Perpetuum mobile – közlekedés az agglomerációban BUDAPEST│AGGLOMERÁCIÓ Konferencia 2013. március 7. – ÚJVÁROSHÁZA Perpetuum mobile – közlekedés az agglomerációban Somodi László Vezérigazgató-helyettes BKK Zrt.

Tartalom BKK létrehozása, helye a régió közlekedési intézményrendszerében Főváros és környezete közlekedési kapcsolatai Együttműködés az NFM ellátásért felelős szervezeteivel, az agglomerációt érintő fejlesztések Az elővárosi tarifarendszer jövője, a Budapest-bérlet kiterjesztése, elektronikus jegy- és bérletrendszer

1. A BKK létrehozása, helye a régió közlekedési intézményrendszerében

A BKK létrehozásának célja, modellje Általános célok: Világos koncepció: integrált közlekedésszervező (közösségi, közúti, gyalogos, kerékpáros közlekedési feladatok összevonása – közlekedési kompetenciaközpont) Világos kompetenciák: a tervezési, üzemeltetési, beruházási és ellenőrzési feladatok professzionális és felelős ellátása Világos célok: finanszírozható, fenntartható üzemeltetés és fejlesztés A BKK modelljének mintája: Transport for London

Budapesti Közlekedési Központ általános feladatai Integrált városi közlekedésirányítás (közlekedési stratégia kidolgozása, napra készen tartása, projektek kidolgozása, megvalósítása, szakmai koordináció) Közösségi közlekedési szolgáltatások megrendelése (hálózattervezés, megrendelés, ellenőrzés, jegyek kibocsátása, ellenőrzése, regionális összehangolás) Közutak, műtárgyak, forgalomtechnikai rendszer kezelői feladatainak ellátása (felújítási, építési munkák kidolgozása, koordinálása) Átfogó fővárosi közlekedési rendszerek kialakítása és működtetése (parkolás, „dugódíj”, teherforgalmi behajtás, „közbringa”)

2012. május 1-jével befejeződött a budapesti közlekedésirányítás intézményrendszerének kialakítása A BKK ellátja a közlekedésszervezési és tömegközlekedési megrendelői feladatokat is, azaz közszolgáltatási szerződéseket kötött a BKV-val és a versenyeztetett szolgáltatókkal; végzi a viteldíj-rendszer felülvizsgálatát, javaslatot tesz a fejlesztésre; szervezi a tömegközlekedési szolgáltatást, meghatározza a hálózat elemeit, a járatok és menetrendek jellemzőit; felel a jegy- és bérletértékesítésért, ill. végzi a jegyellenőrzést; kézben tartja a budapesti forgalomirányítást és felügyeli a rendkívüli forgalmi helyzeteket.

Változások a közszolgáltatást végző üzemeltetési szervezetekben A BKK vagy az általa felügyelet szervezetek ellátnak közszolgáltatási feladatokat is, amelyekben az alábbi változások következtek be, vagy vannak folyamatban fővárosi parkolás-üzemeltetés törvényi változás miatti átalakítása kerületi parkolás üzemeltetési feladat ellátása BKV Zrt. belső szervezeti átalakítása, majd buszágazat és kötöttpályás ágazat önálló társaságokba szervezése az autóbusz szolgáltatások versenyeztetése

Fenntartható mobilitás – igénybefolyásolás A fenntartható városi mobilitás-tervezés: úgy tervezni városunk jövőjét, hogy az emberek legyenek a középpontban. „Emberközpontú tervezés”

Igénybefolyásolás – tudatos közlekedés Nemcsak fővárosi kompetenciába tartozó kérdések: parkolási díjak szabályozó hatása P+R szabályozás, módváltási zónák egységes városi és elővárosi menetdíjrendszer munkába járás utazási költségtérítésének egységesítése cégautó használat szabályainak szigorítása

2. A főváros és környezete közlekedési kapcsolatai

Agglomeráció és előváros - Budapest hétköznapi ingaforgalma 300 ezer fő. - Budapest vonzás- körzete nem követi a közigazgatási határokat. - Hat megyét érint és közel 200 települést ölel fel.

Az elmúlt időszak elővárosi fejlesztései éjszakai szolgáltatás bővítése (hálózat, sűrítés) nappali szolgáltatás bővítése (hálózat, sűrítés) alacsonypadlós járművek arányának növelése tarifaszabályok egységesítése (határponti megállóhelyek) fedélzeti jegyértékesítés bővítése vasúti csatlakozások javítása (13, 64) hév: pályarehabilitációk, sebességkorlátozások megszüntetése, vonalszámozás bevezetése P+R parkolók (Kerepes, Mogyoród, Szigetszentmiklós, stb.)

Fejlesztési programjaink KÖZOP projektek előkészítése M2 és H8-H9 összekötés észak-déli regionális gyorsvasút déli ága FUTÁR projekt megvalósítása (utastájékoztatás és forgalomirányítás fejlesztése) elektronikus jegyrendszer bevezetése jegyautomata hálózat fejlesztése szolgáltató-független integrált menetrendek megvalósítása (Bécsi út, Csepel, Diósd) hév járművek utazási komfortjának javítása (ülések felújítása, arculat, kerékpárszállítás fejlesztése) Budakeszin díjmentes átszállás bevezetése, vonali helyett területi érvényességű tarifával (március 1-jétől)

Előkészítés alatt lévő projektek Az M2 metró és a H8-H9 (gödöllői) hév összekötése, rákoskeresztúri szárnyvonal Budapest XVI. és XVII. kerületéből a hivatásforgalmú utazások legnagyobb része ma elhagyja a kerületet Az agglomeráció keleti szektorában erőteljes népességnövekedés várható a jövőben Megoldást jelenthet egy közvetlen belvárosi kapcsolatot nyújtó kötöttpályás közlekedési elem létesítése és a meglévő hév-vonalak rekonstrukciója

H8-as hév és M2 metró összekötése Örs vezér terei átszállási kényszer megszüntetése, közvetlen belvárosi kapcsolat Eljutási idő rövidülése Új városrészek bekötése

Előkészítés alatt lévő projektek Az észak-déli regionális gyorsvasút déli szakaszának előkészítése Első lépésben a déli szakaszok Astoriáig történő bevezetése. Budapest külső kerületei, valamint a dél-pesti agglomeráció települései számára ad új kötöttpályás kapcsolatot. A déli szakaszok üzemmódjának és vonalvezetésének meghatározása. A ráckevei ág alternatív bekapcsolási lehetőségei. A belvárosi vonalvezetés alternatívái.

Jobb forgalomirányítás, valósidejű utastájékoztatás Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (FUTÁR) 2300 jármű műholdas követése 250 utcai kijelző GPS-alapú forgalomirányítás Valósidejű utastájékoztatás, utazástervezés Független TETRA rádiós rendszer Előnyben részesítés 30 csomópontban Beruházás értéke: 7 milliárd Ft Uniós támogatás: 4 milliárd Ft Átadás: 2013 tavasza Eredmény: kiszámíthatóbb, megbízhatóbb közösségi közlekedés

Rövid távon fejleszthető terület: Utastájékoztatás hév vonalszámozás bevezetése 2011. július Volánbusz vonalszámozás befejezése MÁV-START vonalszámozás megvalósítása

Rövid távon fejleszthető terület: Utastájékoztatás Új vonalhálózati térképek a Volánbusznál Új vonalhálózati térképek a MÁV-START-nál

3. Együttműködés az NFM ellátásért felelős szervezeteivel az agglomerációt érintő fejlesztésekben

A kooperáció területei Budapest-bérlet használatának kiterjesztése és elszámolási kérdéseinek teljes körű újragondolása háromoldalú megállapodások az agglomerációs buszközlekedésről (NFM-BKK-környéki település) kétoldalú megállapodás hév közlekedésről (NFM-BKK) együttműködés a közlekedési jogszabályok és az NKS megalkotásában aktív szakértői közreműködés az egységes elővárosi menetdíjrendszer előkészítésében az együttműködés kereteinek megállapodásos fejlesztése szakértői együttműködés a NIF-fel az elővárosi vasúti fejlesztésekben

A BKK célja a nemzetgazdasági optimum elérése az agglomerációs közlekedési viszonyok nincsenek tekintettel a közigazgatási határokra a közlekedési szolgáltatásokkal követni kell az utazási szokásokat – befolyásolva kiszolgálni a helyi és az elővárosi szolgáltatásoknak összehangolt teljesítménykínálatot kell nyújtani a szolgáltató kiválasztásában fő szempont a nemzetgazdasági költség optimum ellátási felelősök együttműködési kereteinek megállapodásos fejlesztése, akár közös ajánlat modell az üzemeltetésre

4. Az elővárosi tarifarendszer jövője, a Budapest-bérlet kiterjesztése, elektronikus jegy- és bérletrendszer

A leendő elektronikus jegyrendszer Utasszám-növelés vonzó tarifarendszerrel (időalapú jegy, pay-as-you-go a bérletek mellett) Pay-as-you-go: érintésmentes bankkártyát egész nap használja az utas, elszámolás naponta egyszer, hajnalban – speciális, tömegközlekedési szabályrendszer (létezik!) Regionális tarifaközösség lehetősége (MÁV-Start, Volánbusz) Hamisítás megszüntetése, bliccelés csökkentése, kedvezmények ellenőrzése Kapcsolódás a Nemzeti Egységes Kártyarendszerhez (NEK) Érintésmentes bankkártya és NFC-képes mobiltelefon használata Közvetlen internetes termékvásárlás és egyenleg feltöltés Teljesen szerveralapú rendszer (kártyára nem írunk adatot)

A leendő elektronikus jegyrendszer Nemzetközi trend: érintésmentes bankkártyára, illetve logikájára és technológiájára alapuló rendszer. Oka: a közlekedés is csak egy termék, amit az emberek megvásárolnak. Informatikai felépítés: banki rendszerekhez hasonló Első fecskék: Chicago, London, Philadelphia, New York….Budapest Nyílt rendszer: Utasmédia lehet harmadik fél által kibocsátott „kártya”: bankkártya, bankkártyát emuláló mobiltelefon, NEK-hez kapcsolódó oktatási vagy nyugdíjas kártya – többféle nem lehet, mert lelassítaná a kártya azonosítását és leolvasását Rendszerelemek: önmagukban lehetnek zártak, de nyílt protokollon kell kommunikálniuk (beszállító-kitettség csökkenése). Központi rendszer kivétel – rendszer szíve és agya Zárt rendszer: Utasmédia: BKK által kibocsátandó kártyák más termék vásárlására nem használhatóak fel

A leendő elektronikus jegyrendszer Következő „látható” lépések Metró beléptető kapuk nyilvános tesztje 2013 első negyedévében – 4 gyártó jelentkezett a meghirdetett felhívásra; a világ legnagyobb, specializált cégei Kártyaleolvasó teszt – a készülék a rendszer Achilles-sarka a válaszidő miatt, biztosra kell mennünk Jegyautomata-tender – várhatóan 2012 végén, 2013 elején: szállítói finanszírozás beruházási igény kb. 2,7 milliárd Ft üzemeltetési időszak 5-10 év kompatibilitás a leendő elektronikus jegyrendszerrel „Nagy” tender finanszírozást a Főváros/BKK biztosítja 2013 közepén várható, magyar és angol nyelven 3 éves, ütemezett üzembe helyezés 7-10 éves üzemeltetés

Elővárosi tarifarendszer jövője Személyszállítási törvény 2013. január 1. napjától előírja a főváros és elővárosa tekintetében a fővárosi személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére jogosító egységes jegy- és bérletrendszer működtetését (32. § (6) bek.) BKK célja a budapesti tarifaközösség elővárosokra kiterjesztése NFM kompetenciájába tartozik az elővárosi tarifaközösség kialakítása BKK szakértői szinten részt vesz a tarifarendszer kialakításában

Vezérigazgató-helyettes Budapesti Közlekedési Központ Köszönöm a figyelmet! Somodi László Vezérigazgató-helyettes Budapesti Közlekedési Központ laszlo.somodi@bkk.hu