„Innováció a jövőért” Konferencia Nagykanizsa

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Norvég Alap Zöld ipari innováció. Célok – Zöld ipari innováció Zöld vállalkozások versenyképességének erősítése, meglévő iparágak zöldebbé tétele, zöld.
Advertisements

MTA Regionális Kutatások Központja Együttműködési irányok és kapcsolathálózati struktúrák a hazai kis és közepes méretű vállalkozások körében GENERÁCIÓK.
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
A as időszak jelenlegi pályázati lehetőségei Dr. Körtvélyesi Katalin 20/
Magyar ipari parkok kialakításának és működtetésének tapasztalatai Tóth János vezető főtanácsos Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Üzleti Környezet.
A Vállalkozásfejlesztési munkacsoport
Pannon Helyi Termék Klaszter. A Pannon Helyi Termék Klasztert október 3-án hozta létre 13, a Nyugat-Dunántúli Régióban működő szervezet, közel egy.
Környezetipari Export Klaszter pályázat 2011-ben Morvai Balázs - Pál Attila KSZGYSZ – dec. 14.
I. AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN
SZOMSZÉDVÁRAK A határ menti településközi együttműködéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a Nyugat-Pannon Eurégióban.
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
LOGISZTIKAI OKTATÓK TANÁCSKOZÁSA MISKOLCTAPOLCA 2002 MÁJUS 31 NÉMON ZOLTÁN GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A SZÉCHENYI TERVBEN.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
A napenergia-piac jellemzői Magyarországon
A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK HÁLÓZATI MEGKÖZELÍTÉSE korreferátum ME RFK ülés Kecskeméti Főiskola, Gépipari és Automatizálási Műszaki.
1 Versenyképesség alakulása a határ mentén MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
„A szakképzés koordinációjának lehetőségei a Dél-Dunántúli Régióban” Egy konferencia „beharangozója”
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
1 Vállalkozásfejlesztés - gyakorlati javaslatok Dr. Imreh Szabolcs SZTE GTK.
4. Előadás Vállalatgazdálkodási alapok
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
HELYI PARTNERSÉGEK, MINT A VIDÉKI KORMÁNYZÁS INNOVATÍV ESZKÖZEI 1 A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. vándorgyűlése Révkomárom, november 25.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
Mikro és kisvállalkozások szerepe a rövid ellátási láncban Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály.
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
Közép-Európai Innovációs Központ – Forrás Informatika Kft. Ágazati Kutatás – Szoftverfejlesztés Május 17. Eger Tóth András Senior Projekt Menedzser.
Határon átnyúló vállalkozásfejlesztési kapcsolatok.
IV. A munkaerő keresleti előrejelzés becslési módszere Kutatásvezető: Dávid János 3K Consens Iroda 2007.
2007. évi célkitűzéseink. I as uniós pénzügyi-tervezési időszakra való felkészülés átfogó regionális területfejlesztési program elékszítése,
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek Régiók, megyék, kistérségek.
FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM, MINT A HELYI ÖSSZEFOGÁS FÓRUMA Gödöllő, március 9.
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
1. Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások erősítésén keresztül.
Az innováció fogalma. A., Schumpeter (1939, 1980) B., Rechnitzer (1993) C., Frascati kézikönyv (1995) D., Oslói kézikönyv (2005) E., Jogszabályok I
E-számlázáshoz és e- dokumentumkezeléshez kapcsolódó pályázat a Támpont – Mester Kft. segítségével.
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
„Innovációs folyamatok és lehetőségek a Közép-dunántúli régióban” Pannon Egyetem Innovációs Konferencia Veszprém október 2. Előadói napon elhangzott.
A BARANYA PAKTUM MARKETINGTERVE. Környezetelemzés – Baranya megye fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki Népesség fogyó tendenciája.
4 Tender Hungary Kft. (Sziklai Zoltán)
Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség - Innovációs tevékenységekhez felhasználható forrás lehetőségek augusztus 26. – dr. Nyiry Attila.
Az innováció, mint a versenyképes gazdasági növekedés alapja
INNO-REÁL Szövetség Civil Ágazati-szakmai Stratégiai Terv május 21.
A vállalatok piacorientációjának hatása a külső és belső környezet, valamint az eredményesség szubjektív megítélésére Készítette: Bareith Tibor III. évfolyam,
BEVEZETÉS A VÁLLALATGAZDASÁGTANBA 5.
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
A Pécsi Tudományegyetemen innovációs tevékenysége
Vállalkozásfejlesztés Kazincbarcika térségében Wächter Balázs.
Aktuális pályázati lehetőségek Okos Jövő Innovációs Klaszter O KOS J ÖVŐ I NNOVÁCIÓS K LASZTER K LUBEST június 16. NOS Kft.
Kocsis Tibor Kaposvár, március 01. Várható fontosabb pályázatok ban.
Decsi Zoltán Kaposvár, március 01. Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés pályázat.
Miskolc-Lillafüred, január 30. Bihall Tamás.
A JÁRMŰIPAR GAZDASÁGI HATÁSA A NYUGAT- ÉS KÖZÉP- DUNÁNTÚL RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉRE Alprojekt-záró konferencia Dr. Nárai Márta Győr, május 4.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara által szervezett „Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete a 21. század első évtizedeiben”
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Kapacitásbővítő, jelenlegi pályázati lehetőségek
Desztináció-marketing
Megjelentek az infokommunikációs pályázatok
Innováció, vagyis kitörés a Minden- napokból.
Innovációs célú nemzeti és regionális szintű pályázati források
A tudás szerepe a járműiparban – bevezető gondolatok
A kérdőív összeállításának módszertana, kiértékelése
A Székesfehérvári Foglalkoztatási StrAtégia Javasolt célrendszere
Előadás másolata:

„Innováció a jövőért” Konferencia Nagykanizsa 2013.04.12. Innovációról közérthetően Dr. Birkner Zoltán egyetemi docens Pannon Egyetem Nagykanizsa „Innováció a jövőért” Konferencia Nagykanizsa 2013.04.12.

Az innováció Porter szerint: az innováció lényege a folyamatos, összhangban lévő fejlesztési akciók rendszere, sorozata (folyamatos megújulás). A gazdasági életben a dolgok másképpen való „csinálásának” bármely formája az innováció fogalmába tartozik (Schumpeter, 1939). „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás), eljárás, vagy új marketing-módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban” (Oslo kézikönyv 3. módosítás, 2005).

Az innováció és a K+F A K+F segítő elem, nem biztos, hogy az ötletet meghatározó A K+F a tudomány világában él Az EU szétválasztotta a kettőt Az innováció jóval bővebb A nemzeti innovációs rendszernek (NIS) része a K+F

Az innováció területei A termék innováció A termék innováció egy új áru vagy szolgáltatás, illetve képességei terén jelentősen továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás forgalomba hozatala – ez lehet például egy továbbfejlesztett szoftver, alkatrészek vagy alrendszerek, vagy a felhasználóbarát tulajdonságok javítása. Az innovációnak (újításnak vagy továbbfejlesztésnek) a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania.

A folyamat innováció A folyamat innováció egy új vagy jelentősen továbbfejlesztett technológia, eljárás, alkalmazás, termelési folyamat, forgalmazási módszer vagy az árukat vagy szolgáltatásokat támogató tevékenység bevezetését jelenti. Az innovációnak (újításnak vagy továbbfejlesztésnek) a vállalkozás számára újnak kell lennie, ugyanakkor nem kell szükségszerűen az ágazatban vagy a piacon is újdonságnak számítania.

A szervezési-szervezeti innováció A szervezési-szervezeti innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külső kapcsolatokban. A szervezési-szervezeti innováció három területen hozhat újat: az üzleti gyakorlatban, a munka irányításával kapcsolatos folyamatokban és menedzsment-rendszerekben a munkahelyi szervezetben, ami új szervezeti struktúrákat és új döntéshozatali eljárást eredményezhet a külső kapcsolatokban, melyek a más cégekkel és állami kutatóintézetekkel ápolt kapcsolatok jellegét foglalják magukba.

A marketing-innováció A marketing-innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett marketing-módszerek alkalmazását jelenti az értékesítés növelése érdekében, megcélozva a fogyasztói szükségleteket, új piacok megnyitását, vagy a termékek új célú piaci elhelyezését. A marketing-innováció olyan új marketing-módszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben.

Nemzeti innovációs rendszer

Miért érdemes tisztázni az innováció fogalmát, területeit?

Kutatási kérdések Területileg hogyan értelmezhető és mérhető az innováció, mi a kapcsolata a KKV-kkal? Mely szervezetek, cégek tartoznak az innovációs szolgáltatók csoportjába Zala megyében? Kimutatható-e kapcsolat a szolgáltatók területi elhelyezkedése és az adott kistérség KKV-inak innovációs tevékenysége között? Milyen összefüggés mutatható ki a keresleti és kínálati oldal felmérése következtében született eredmények között?

A kutatás módszertana Kvantitatív kutatás Empirikus felmérés Zala megyében a KKV-k körében A kérdőíves felmérés adatai: 2.409 kiküldött kérdőívből 213 (releváns) érkezett vissza (9%-os válaszadási arány – tevékenységi területek és a kistérségi bontás esetében közel reprezentatív) Statisztikai és ökonometriai elemzések 2005-2007 között a Nyugat-dunántúli régióban végzett felmérés tanulságai Kvalitatív kutatás Mélyinterjúk: 14 db. Zala megye innovációs szolgáltatói körében

A vállalkozások által megvalósított innovációk

Területi összefüggések

A keresleti és kínálati oldal összehasonlítása A cégek által igényelt szolgáltatások és a kínálati szereplők által felajánlott lehetőségek nincsenek szinkronban egymással, a technológiai bemutatók szervezése, piackutatás és a termékfejlesztési szolgáltatásokon kívül minden egyéb hagyományos innovációs szolgáltatás csak néhány szolgáltatóra jellemző. Összességében az látszik az interjúkból, hogy a zalai K+F- és innovációs szolgáltatók inkább általános vállalkozási működést segítő szervezetek, az újítás területein nem mélyedtek el (valószínűleg eddig komoly igény sem jelentkezett), talán a vállalkozások igényeit sem ismerik pontosan.

Eredmények, javaslatok A vállalatok gyengének találták Zala megye felsőoktatási és kutatási kapacitását, a mérnökképzés fontosságát fogalmazták meg. Annyira gyenge a kapcsolat a két csoport között, hogy az ebben rejlő lehetőségek felismeréséig sem jutottak el a cégek. Jelentős a szolgáltatások kereslete és kínálata között meglévő különbség. Gyakorlati lépések: szolgáltatók tájékoztatása, felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés támogatása, új módszerek, új megközelítés, az egyetem által generált innovációs fejlesztések

A nagykanizsai kistérségben található cégek innovációs teljesítményének SWOT analízise ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK A kistérségben nagy számban vannak jelen mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek megfelelő célcsoportot jelentenek az innovációs központ számára Nincs érdemi különbség a megyei és helyi cégek között. A fejlesztés ezen a területen közös ügy a megyével, ami hatékony és költségtakarékos lehet. A meglévő szolgáltatók kapcsolatrendszere megfelelő. A négy terület (termék-, folyamat-, szervezési- és marketing innováció) azonos fejlettségű. Az innováció iránti érdeklődés hiánya a kis-és középvállalkozások részéről. Önbizalom hiány ezen a területen. Az innováció túl magas költségei, a vállalkozáson kívül elérhető potenciális finanszírozási források hiánya komoly akadályozó tényező. Innovációs és inkubációs központ hiánya. Innovációs ismeretek hiánya. A kereslet és kínálat összehangolatlansága.  

A nagykanizsai kistérségben található cégek innovációs teljesítményének SWOT analízise LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Innovációs és inkubációs központ létrehozása. Mikro-, kis- és középvállalkozások innovációs ismereteinek erősítése. A kereslet és kínálat összehangolása. Helyi oktatási intézmények fejlesztésével elősegíthető a képzett munkaerő megteremtése. Csökken a térségben a kis és középvállalkozások száma a gazdasági válság hatására. A válság hatásainak kivédése leköti az energiákat. A létrejövő innovációs központ kihasználatlan marad az érdeklődés hiányának fennmaradása miatt.

Megoldások Célkitűzések Tudományos haszon és előnyök Szakmai haszon és előnyök Gazdasági haszon és előnyök I. Innovációs igények pontos felmérése ágazatonként (klaszterenként), szolgáltatási kataszter összeállítása, ezek alapján innovációs szolgáltatások kialakítása. Újszerű, a térségben jelenleg nem elérhető innovációs szolgáltatások kialakítása. A régió észak-déli innovációs különbségeinek csökkentése. Az innovációs központ szolgáltatási alapját jelentő értékteremtő tevékenység létrehozása. Vállalkozói KFI igényekre reagálni képes, önfenntartó rendszer kialakítása. II. Az innovációs igényeket kielégítő, minősített rendszerben működő berendezések és eszközök beszerzése. A tudományos kutatások alapeszközeinek megteremtése. Modern, a szakmai elvárásoknak megfelelő eszközök beszerzése. Tartalmi Innovációs szolgáltatások alapjainak megteremtése, eszköz alapon.

Milyen szolgáltatásokat, mennyiért? piackutatás alkalomszerű n.a kedvezményes forgóeszközhitel folyamatos 50.000 Ft/hó lízinglehetőség pályázatok előkészítése 20.000 Ft/alkalom adó-és pénzügyi tanácsadás alkalomszerű és folyamatos könyvviteli, számviteli tanácsadás beruházási tanácsadás partnerközvetítés 5000 Ft/hó marketing és kommunikáció 15.000 Ft /hó iroda, műhelybiztosítás 1000 Ft/m2/hó infokommunikációs technológiák közvetítése 10.000 Ft/hó technológiai helyzetfelmérés mérő- és vizsgálóeszközök kölcsönzése technológiafejlesztés speciális gépek használatának biztosítása 200.000 Ft/hó képzési programok szervezése 15.000 Ft/alkalom rendszeres információszolgáltatás technológiai trendfigyelés, trendjelentések készítése

Módszertan Alapsokaság: KSH adatbázis Somogy és Zala megye IT-hez köthető vagy azt alkalmazó vállalkozások Mintasokaság: 126 vállalkozás felkeresése, amelyből 102 értékelhető Mintavételezés: szisztematikus mintavétel (minden 15. elem) Lekérdezés ideje: 2012 március-május Horvát oldalon 98 vállalkozás válaszolt

Eredmény A horvát és magyar vállalkozások innovációs teljesítménye jelentősen eltér a határ menti térségben. A horvát cégek sokkal jobbak ezen a területen. Ez több dologgal is magyarázható, egyrészt a meglévő szoros horvát együttműködéseknek (klaszter, fejlesztési ügynökség kisugárzása), másrészt a hazatelepült vállalkozók nyitottságának és a vizsgált horvát megyék gyártási ágazatban betöltött kiemelkedő szerepének.

A szervezetek jövőbeni fejlesztési irányának megoszlása Igen Nem termékfejlesztés 41% 59% szolgáltatások fejlesztése 79% 21% alkalmazott technológia fejlesztése 49% 51% szervezetfejlesztés, átszervezés 38% 62% menedzsment és vezetői ismeretek fejlesztése marketing és értékesítés fejlesztése informatikai fejlesztések 75% 25% munkatársak képzése, oktatása külföldi kapcsolatépítés 37% 63% klaszter (azonos területen együttműködő vállalkozások) ismeretek fejlesztése 26% 74% K+F részleg létrehozása, fejlesztése 11% 89% egyetemek, kutatóintézetekkel való együttműködés fejlesztése 20% 80%

Határon átnyúló informatikai klaszterben való részvételi hajlandóság

Javaslatok magyar vállalkozások innovációs teljesítményének a fokozására van szükség klaszterszervezés nyelvi nehézségek leküzdése bizalmi rendszer kialakítása felsőoktatási kapacitás összehangolása

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!