredményesség I/1.1. Hazai és nemzetközi szinten elismert tudományos teljesítmény I/2.1. Hasznosult kutatási eredmények I/2.2. A PTE kutatási és szolgáltatási portfoliójának növekvő piaci hasznosítása I/1.2. A PTE tudásbázisa jelentős innovációs potenciált képvisel I/2.3. A K+F finanszírozás forrás szerkezetének optimális összetétele

II. K+F+I külső kapcsolatrendszer fejlesztése II/1. Üzleti szféra igényeihez igazodó K+F+I aktivitás II/2. Kapcsolat a K+F+I szakmai, tudományos szervezetekkel, az állami- és közszférával II/1.1. Innovációs együttműködés, szoros stratégiai partnerszövetség az üzleti szféra hazai és külföldi nagyvállalataival II/2.1. Erős lobbi tevékenység II/1.2. Szoros kapcsolatrendszer a hazai és a régiós KKV szektor vállalkozásaival II/2.2. Jelentős eredmények a kutatócsoportok hazai és nemzetközi K+F+I és tudományos kapcsolatainak fejlesztésében II/1.3. Kapcsolat-fejlesztés befektetőkkel, magvető- és kockázati tőkealapokkal, üzleti angyalokkal II/2.3. Intenzív szakmai és tudományos kapcsolatok II/2.4. Vezető szerep a hazai, és aktív részvétel nemzetközi egyetemi technológia-transzfer szervezetek együttműködésében

Tudományegyetemmé (kutatás-intenzív egyetemmé) válni Minden karon megteremteni a doktori képzés alapjait. Növelni a minősítéssel (PhD, habilitáció, MTA doktora) rendelkező oktatók számát. Növelni az akadémikusok és az MTA munkacsoportok számát. Növelni az egyetem jelenlétét a nemzetközi tudományos életben. Jelentősen növelni az egyetem innovatív és infrastrukturális pályázati forrásait. 17

Kiemelt K+F fejlesztések 3-5 éves távlatban hangsúly a multidiszciplináris és interdiszciplináris kutatásokra. A középtávon fejleszteni kívánt területek kijelölése: a meglévő tudományos bázis, az európai kutatásstratégiai irányvonalak, a kormányprogramban megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok, a kutatási eredmények gazdasági-ipari hasznosíthatósága. 18

Kiemelt K+F fejlesztések – Science Building 7700 m2 területű korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új természettudományi kutatóközpont, amely koncentrált K+F tevékenységhez magas színvonalú műszerhátteret és laboratóriumterületet biztosít. (elsősorban a biotechnológia, környezettudomány, ICT területeken). Új kapacitásaival lehetővé tesz minőségi képzés-fejlesztéseket.

Kiemelt K+F fejlesztések A PTE kutatási kiválósági területeinek komplex infrastrukturális fejlesztése (TIOP-1.3.1-10/1-2010-0008 pályázat). Laboratórium és műszerfejlesztések, növeljük a kutatási kapacitást és törekszünk a régió gazdasági szereplőivel való együttműködésre alkalmas innovációs környezet megteremtésére. A Dél-dunántúli Régió egyetemi versenyképességének fejlesztése (TÁMOP-4.2.1.B-10/1-2010-0002): a PTE a Kaposvári Egyetemmel közösen tudásbázisuk minőségi fejlesztését hajtják végre. 20

Kiemelt K+F fejlesztések A tudományos képzés műhelyeinek támogatása (TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0029): Lehetőséget biztosít a tehetséges hallgatók és oktatók számára a tudományos fejlődésre, Az intézmény belső megújítása révén a minőségi tudományos utánpótlás-nevelésre. Az összehangolt fejlesztés keretében fejlesztendő területek a doktori iskolák, tudományos diákkörök, szakkollégiumok. 21

Köszönjük megtisztelő figyelmüket! 22