DEPRESSZIÓ VAGY NÖVEKEDÉS? A kilábalás feltételei és lehetőségei Halmai Péter Szent István Egyetem, Pannon Egyetem 47. Közgazdász-vándorgyűlés Zalakaros, 2009. szeptember 24-26

Krízis és potenciális növekedés 1. A kibocsátás csökkenése több, mint ciklikus eltérés Az európai növekedési potenciál eróziója

A munkatermelékenység növekedése 1981-1995 1996-2000 2001-2004 EU15 2,2 1,6 1,1 EU10 … 3,2 3,9 Egyesült Államok 1,3 2,1 2,6

A potenciális növekedési ütem alakulása 6 EU USA 5 4 3 2 1 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013

A teljes tényezőtermelékenység hozzájárulása a növekedéshez 6 EU USA 5 4 3 2 1 -1 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2010 2013

Krízis és potenciális növekedés 1. A kibocsátás csökkenése több, mint ciklikus eltérés Az európai növekedési potenciál eróziója Hogyan hat a krízis az európai növekedési potenciálra? Hogyan erősíthető a növekedési potenciál? Milyen következtetések adódnak Magyarország számára?

Krízis és potenciális növekedés 2. Rövid és hosszútávú hatások Krízis utáni kilátások Három fő logikai szcenárió „teljes helyreállás” „elveszett évek” „tartós és növekvő veszteség”

1. „Teljes helyreállás” Potenciális kibocsátási szint Hosszútávú potenciális növekedés Potenciális növekedés a krízis alatt és után Idő

2. ”Elveszett évek” Potenciális kibocsátási szint Állandósult veszteség a potenciális kibocsátási szintben Ugyanaz a hosszú távú potenciális növekedési ütem a krízis után Idő

3. „Tartós és növekvő veszteség” Potenciális kibocsátási szint Potenciális kibocsátási szint a krízis előtt (pl. 2%) Potenciális kibocsátási vesztesége Alacsonyabb hosszú távú kibocsátás növekedés a krízis után (pl. 1,5%) Idő

A recesszió hatásai a potenciális növekedésre Tőkefelhalmozás Munkainputok Teljes tényezőtermelékenység (TFP) Pozitív vagy negatív irányú kapcsolat

Tőkeakkulmuláció Beruházási ráta erőteljes ciklikus csökkenése (rövid távon)

A beruházások volumenének alakulása (változás, az előző év %-ban) 10 2009 2010 5 -5 -10 -15 -20 -25 -30 BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK EU27

Tőkeakkulmuláció Beruházási ráta erőteljes ciklikus csökkenése (rövid távon) Ellentétes hatások közép- és hosszútávon Ha nő a piaci szereplők bizonytalansága akkor a nő a kockázati prémium negatív hatás a beruházásokra nehézkes tőkeallokációs folyamatok A tőkeállomány – legalább ideiglenesen - növekvő értékvesztése. Erőteljes reallokáció, szerkezeti alkalmazkodás

Munkainput I. Krízis: a strukturális munkanélküliség (NAIRU) rövidtávú átmeneti növekedése A strukturális merevségek rögzülése, vagy a kockázattal kapcsolatos magatartás változása (magasbb tőkeköltségek!) a NAIRU állandósuló növekedéséhez vezetnek Gazdaságpolitikai kockázatok fenntarthatatlan fiskális helyzet és a munka adóztatása munkanélküli segélyezés kockázati prémium A hosszú munkanélküliségi szakasz tartósan rombolja az emberi tőkét (hiszterézis-hatás)

Munkainput II. Elhúzódó recesszió → csökkenő munkakínálat „elbátortalanodott dolgozó” a részvétel csökkenéséhez vezető politikák (pl. korai nyugdíjazás támogatása) fiskális szempontból költséges, de nem hatékony politikák veszélye

Teljes tényezőtermelékenység (TFP) Szerkezeti változások (magas termelékenységű ágazatok csökkenő aránya) Szerkezeti átalakulása lassúsága (szűkös hitellehetőségek, rögzült strukúrális merevségek miatt) Kontraproduktív tőkeallokáció veszélye Lelassuló (prociklikus) innovációs folyamat Mérséklődő dinamika De: szektorális reallokációs érv megfordítható haszonáldozati költség hatás „teremtő rombolás” (Schumpeter)

Krízis és potenciális növekedés az EU-ban Euróövezet + EU3 potenciális növekedési üteme 2009-2010-ben a 2008.évi felére csökken (0,7-0,8%) strukturális munkanélküliség 1-1,5%-kal nő beruházás a GDP arányában 3%-kal csökken TFP növekedése mérséklődik Új tagországok (EU8): a potenciális növekedési ütem erőteljesen csökken Lényeges különbség a 2011-2013. évi középtávú irányzatokban Euróövezet +EU3 növekedési üteme nagyjából helyreáll EU8 kilátásai jóval kedvezőtlenebbek A pénzügyi krízis jelentős csökkenést generálhat a potenciális kibocsátás szintjében Szignifiknsan negatív hatása a munkára (NAIRU), a tőkére és a TFP-re Konvergencia - krízis

A potenciális növekedés és tényezői alakulása Magyarországon Aktuális növekedés Potenciális növekedés Hozzájárulás a potenciális növekedéshez NAIRU Munka Tőke TFP 1995-2000 3,6 4,2 0,8 2,0 1,4 7,9 2001-2006 4,2 3,6 0,6 2,1 0,9 5,9 2007-2008 0,8 1,1 -0,6 1,5 0,1 8,2 2009-2010 -3,3 0,2 -0,6 0,9 -0,1 9,8 2011-2013 … 0,7 -0,1 0,9 -0,1 10,9

Pénzpiaci változások és növekedési kilátások Alternatív szcenáriók (QUEST III.) Optimista megközelítés: kockázati prémiumok középtávon a krízis előtti szinten Pesszimista/realista megközelítés: hosszú távú hitelek költségei 1-1,5%-al magasabbak a krízis előtti időszakénál

A beruházási szint alakulása: az „optimista” és a „pesszimista/realista” szcenárióban -5 -10 -15 -20 optimista pesszimista/realista -25 -30 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028

A kockázati prémium alakulása: : az „optimista” és a „pesszimista/realista” szcenárióban 250 optimista pesszimista/realista 200 150 100 50 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029

Pénzpiaci változások és növekedési kilátások Alternatív szcenáriók (QUEST III.) Optimista megközelítés: kockázati prémiumok középtávon a krízis előtti szinten Pesszimista/realista megközelítés: hosszú távú hitelek költségei 1-1,5%-al magasabbak a krízis előtti időszakénál Eredmények: a kockázattal összefüggő magatartás változásai állandósuló negatív hatást eredményezhetnek tartós hatás a tőkeakkumulációra növekvő árrés (mark up) a magasabb tőkeköltségek ellensúlyozására a kockázati prémium növekedése hosszú távon negatív hatást gyakorol az innováció és a K+F növekedésére a TFP csökkenő dinamikája a NAIRU jelentős növekedése a potenciális növekedés tartós mérséklődése

A pénzügyi sokkok hatásai EU27 (pesszimista/realista változat) Rövidtáv Középtáv Hosszútáv 2009 2010 2011 2012 2013 2018 2028 1. A kockázati prémium sokk hatása a potenciális kibocsátásra (%) -0,7 -2,2 -3,4 -4,3 -4,8 -5,5 -4,6 2. A kockázati prémium sokk hatása egyéb gazdasági változókra (%) Tőkeállomány -0,3 -1,2 -2,3 -3,4 -4,4 -7,8 -9,5 Foglalkoztatás -3,2 -4,9 -5,3 -5,2 -4,9 -3,2 -0,8 Beruházás -11,8 -21,0 -21,0 -24,4 -23,7 -17,4 -9,0 Nominálbér -0,6 -1,8 -3,0 -4,1 -5,1 -8,3 -9,0

A GDP, a munka-input és a termelékenység alakulása (Hosszútávú projekció) 3 3 2,5 2,5 2 2 1,5 Munka termelékenység és munkainput növekedés GDP - növekedés 1,5 1 1 0,5 0,5 -0,5 2007-2020 2021-2040 2041-2060 Munkatermelékenység növekedés Munkainput növekedés GDP - növekedés Egy főre jutó GDP növekedés

A potenciális GDP alakulása különböző mozgáspályák esetén 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2007 2011 2015 2019 2023 2027 2031 2035 2039 2043 2047 2051 2055 2059 Alapvonal "Feléledés" "Elveszett évtized" Állandósult sokk

Kínálati oldali reformok Kríziskezelés → stabilizáció és keresletösztönző intézkedések Döntő a potenciális növekedést előmozdító, kínálati oldali reformok megvalósítása Kísértés a Keynes-i receptek alkalmazására Átfogó sturktúrális reformok → a potenciális növekedés valamennyi elemének befolyásolása a reformok kritikus tömege a munkaerőforrások hatékony hasznosítása a tőkeakkumuláció helyreállítása és növelése a teljes tényezőtermelékenység emelése

Krízis és reform A kírzis közvetlenül nyomást gyakorol a strukturális reformok bevezetéséért illetve világossá teszi a létező politikák fenntarthatatlanságát egyensúlyi krízis strukturális reformokat indukál A fiskális pozíció drasztikus romlásának megállítása és megfordítása is reformokra ösztönöz a fiskális játéktér csökkenésének hatása Pénzpiacok újraszabályozását célzó politikák a polgárok és vállalkozások növekvő bekapcsolódása a pénzpiacokba

A potenciális kibocsátás hosszútávú pályájára hatást gyakorló intézkedések A pénzpiacok működésének javítása a kockázati prémiumok , tőkeköltségek mérséklése a hitelkínálat bővítése az üzleti környezetet javító politikák adminisztratív terhek csökkentése belépési/kilépési korlátok csökkentése a verseny intenzitásának növelése Innováció előmozdítása K+F beruházások prociklikus jellege! K+F beruházások adóhitele stb.

Mikrogazdasági politikák Versenypolitikai rendszer Oktatás és élethosszig tartó tanulás Szektorális szabályozás (telekommunikáció, energia) Üzleti környezet ICT K+F és innvocáió Üzleti dinamizmus Piaci integráció és kereskedelem Pénzpiacok

A Lisszaboni Stratégia fő indikátorai átlagpontszámának alakulása változás szint

Releváns politikai területek A potenciális kibocsátásra hatás gyakorló egyes politikai intézkedések 1. Növekedési tényezők Releváns politikai területek Munkaképes korú népesség Időskori munkavégzés előmozdítása Munkaerőpiaci részvétel Aktív munkapiaci politikák (tréning, segítség a munkakeresésben, jól tervezett és célzott ifjusági program) A béralku javítása A munka utáni adó csökkentése Munkanélküli vagy jóléti támogatási rendszer (tartam, jogosultság) A családi és szakmai tevékenység összehangolása (gyermekgondozási ellátások, munkaidő rugalmasság) Munkanélküliségi ráta Adóék Munkanélküliségi vagy jóléti támogatási rendszer (tartam, jogosultság) Aktív munkapiaci politikák (képzés és segítség a munkakeresésben) Oktatás Munkaerő mobilitás

Releváns politikai területek A potenciális kibocsátásra hatás gyakorló egyes politikai intézkedések 2. Növekedési tényezők Releváns politikai területek Tőkeigényesség elmélyülése (egy fő foglalkoztatottra jutó tőke) Innováció, K+F A pénzpiacok érettsége, infrastruktúra, hatékony adminisztráció A külkereskedelem és a beruházások szabályozási korlátai A vállalkozás szabályozási korlátai (adminisztratív terhek) Makroökonómiai stabilitás Teljes tényezőtermelékenység TFP Oktatás és képzés A vállalat belépésének jogi vagy adminisztratív korlátai

Politikai kockázatok Kereskedelmi korlátok, versenyellenes politikák alkalmazása A munkaerő-kínálatot csökkentő politikák Gyenge implementáció, fenntarthatatlan fiskális pozíciók Reformfáradtság az új tagországokban Átfogó strukturális reformok hiánya esetén az eddigi növekedési és felzárkózási modell megrendülése

DEPRESSZIÓ VAGY NÖVEKEDÉS? A kilábalás feltételei és lehetőségei Halmai Péter Szent István Egyetem, Pannon Egyetem 47. Közgazdász-vándorgyűlés Zalakaros, 2009. szeptember 24-26