Az egészségügy finanszírozásának problémái Adalékok a járulékreform kéréseihez Dr. Kincses Gyula ESKI

Kitekintés •Az EU tagállamok gyakorlatában általánosan a közfinanszírozás a meghatározó. (1. ábra) •A közfinanszírozás tekintetében mind az állami egészségügyi szolgálatok, mind a társadalombiztosítások egyaránt elterjedtek. •A költségvetési források nemcsak az állami egészségügyi szolgálatok esetében jelentősek, hanem a társadalombiztosítási rendszerekben is jelentős. (2. ábra)

Az egészségügyi közkiadások megoszlása egyes EU tagállamokban (2000.) Forrás: OECD Health Data, negyedév 2. ábra

Az egészségügyi közkiadások %-os megoszlása egyes EU tagállamokban (2000.) Forrás: OECD Health Data, negyedév 2. ábra

A magyar helyzet •Magyarországon a társadalombiztosítás deklaráltan járulékfedezeti elven működik. •Az egészségbiztosítás kiadásait a járulék- bevételek évek óta nem fedezik. (3.-4.ábra) •A költségvetés a tervezett állami hozzájárulást nem normatív módon, hanem hiányrendezés címen adja. •A társadalombiztosítás rendszerén belül az adó alapú rész Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony. (5. ábra)

Az E. Alap bevételeinek és hiányának alakulása Forrás: éves költségvetési tv. 3. ábra Mdr Ft.

Az E. Alap bevételeinek és hiányának alakulása Forrás: éves költségvetési tv. 4. ábra

Az E. Alap bevételeinek és hiányának alakulása Forrás: éves költségvetési tv. 5. ábra

Javaslatok •Magyarországon az egészségbiztosítás forrásaiban –növelni kell a költségvetési hozzájárulás arányát az E.Alap forrásaiban, –a hozzájárulást normatívvá kell tenni. •A hozzájárulás elve a „mindenki után az fizet, ahonnan él” elv. •Ki kell alakítani a tőkejövedelemből élők hozzájárulási rendszerét. •Ki kell alakítani a személyhez kötött járulék-regisztrációs rendszert.

A „mindenki után az fizet, ahonnan él” elv •A munkajövedelemmel nem rendelkezők esetében a jogosultságot az alábbi teherviselők befizetései alapozzák meg: –Eltartott családtagok:a munkavállaló családtag befizetései. –Nyugdíjasok:költségvetés/nyugdíj alap. –Munkanélküliek:Foglalkoztatási Alap –Rokkant-ellátásban részesülők: a nyugdíjkorhatár eléréséig az E. Alap vonatkozó fejezete. –Hajléktalanok, önálló jövedelemmel nem rendelkezők, segélyből élők: költségvetés szociális fejezete/települési önkormányzatok. –Fogvatartottak:IM fejezet

Szemlédi András csak fizetett magánhirdetést fizet, vagy járulékot is? Két változat vizsgálandó: •A nem munkajövedelemből élők tőkejövedelmükből az SZJA alapjuk felsőkorlátos részéig fizetnek kötelezően járulékot. •A magasabb jövedelműeket egy fix összegű, szolidaritás elvű hozzájárulás megfizetése esetében kiléphetnek az egységes társadalombiztosítás rendszeréből. (A szolidaritást biztosító hozzájárulást a nemzeti kockázat-közösség fenntartása érdekében ebben a szférában is kötelezővé kell tenni)

Előnyök •Kiszámíthatóvá, számonkérhetőbbé válik az E.Alap gazdálkodása. •Csökken az élőmunka terhe, nő a versenyképesség. •Az adó alapú terhelés szélesebb porlasztású, és a fogyasztási adók a szürke jövedelmet is terhelik. •Közelíthetők a vállalkozásokban az élőmunka terhe és az adóterhek mértéke, csökken a feketegazdaság szerepe.

A közkiadások aránya az eü kiadásokon belül *** *ESKI becslés. Forrás: OECD Health Data 2004.

A közkiadások aránya a GDP-%ban Forrás: OECD Health Data 2004.