7. előadás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
4. előadás Összehasonlítás standardizálással és indexszámítással.
Advertisements

7. előadás.
Idegenforgalmi statisztika
Leíró statisztika 4. INDEX-SZÁMÍTÁS 2010-tavasz.
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Standardizálás 7. hét.
Főátlagok összehasonlítása standardizálással
STATISZTIKA II. 1. Előadás
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
EKG kapuzott (ECG gated) szív vizsgálat
Mérési pontosság (hőmérő)
Eltérés négyzetösszeg meghatározása
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Kereskedelmi vállalkozások költségeinek elemzése.
Közlekedésstatisztika
Adatfeldolgozás.
Halálozási adatok elemzése Direkt standardizálás gyakorlat
2. előadás Viszonyszámok típusai
2. előadás Viszonyszámok típusai
3. hét Vegyes kapcsolat.
3. előadás.
3. előadás.
Kvantitatív módszerek 7. Becslés Dr. Kövesi János.
KÉT FÜGGETLEN, ILL. KÉT ÖSSZETARTOZÓ CSOPORT ÖSZEHASONLÍTÁSA
Statisztika II. VIII. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Közlekedésstatisztika V.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Ismérvek közötti kapcsolatok Két ismérv között a kapcsolat háromféle lehet: Két.
Statisztika II. III. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
STATISZTIKA II. 4. Előadás
STATISZTIKA II. 6. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
3. előadás Heterogén sokaságok Szórásnégyzet-felbontás
Juhász Attila, Nagy Csilla
Standardizálás Példák.
STANDARDIZÁLÁS (ÖSSZEHASONLÍTÁS STANDARDIZÁLÁSSAL)
Heterogén sokaság + Standardizálás gyakorlat
RÉSZEKRE BONTOTT SOKASÁG VIZSGÁLATA
ÁR-, ÉRTÉK- ÉS VOLUMENINDEXEK október 9.
Turizmus gazdaságtan 3..
Hipotézis-ellenőrzés (Folytatás)
Többtényezős ANOVA.
Diszkrét változók vizsgálata
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
TÁRSADALOMSTATISZTIKA Sztochasztikus kapcsolatok II.
Statisztikai alapfogalmak
Érték- ár- és volumenindexek
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.
A kombinációs táblák (sztochasztikus kapcsolatok) elemzése
Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.
Összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása
I. Zárthelyi dolgozat Elméleti témakörök, típuspéldák Gazdaságstatisztika.
2. előadás Gyakorisági sorok
NEMZETKÖZI SZÁMVITEL I.
Részekre bontott sokaság vizsgálata, gyakorló feladatok
6.-7. előadás Standardizálás Dr. Varga Beatrix egy. docens.
Kvantitatív módszerek
2. előadás Viszonyszámok
Sztochasztikus kapcsolatok I. Asszociáció
2. előadás Gyakorisági sorok, Grafikus ábrázolás
Standardizálás Dr. Varga Beatrix egy. docens.
2. előadás Viszonyszámok típusai
Előadás másolata:

7. előadás

Főátlagok összehasonlítása standardizálás segítségével

Az összehasonlított főátlagok különbözősége függ: részátlagoktól. fősokaságok összetételétől. Csoport B (%) V (eFt/fő) X 50 200 80 220 Y 100 20 120 Összesen 150 180 170

A főátlagok összehasonlítása Egy heterogén sokaság adataiból számított főátlag vagy összetett viszonyszám csak a heterogenitást előidéző ismérv szerinti csoportosítás után kiszámított részátlagokkal, ill. részviszonyszámokkal együtt fogadható el a vizsgált sokaság jellemzőjeként.

Részátlagok különbségeiből adódó komponens Ha a részátlagok különbözőségének a főátlagok eltérésére gyakorolt hatását akarjuk kimutatni, akkor a két standardizált főátlagot standard összetétellel kell kiszámítani.

Az összetétel különbözőségéből eredő komponens Ha az összetétel különbözőségének a főátlagok eltérésére gyakorolt hatását akarjuk kimutatni, akkor a két főátlagot standard részátlagokkal kell kiszámítani.

Példa a standardizálás módszerére

Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek Szépfenyves Jófürdő Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek száma (e fő) Belföldi 2 57 4 233 Külföldi 6 38 7 467 Összesen 3,6 95 700 K’=részátlagok különbségéből adódó komponens

Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek Szépfenyves Jófürdő Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek száma (e fő) Belföldi 2 57 4 233 Külföldi 6 38 7 467 Összesen 3,6 95 700

Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek Szépfenyves Jófürdő Átlagos tartózkodási idő (éj/fő) Vendégek száma (e fő) Belföldi 2 57 4 233 Külföldi 6 38 7 467 Összesen 3,6 95 700 K’’= az összetétel különbözőségéből adódó komponens

Példa a standardizálás módszerére 2. Egy GT kenyérgabona termésének adatai 2 évben Vetésterület (ha) Termés (t) Termésátlag (t/ha) t0 t1 Búza 2000 1500 10600 9300 5,3 6,2 Rozs 500 1600 3,0 3,2 Összesen 2500 12100 10900 …

Főátlagindex

Részátlag-index

Összetételhatás-index

Termés (t) Termésátlag (t/ha) Termésátlag változás t0 t1 Megnevezés Termés (t) Termésátlag (t/ha) Termésátlag változás t0 t1 Termésátlag változás Búza 10600 9300 1,1698 Rozs 1500 1600 1,0667 Összesen 12100 10900 1,126

Főátlagindex

Részátlag-index A részátlagok változásának súlyozott harmonikus átlaga

I’’=100% K’’=0 A B szerinti összetétel nem változik/különbözik vagy minden csoportban egyenlő arányban változik a B adat A részátlagok egyenlőek egymással, illetve a főátlaggal. Nincs sztochasztikus kapcsolat a részátlag nagysága és a B adat változása között. I’=100% K’=0 A részátlagok nagysága nem különbözik/változik

Csoport B (%) V (eFt/fő) X 50 200 80 220 Y 100 20 120 Összesen 150 170

Köszönöm a figyelmet