Nagytétényi Kastélymúzeum

A kastély homlokzata és kovácsoltvas kapuja

Gloriette a Kastélymúzeum előtti parkban, melyben az árvizek, hajósok védőszentje Nepomuki Szent János szobra áll.

A nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély története A magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich –típusú kastélyok stílusjegyeiben épült.

A főhomlokzat szobrai eredeti barokk szobrok után készült másolatok, a Négy Évszakot, továbbá a Nappalt és Éjt szimbolizáló figurák,illetve a hátán a Földet tartó Atlasz alakja a múlt időt jelképezi. Az igényes szobrászati dísz a Száraz és Rudnyánszky család címere.

A kastély helyén már az I. -II A kastély helyén már az I.-II. században épült római gazdálkodó háza állt. A középkorban a villa maradványai beépültek a kastély alapfalaiba.

Feltételezések szerint a mai kastély magva, a római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. század folyamán az Árpád-házzal rokonságot tartó helyi birtokos Tétény család számára épült. A török hódoltság alatt (1541-1686) Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott.

1686-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg. A később bárói rangra emelt Száraz György 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és bővítéséhez. A báró halála után veje, Rudnyánszky József lett a tulajdonos, aki a külső és belső átépítés során főúri rezidenciává alakította a kastélyt.

Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála után a kastélyt három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték. 1904-ben a kastély kiégett, eredeti belső berendezéséből semmi nem maradt fenn. A második világháború során a kastély súlyos károkat szenvedett. 1945 után Dáni Géza művészettörténész elképzelése az volt, hogy a kastély iparművészeti kiállítások színhelye legyen. Az Iparművészeti Múzeum vezetője, Voit Pál előterjesztésére Nagytétény község Nemzeti Bizottsága támogatásával a Földművelődésügyi Minisztérium 1948. július 1-én átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás. Az épület romló állapota miatt szükségessé vált a kastély bezárása. Az 1997-ben megkezdődött felújítási munkák után 2000 nyarán nyitotta meg kapuit a kastélymúzeum.

A kastélymúzeumban rendezett bútorművészeti kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be. A hosszú gyűjtési idő folyamán egyedül álló bútorkollekció született. A magyar és külföldi bútorok legjelentősebb része 1914-ig kerültek a múzeumba, 1945 után elsősorban a XVIII.-XIX. századi gyűjtemény gyarapodott. Ekkor került a nagytétényi kastély az Iparművészeti Múzeum kezelésébe, mely azóta is megfelelő lehetőséget nyújtott és nyújt a helyigényes bútoranyag bemutatására.

A budai királyi építkezések egyik vezetője, Oraschek Ignác neve merülhet fel a tétényi kastély tervezőjeként, illetve építőmestereként. Az épület legreprezentatívabb része a díszudvarra néző főhomlokzat a főbejárattal. A földszinten páros ion oszlopok és szoborfülkék keretezik a kőkeretes kaput.

Bútorművészet a gótikától a biedermeierig A látogatók bepillanthatnak a bútorok rejtett fiókjaiba, titkos rekeszeibe. Kabinetszekrény Augsburg XVI.sz. utolsó negyede

Németalföldi láda 1400 körüli időből

Emeletes írószekrény 1714-ből Augsburg

Íróasztal 1770. körüli idő Párizsból

Az 1645-ben alapított és a XVII. sz Az 1645-ben alapított és a XVII. sz. második felében kiépített rendház ebédlő helyiségének berendezése. A berendezés 1732-33-ból való, a rendház akkori rektora Vánossy Antal irányítása alatt készült.

Cserépkályha gyűjtemény

A csavart, kerámia lábakon álló alsórész zöld színű csempéi látszat-architektúrát ábrázolnak, a coburgi vár azonos csempéi alapján. A felső részen íves keretbe ó-szövetségi személyek, imperátorok, allegorikus női alakok, színes mázzal kivitelezettek; a nürnbergi vár Medaillon kályhája felső részének másolata, a XVI. sz. első feléből.

A kiállítást egyéb berendezési tárgyak: korabeli cserépkályhák, falikárpitok, szőnyegek, csillárok, festmények díszítik.

Virágokkal teli bőségszaru formájú rokokó stílusú kályha, arany díszítéssel

A bemélyülő fülkébe helyezett arany díszítésű kályha

Csillárok és festmények

Biedermeier cserépkályha : A schönbrunni kastély kályhájának másolata

Biedermeier hengeres cserépkályha

Száraz vakolatra ( al secco) készült falikép

Falikárpit

Reneszánsz írószekrény 1810 Reneszánsz írószekrény 1810. Pest Vogel Sebestyén készítette, faragott és aranyozott, tusfestéssel gazdagon díszített Rejtett nyitással működik, alul a sellő, felül a főnix elmozdításával.

Oltárkép

Ülőgarnitúra (kanapé és 2 db karosszék) Vogel Sebestyén Pest 1810.

Herceg Esterházy Pál nádor karosszéke Magyarország 1690-körül

Kétajtós faragott szekrény és bölcső

Kóruspad Körmöcbányáról 1620.

A Kastélymúzeum és kertje

Szobrok a kertben

Nagykert A franciakert kialakítását az 1750-es évek elején kezdték el.

A kert mitológiai szobrokkal, kutakkal díszített. Készítette : Gallóné Orsi saját felvételek felhasználásával