Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály A környezetügyi fejlesztések finanszírozásának lehetőségei és korlátai 2014-2020 között KEHOP-tervezés 2013. július 24. Szabó Teréz Krisztina osztályvezető Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Jogi környezet A Bizottság 2011 júniusában „ambiciózus, de reális” javaslatokkal állt elő a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozóan. A Kohéziós Alapra (KA) és a Strukturális Alapokra (ERFA, ESZA) vonatkozó részletes rendelettervezetek 2011. október 6.-án láttak napvilágot. A LIFE+-ra vonatkozó részletes rendelettervezet 2011. december 12-én jelent meg. A Kohéziós Alapot, Európai Szociális Alapot, Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot egységbe foglaló Bizottsági közlemény az ún. Közösségi Stratégiai Keretről (KSK) 2012. március 14-én jelent meg.

Lehetőségek Tematikus célkitűzések Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció Információs és kommunikációs technológiák (IKT) KKV-k, mezőgazdaság és halászat versenyképesség javítása Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázatmegelőzés és -kezelés Környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság javítása Fenntartható közlekedés és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban Foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás Intézményi kapacitások növelése és hatékony közigazgatás

környezeti fejlesztési igények megoszlása Összességében a fejlesztési igényekből a vízvédelmi fejlesztések tesznek ki 46%-ot, míg a klímapolitikához kapcsolódó címkék együttesen 12%-ot képviselnek a teljes forrásigényen belül. A települési környezetminőség javításának biztosítására – amelybe beletartozik a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, zajszennyezés csökkentés, levegő- és ivóvízminőség javítás – 35% kerülne felhasználásra a teljes összegből. A természetvédelmi célok a teljes összeg 3%-át teszik ki, míg a környezettechnológia és környezeti K+F terület a teljes összeg 2%-át képviseli. A szemléletformálást és a fenntartható fejlődést szolgáló fejlesztéseknek 1%-os a részesedésük a teljes összegből. Az egyéb tételek közé sorolható projekt előkészítés összesen 1%-os arányt képvisel a teljes összegen belül.

Finanszírozási források 2007-2013 Fejlesztési forrás megnevezése Keretösszeg 2007-2013 (milliárd EUR) (mrd Ft, 280HUF/EUR árf.) megjegyzés Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 4,916 1376,48 EU és hazai forrás együttesen Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 0,090 25,23 EU és hazai forrás. A KMOP tükörkiírásaival együtt , ebből a KMOP része 2,68 Mrd Ft) Regionális Operatív Programok (ROP) 0,510 143,39 EU és hazai forrás. Csak a kimondottan környezeti célú beruházásokat tartalmazza EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus 0,024 6,72 a források 2004-2009 közötti időszakra vonatkoznak Svájci Hozzájárulás 0,037 10,48 45,6 millió CHF (230HUF/CHF és 1,22 EUR/CHF árfolyamon 2008-20012 között, még nem zárult le) Határon Átnyúló Együttműködési Programok (ETE, IPA, ENPI) 0,410 114,80 Hazai társfinanszírozás nélkül (Nem csak Magyarország forrása, hanem a résztvevő országok pályázóira jutó forráskeret) Zöld Beruházási Rendszer 0,135 37,93 2012 év végéig kell felhasználni Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 1.486 416,00 Az UMVP II. tengely költségvetése, a teljes UMVP keret 32%-a LIFE+ 0,012 3,36 eddig elbírált projektek összesítése alapján

Fő EU fejlesztési források 2014-2020 Kohéziós Politika (KA, ERFA, ESZA) Kutatás és Technológiai Fejlesztés (Horizon 2020) CAP és EAFRD Dedikált fejlesztési források a környezetvédelem, energia és klíma területen az MFF-ben: LIFE+ Connecting Europe Facility (EUR 9.1 milliárd a TEN-E számára)

Releváns beruházási prioritások (I.) (4.sz) Tematikus célkitűzés: Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban Beruházási prioritás: Megújuló erőforrások előállításának és elosztásának támogatása (KA, ERFA) Az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a kis- és középvállalkozásokban (KA, ERFA) Az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrában (KA, ERFA) és a intelligens alacsony feszültségű elosztórendszerek fejlesztése (KA, ERFA) alacsony szén-dioxid kibocsátással járó stratégiák támogatása a városi területeken (KA, ERFA) a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkaerő-piaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén (ESzA)

Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban Kohéziós Alap Megújuló erőforrások előállítása, elosztása energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználása KKV-ban energiahatékonyság és a megújuló energiák közcélú infrastruktúrákban intelligens alacsony feszültségű elosztórendszerek alacsony szén-dioxid kibocsátással járó stratégiák támogatása a városi területeken ERFA energiahatékonyság és a megújuló energiák közcélú infrastruktúrákban és a lakásszektorban ESZA a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkaerő-piaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén

Releváns beruházási prioritások (II.) A rendelet minden egyes tematikus célkitűzéshez beruházási prioritások végleges listáját csatolja, amelyek megadják a beavatkozás céljait alaponként (5. sz.) Tematikus célkitűzés: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása Beruházási prioritás: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházás támogatása (KA, ERFA) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése (KA, ERFA)

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása Kohéziós Alap Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházások támogatása Bizonyos kockázatokkal, katasztrófaelhárítással és katasztrófavédelmi rendszerekkel foglalkozó beruházások támogatása ERFA ESZA n.a.

Releváns beruházási prioritások (III.) (6.sz)Tematikus célkitűzés: A környezet védelme és az erőforrások fenntartható használatának előmozdítása Beruházási prioritás: a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítése érdekében (KA, ERFA) a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése a környezetvédelmi vívmányok követelményeinek teljesítése érdekében (KA, ERFA) a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is (KA, ERFA) a városi környezet javítása, beleértve a szennyezett talajú területek helyreállítását és a levegőszennyezés csökkentését (KA, ERFA) a kulturális örökség védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA)

A környezet védelme és az erőforrások fenntartható használatának előmozdítása Kohéziós Alap hulladékgazdálkodási ágazat vízgazdálkodási ágazat biológiai sokféleség védelme, ideértve a zöld infrastruktúrákat is a városi környezet javítása, beleértve a szennyezett talajú területek helyreállítását és a levegőszennyezés csökkentését ERFA biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat Kulturális örökség védelem ESZA n.a.

Releváns beruházási prioritások (IV.) (1.sz)Tematikus célkitűzés: A kutatás, technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (alapvetően nem környezetvédelmi, de fontos kiegészítő forrás lehet) Beruházási prioritás: a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása (ERDF) a vállalatok K+I beruházásának, a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások,keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által (ERDF) a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése (ERDF) a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén (ESF)

Lehetséges beruházási területek Beruházás az innovációba: Vízfelhasználás hatékonysága, víz visszaforgatás A monitoring rendszerek fejlesztése és alkalmazása pl. a biodiverzitás, levegőtisztaság védelem területén Ökoszisztéma szolgáltatások Földrajzi és környezeti információs rendszerek Erőforrás hatékonyság Ökoinnováció a cégeknél, valamint a kis- és középvállalkozásoknál

Innováció Regionális Innovációs Stratégiák Beruházások a környezetvédelem és a klímavédelem területén a Kohéziós Politikán keresztül Speciális Kohéziós Politikai finanszírozás a környezetvédelemre és klímaváltozásra Innováció Regionális Innovációs Stratégiák Fenntartható Város-fejlesztés

Az ökoinnovációra fordított beruházás egyértelműen hozzájárul a GDP növekedéséhez

Következtetetések A jelenlegi általános rendelettervezet és a Kohéziós Alapra, ERFA-ra, ESZA-ra vonatkozó rendeletek alapján nincs olyan jelenlegi hazai környezeti fejlesztési cél, ami ne lenne finanszírozható DE: a rendelkezésre álló források szűkösebbek lesznek várhatóan mint a tervezett fejlesztési igények

Általános információk (NRP, stratégiai háttér, PM) Klíma és Energia 14.65%-os megújuló energia részarány 10% teljes energiamegtakarítás Max +10% ÜHG kibocsátás növekedés az ETS-en kívűli szektorokban 2005-höz képest A klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképesség növelése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése, árvízvédelem, katasztrófa-kockázat kezelés fejlesztése Nemzeti Energiastratégia 2030 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Környezetvédelmi Program (mellékleteként: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv és Biodiverzitás Megőrzési Stratégia), 2009-2014 és 2014-2020 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011-2020 Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Országos Hulladékgazdálkodási Terv Magyarország Vízgyűjtőgazdálkodási Terve Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Program Ivóvízminőség-javító Program Környezet- és Természetvédelem Víziközmű-szolgálatás fejlesztése, vízminőségvédelem Hulladékgazdálkodás, levegő- és zajvédelem Ökoinnováció, K+F és szemléletformálás A közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének javítása Zöld infrastruktúrák fejlesztése, a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása

Beavatkozási területek Beavatkozási területek Programszerkezet Prioritási tengely Tematikus célkitűzés Alap Beavatkozási területek 1. Klímaváltozásra történő felkészülés 5. KA Árvízvédelem, aszálykezelés, térségi vízszétosztás, kockázatkezelés, katasztrófavédelem, klímaváltozási vonatkozású adatbázis-fejlesztések 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és – tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése 6. Ivóvíz-, szennyvízkezelés 3. Vízvédelemmel, hulladékgazdálkodással, levegőminőséggel és zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, ökoinnováció ERFA Ivó-vízbázisok védelme, hulladékkezelés, levegőminőség- és zajvédelem, ökoinnováció 4. Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések Környezeti infrastruktúra fejlesztés, biodiverzitás monitoring, Natura 2000 hálózat, természeti értékek védelme, szemléletformálás 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések 4. Energiahatékonysági fejlesztések támogatása (különös tekintettel az épület szektorra), megújuló energiaforrások alkalmazása, távhőrendszerek korszerűsítése, intelligens hálózatok, energiatározó megoldások, szemléletformálás 6. Technikai segítségnyújtás   Vizsgálat alatt álló prioritási tengelyek Tematikus célkitűzés Alap Beavatkozási területek Energiahatékonysági pénzügyi eszközök  4.  KA  Pénzügyi konstrukciók megújuló energiaforrások, energiahatékonyság területén Környezetügyi K+F+I, szemléletformálás 1., 6. KA, ERFA K+F+I a környezet-, természetvédelem, hulladékgazdálkodás, vízminőség-védelem területén

Specifikus célok (tervezett intézkedések): 1. A klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás Specifikus célok (tervezett intézkedések): Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása, természeti katasztrófák megelőzése (klímaváltozási vonatkozású adatbázis fejlesztések, sérülékenység elemzések, módszertanok, kockázati térképek, katasztrófavédelmi szempontú kockázatbecslés fejlesztése) Felszíni vízkészletek megőrzése, fenntartható térségi vízszétosztás fejlesztése (térségi vízszétosztás fejlesztése, belvízvédelem fejlesztése, VTT) Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése (állami, önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztése, dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése) Katasztrófa-kockázat kezelés fejlesztése, lakosság és intézmények felkészítése a természeti katasztrófák kezelésére (polgári védelem, tűzvédelem, iparbiztonság fejlesztése).

Tervezett beavatkozások 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Tervezett beavatkozások Ivóvízminőség javítás ivóvíz-kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával. Új szennyvízgyűjtő rendszerek, szennyvíztisztító telepek építése, meglévő szennyvíz-gyűjtő rendszerek, szennyvíztisztító telepek fejlesztése és bővítése. Komplex projekt részeként közcsatornával gazdaságosan el nem látható települések, településrészek környezetbarát és költséghatékony, szakszerű egyedi szennyvízkezelésének megoldása/fejlesztése. Szennyvíziszap-stratégiában megfogalmazott intézkedések végrehajtása. Szennyvíziszap országosan egységes koncepció alapján történő hatékony kezelése és optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, fejlesztések energiahatékonysági elemekkel. Szennyvízhasznosítás fejlesztése a Víz Keretirányelv előírásaival összhangban. Integrált, költséghatékonyabb, biztonságosabb irányítási rendszerek bevezetése. Rendszerek energiaköltségének csökkentése, kapacitás optimalizálást, víztakarékosságot célzó beruházások.

zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, ökoinnováció 3. Vízvédelemmel, hulladékgazdálkodással, levegőminőséggel és zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, ökoinnováció Specifikus célok (tervezett intézkedések): Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések (Települési hulladékhasznosító és ártalmatlanító hálózat kiépítése; Szelektív gyűjtés fejlesztése; Lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok kezelése; Komposztálás, biogáz termelés; Települési szilárdhulladék-lerakók térségi szintű rekultivációja; Nem veszélyes építési-bontási hulladékok 70%-os anyagában történő hasznosítási arányának elérése; Azbesztmentesítés) Levegőtisztaság-védelemmel és zajcsökkentéssel kapcsolatos fejlesztések elősegítése (OLM fejlesztése; Levegőszennyezettség forrásösszetételének meghatározása; Légszennyező anyagok kibocsátási leltárának és előrejelzésének fejlesztése, POP Nemzeti Intézkedési Terv felülvizsgálata, Stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek felülvizsgálata, Zajcsökkentési intézkedési tervek végrehajtása, Térinformatikai alapú, légszennyezettségi modell létrehozása) A 2000/60/EK Víz Keretirányelv végrehajtása (VGT aktualizálása; Ivóvízbázisok védelme; Vízfolyások és állóvizek szennyezés csökkentési és hidromorfológiai állapotát javító intézkedések; Kármentesítés; Ágazati információs rendszerek fejlesztése; Monitoring fejlesztés, egyszeri felmérések, Nagy tavainkra kiterjedő környezeti monitoring rendszer) Ökoinnovációs fejlesztések és kapcsolódó beruházások (Szennyezés megelőzésre irányuló és szennyezéskezelési technológiai innovációk, Termékek és szolgáltatások környezetvédelmi szempontú innovációja)

Specifikus célok (tervezett intézkedések): 4. Természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések Specifikus célok (tervezett intézkedések): A közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének javítása (Élőhely-fejlesztés, -rekonstrukció; Növény- és állatfajok ex-situ megőrzéséhez, a fajmegőrzési programok akciótervének végrehajtásához szükséges eszközrendszer kialakítása, fejlesztése, célzott fajmegőrzési beavatkozások) A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása (Természetvédelmi rendeltetésű területek mezőgazdasági módszerekkel fenntartott élőhelyeit, ill. természetvédelmi rendeltetésű erdők és „erdő” művelési ágú területeket érintően, valamint a folyamatos erdőborítást biztosító (pro silva) erdőkezeléshez kapcsolódóan) A fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének nyomon követéséhez szükséges feltételek megteremtése (Eszközpark fejlesztése; Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer továbbfejlesztése, infrastrukturális és intézményi hátterének javítása) A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása (egységes szemléletben történő bemutatásukhoz, valamint a hozzájuk kapcsolódó célzott szemléletformálási tevékenységek, ill. az ehhez szükséges infrastrukturális háttér kialakítása) A zöld infrastruktúra fejlesztése a működőképes természeti rendszerek (ökoszisztémák), tájak, és az általuk nyújtott szolgáltatások hosszú távú megőrzésével (Ökológiai kapcsolatok biztosítását szolgáló fejlesztések, táji léptékű élőhely-fejlesztési programok, táj-rekonstrukció; Zöldfelületi elemek rekonstrukciója; Vonalas létesítmények természetkárosító, tájromboló, és a fajok vándorlását akadályozó hatásának mérséklése; Védett földtudományi értékek és területek, kunhalmok, földvárak és fülkés sziklák, ill. természeti környezetük rekonstrukciója)

energiahatékonysági fejlesztések Tervezett beavatkozások 5. Megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések Tervezett beavatkozások Lakóépületek (panel és nem panel) energiahatékonysági felújítása. Új közel nulla energiaigényű lakó- és középületek építésének ösztönzése. Közfeladatot ellátó épületek energiahatékonysági korszerűsítése. Egyéb közfeladat ellátáshoz kapcsolódó energiahatékonysági fejlesztések (pl. közvilágítás). Távhőrendszerek energiahatékonysági fejlesztése és megújuló alapra helyezése Megújuló energiaforrások alkalmazása (biomassza, biogáz, geotermia, nap-, vízenergia) hő- és villamos energia termelésre is. Hulladékok energetikai hasznosítása. Innovatív megújuló energiaforrás technológiák mintaprojektjeinek létesítése. Komplex szemléletformálási programok indítása. Kis kapacitású tározó rendszerek létesítése megújuló energiaforrás termelő egységek mellé, a decentralizált szabályozások megvalósítása érdekében. Intelligens hálózati projektek terjesztése (smart grid)

Pénzügyi determinációk A jelenleg a 1322/2013. (VI. 12.) Korm. Határozat szerint az elérhető forrás: 6773,26 Mrd Ft

Korlátok I. – Környezetvédelmet érintő ex-ante feltételek Általános feltétel: A környezeti hatásvizsgálattal (EIA) és a stratégiai környezeti vizsgálattal (SEA) kapcsolatos környezetvédelmi jogszabályok Tematikus célkitűzéshez kötődő feltételek: 6.1. Vízügyi ágazat: (a) Olyan vízdíj megállapítási politika megléte, amely alkalmas arra, hogy a felhasználókat a vízkészletek hatékony használatára ösztönözze, és (b) annak biztosítása, hogy a különféle vízhasználatok megfelelően hozzájáruljanak a vízi szolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének megfelelően. 6.2. Hulladékágazat: A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása, különös tekintettel a hulladékgazdálkodási tervek kialakítására az irányelvvel és a hulladékgazdálkodási hierarchiával összhangban.

Korlátok II. – tematikus koncentráció ERFA Az ERFA beruházások kötelező minimális arányai: Alacsony CO2 kibocsátású gazdaság K+F és innováció KKV-k versenyképessége Kevésbé fejlett régiók Fejlett és átmeneti régiók (KMR) 80% 20% 50% 6% Nincs többé felső határa az energiahatékonysági beruházásoknak a lakásszektorban (jelenleg az ERFA maximum 4%-a)

Korlátok III. Tematikus koncentráció ESZA Minden tagállamban a források legalább 20%-át a „társadalmi befogadás, szegénység elleni küzdelem” célkitűzésre kell fordítani Fejlettebb régiók: a források 80%-a legfeljebb 4 beruházási prioritásra Átmeneti régiók: a források 70%-a legfeljebb 4 beruházási prioritásra Kevésbé fejlett régiók: a források 60%-a legfeljebb 4 beruházási prioritásra

Klíma-kiadások elszámolása A teljes rendelkezésre álló forrás 20%-át kell klímavédelmi célokra költeni, A nyomonkövetés módja a Rio-markerek alkalmazása (0%-40%-100%-os súlyozás Bizottsági példák a Rio-markerek alkalmazására: Kiadási kategória Kiadás összege (millió EUR) Súlyozás % Klímához kapcsolódó kiadás (millió EUR) Vasútfejlesztés (TEN-T) 1,000 40% 400 TEN-T autópálya és autóút 800 0% Közcélú infrastruktúra energiahatékonyságának növelése 500 100% Tiszta városi közlekedés 160

HÍD-Projektek Lényege, hogy biztosított legyen a hosszadalmas tervezési és végrehajtási szakaszokkal rendelkező nagy infrastrukturális projektek programozási időszakokon átívelő, folytatólagos megvalósíthatósága. A híd-projektek koncepció tagállami kérés és javaslat (eredetileg magyar felvetés, amely több tagállamban jelentkező problémára adna megoldást), amelyhez a Bizottság a jelenlegi információk szerint nyitottan áll hozzá. Ez a nagyprojektek végrehajtását könnyebbé és költséghatékonyabbá teszi, mivel nem kell a projekteket több részletre szétdarabolni, hanem fizikai indikátorokat és mérföldköveket lehet használni annak érdekében, hogy az egyes projekt fázisokat azonosítani lehessen (az építés egyes munkafázisainak lezárása és fizikai mutatókkal való ellátása, pl. földmunka elvégzése, vagy kisajátítás, stb.). Ez legfőképpen a kármentesítési, valamint a közlekedési infrastruktúra projektek esetén fontos. E projektek elszámolhatóságának, továbbvitelének és zárásának kérdéseit kezelni kell nem csupán a következő és az utáni, hanem a jelenlegi és a következő időszak vonatkozásában is.

Integrált projektek modellje

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!