BCE Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodás-fejlesztése a fenntartható vízügyi politika alapelvei szerint Dr. Madarassy László c. docens BME Vízépítési és.
Advertisements

Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Tájvédelem, Épített környezet
A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos jogszabályi háttér Sándor Edina Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,Természetvédelmi és.
ENVI-ART Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Táj/környezettervezés Számonkérés – évközi munka 40 %, év végi dolgozat 60 % jegyajánlás 3-ig szóbeli javítás lehetséges, beugrók kellenek Irodalom •Csemez.
Széchényi-hársfasor Javaslat a Nemzeti Értéktárba való felvételre Természeti és Épített Környezet Szakbizottság 2013.
Területfejlesztés a vidéki térségekben HVI továbbképzés december 10. Bihari Zsuzsa VKSZI szakmai tanácsadó.
Egy esély a felzárkózásra: Magyarország mint Európa egyik logisztikai központja Chikán Attila A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Logisztikai,
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Népfőiskola a helyi tudás megtöbbszörözésére, a településfejlesztés eszközeként Lakitelek, március 26. Lakitelek, március 26.
Útépítési munkálatok természetvédelmi kérdései Lovászi Péter.
Kultúrtörténeti értékek védelme
Az észak-magyarországi régió idegenforgalma
Élőhely-változások a tiszai Körtvélyes-szigeten
Szeretettel meghívjuk az Európai Unió Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja által támogatott Belvízi monitoring, menedzsment.
A táj esztétikai mérése
TÁJAK MONITOROZÁSA Dr. Kárász Imre egyetemi tanár Biomonitoring…/6.
A környezetállapot-értékelés módszertana Dr. Bulla Miklós Baja, április 26. Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Természeti erőforrások védelme
Az erdő szerepe a szénháztartásban és a klíma védelmében
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem.
Budavári Palota funkciójának, struktúrájának fejlesztése
„Balaton” TÁMOP A-11/1/KONV Az egyedi tájértékek és kataszterezésük a Kaposvári Egyetemen Pál-Fám Ferenc Kazinczi Gabriella.
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-tudományi karának minőségcéljai a 2012/2013. oktatási évre dr. Almásy Gyula szakcsoportvezető Közigazgatásszervezési.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
Az EU Városi környezet tematikus stratégia érvényesítéséhez kapcsolódó horizontális eszközök Krakler Judit vezető-főtanácsos ÖTM Építésügyi és Településrendezési.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Változások a hazai zaj- és rezgésvédelmi védelmi szabályozásban
Nemzetközi összefogás az ökológiai gazdálkodás e-learning oktatásáért
Tájtervezés/menedzsment 2
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK BIOMASSZA
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
HIDAK ÜZEMELTETÉSE, FENNTARTÁSA Kolozsi Gyula okl. építőmérnök,
ESZKE Egyedi Szennyvízkezelési Munkacsoport Az egyedi szennyvízkezelés helye a vizek jó állapotának biztosításában Fésűs András KSZGYSZ-ESZKE munkacsoport.
A NATURA 2000 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT
EU szabályozás Általános környezetvédelmi jogtár Forrás:
A Tvt. és a Ktv. V. ea.. A) Kvt évi LIII. tv. A környezet védelméről, hatályba lépés: dec. 19. Célja: - ember és környezet harmonikus kapcsolatának.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
Kormány rendelet a NATURA 2000 területek kijelöléséről
Natura 2000 területek fenntartási tervei
A mi Velencénk: a turisztikai tér és miliő összefüggésrendszerének változásai a „Velencei tó kapujában” Wirth Gábor Doktorandusz SZIE Enyedi György RTDI,
A CIVAQUA program jelentősége, megvalósításának feltételei Nagyerdő Konferencia szeptember 16. Előadó: Orbán Ernő osztályvezető TIKÖVIZIG.
Muzeológiai szakfelügyelet
A tájvédelmi szakhatósági közreműködés 166/1999. (XI.19.) Korm.rendelet szerinti korábbi gyakorlat Kardos Mária Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2014.
Nemzeti Parkok.
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI Zalai Mihály elnök Békés Megyei Önkormányzat Települési Önkormányzatok.
Alapvető jogszabályok A évi LXIV. kulturális örökségvédelmi törvény (2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, hatályos január 1-től) alapján.
Védett természeti területek
Földrajzoktatás a Debreceni Egyetemen és jogelődjén, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1990-től napjainkig Kerényi Attila Debrecen november 14.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Bevezetés a természet- és környezetvédelembe dr. Munkácsy Béla adjunktus Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék I. emelet 419.
Geográfusok a tájvédelmi-, természetvédelmi államigazgatásban Faggyas Szabolcs tájvédelmi referens Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság MTA X. Osztály Természetföldrajzi.
A régészeti örökség védelmének intézményrendszere.
Ócsai Madárvárta. Ócsai Madárvárta Táborok 2. Miközben a természettel ismerkednek, a résztvevők azt is megtanulják, hogyan tudják ellátni magukat és.
TFK–ITS–TSZT–TAK–TKR–HÉSZ
Úthálózat fejlesztés, úthierarchia, úttípusok
Településképvédelem2017.
A természetvédelem.
Dr. Kováts Beáta Főtanácsadó, Alkotmánybíróság l l l
Előadás másolata:

BCE Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék AZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK VÉDELMÉNEK SZAKMAI HÁTTERE ÉS TÖRTÉNETE Az egyedi tájértéktől a TÉKA-ig „TÁJ – ÉRTÉK – VIDÉK” műhelykonferencia 2014. május 21. Dr. Csemez Attila, egyetemi tanár BCE Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

KIINDULÁS Az általános tájvédelem alapjául szolgáló tájértékelési módszer kidolgozása (p. 134) EGYEDI TÁJÉRTÉK Készült a Kertészeti Egyetem Tájrendezési Tanszékén az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Környezetvédelmi Főosztálya megbízásából Készítették: Csemez Attila és Mőcsényi Mihály Budapest, 1983. december Dr. Csemez Attila

Kialakulás kronológia 1. Egyedi tájérték (Csemez–Mőcsényi 1983) tanulmány, Egyedi tájérték (Csima et al. 1984?) tanulmány, Tájtervezés – tájrendezés (Csemez A., 1996) tankönyv, Mezősi Gábor vezette Bizottság (Tardy János) 2. 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 3. MSZ 20381 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése (1999) 4. MSZ 20381 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése (2009) 5. TÉKA 2006–2010 TájÉrtékKAtaszter Dr. Csemez Attila

A termelés során keletkezett egyedi tájértékek Egyedi tájérték (Csemez–Mőcsényi 1983), Tájtervezés – tájrendezés (Csemez A., 1996) Egyedi tájértékek csoportosítása keletkezésük jellegzetességei szerint. A termelés során keletkezett egyedi tájértékek A közlekedési pályákkal kapcsolatos egyedi tájértékek Történelmi eseményekkel összefüggő egyedi tájértékek Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Dr. Csemez Attila

Egyedi tájérték (Csemez–Mőcsényi 1983), Tájtervezés – tájrendezés (Csemez A., 1996) Dr. Csemez Attila

A termelés során keletkezett egyedi tájértékek Egyedi tájérték (Csemez–Mőcsényi 1983), Tájtervezés – tájrendezés (Csemez A., 1996) A termelés során keletkezett egyedi tájértékek Fás növények mezővédő erdősávok, fásított legelők, véderdők, csatorna menti fásítások, fasorok, majorfásítások, kettős fasorok, tanyafásítások, szélvédő sövények, utak menti fásítások, Dr. Csemez Attila

Egyedi tájérték (Csemez–Mőcsényi 1983), Tájtervezés – tájrendezés (Csemez A., 1996) Történelmi eseményekkel összefüggő egyedi tájértékek Pontszerű megjelenésűek műviek: emléktáblák, emlékoszlopok (Isaszeg, Pákozd), növényiek: emlékfák (Hétvezér, személy, millenniumi), emlékligetek (Erzsébet-ligetek), védelmiek: ütegállások, géppuskafészkek. Vonalas megjelenésűek védelmi jellegűek: földvárak, árokrendszerek (lövész, vizes), sáncok eszmei jellegűek: hadsereg-vonulások, halálmarsok nyomvonalai Felületszerűek csataterek, ütközetek helyei, táborhelyek, országgyűlések helyei, tragédiák színhelyei, lőterek, gyakorló terek. Dr. Csemez Attila

Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Egyedi tájérték (Csemez–Mőcsényi 1983), Tájtervezés – tájrendezés (Csemez A., 1996) Kultúrtörténeti egyedi tájértékek Kertek, parkok arborétumok, botanikus kertek, Erzsébet-ligetek, -kertek, -sétányok, esztétikai céllal alakított tájegységek, gyűjteményes kertek (pl. rózsa,) intézménykertek (iskola, intézet, kórház, szanatórium,) kastélykertek, kastélyparkok, kolostorkertek, remeteségek  temetők faállományai, vadaskertek, várkertek, városi közparkok, villakertek. Dr. Csemez Attila

Értékelési szempontok szakterületi, ökonómiai, látvány, esztétikai, Egyedi tájérték (Csemez–Mőcsényi 1983), Tájtervezés – tájrendezés (Csemez A., 1996) Értékelési szempontok szakterületi, ökonómiai, látvány, esztétikai, idegenforgalmi, edukatív, ökológiai és etnikai jelentőség. Dr. Csemez Attila

Az egyedi tájérték „szakterületi” jelentősége Egyedi tájérték (Csemez–Mőcsényi 1983), Tájtervezés – tájrendezés (Csemez A., 1996) Az egyedi tájérték „szakterületi” jelentősége Dr. Csemez Attila

Az egyedi tájérték „szakterületi” jelentősége Egyedi tájérték (Csemez–Mőcsényi 1983), Tájtervezés – tájrendezés (Csemez A., 1996) Az egyedi tájérték „szakterületi” jelentősége Dr. Csemez Attila

2. 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről „(2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről;” Dr. Csemez Attila

2. 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről „(2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére;” Dr. Csemez Attila

2. 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről „A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény célja…” „A természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése.” 7. § (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.” Dr. Csemez Attila

MSZ 20381 Természetvédelem Egyedi tájértékek kataszterezése (1999) „Az egyedi tájértékek típusai Kultúrtörténeti értékek Természeti képződmények Az értékelés szempontjai: ritkaság/egyediség/különlegesség régiesség/ősiségi jelentőség idegenforgalmi/látogatottsági jelentőség hagyományőrzési jelentőség esztétikai/látvány jelentőség (tetszetőség/érdekesség) történelmi/patriotikus jelentőség tudományos/szakterületi jelentőség oktatási/ismeretterjesztési jelentőség etnikai/néprajzi jelentőség kultúrtörténeti/kultikus jelentőség ökológiai jelentőség sérülékenység/veszélyeztetettség” Dr. Csemez Attila

MSZ 20381 Természetvédelem Egyedi tájértékek kataszterezése (2009) „M4. Az egyedi tájérték főtípusai, típusai, altípusai és fajtái (előírás) M4.1. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek M4.1.1. Teleüléssel kapcsolatos egyedi tájértékek M4.1.1.1. Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (művészeti) alkotás M4.1.1.2. Birtokjel, határjel M4.1.1.3. Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín M4.1.1.4. Temetkezéssel kapcsolatos építmény, művészeti alkotás M4.1.1.5. Védelemmel kapcsolatos létesítmény M4.1.1.6. Földméréssel kapcsolatos létesítmény M4.1.1.7. Zöldfelületi létesítmény, objektum M4.1.2. Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos egyedi tájérték M4.1.2.1. Út, útvonal vagy annak részlete M4.1.2.2. Útvonalakat összekötő létesítmény M4.1.2.3. Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos építmény, épület, létesítmény” Dr. Csemez Attila

MSZ 20381 Természetvédelem Egyedi tájértékek kataszterezése (2009) „M4.1.3. Termeléssel kapcsolatos egyedi tájértékek M4.1.3.1. Erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték M4.1.3.2. Agrártörténet egyedi tájérték M4.1.3.3. Ipartörténeti egyedi tájérték M4.1.3.4. Bányászattal kapcsolatos egyedi tájérték M4.1.3.5. Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték M4.1.4. Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájérték M4.1.4.1. Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel kapcsolatos egyedi tájérték M4.1.4.2. Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájérték M4.1.4.3. Vendéglátáshoz kapcsolódó egyedi tájérték M4.2. Természeti egyedi tájértékek M4.2.1. Földtudományi egyedi tájértékek M4.2.1.1. Geológiai egyedi tájérték” Dr. Csemez Attila

MSZ 20381 Természetvédelem Egyedi tájértékek kataszterezése (2009) „M4.2.1.2. Geomorfológiai egyedi tájérték M4.2.1.3. Talajtani egyedi tájérték M4.2.1.4. Víztani egyedi tájérték M4.2.2. Biológiai egyedi tájértékek M4.2.2.1. Növényegyed, növénycsoport M4.2.2.2. Élőhely M4.2.2.3. Állatok tartózkodására szolgáló hely M4.3. Tájképi egyedi tájértékek M4.3.1. Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel M4.3.2. Vonalas jellegű kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel” Dr. Csemez Attila

kataszterezése (TÉKA projekt) Tájértékek kataszterezése (TÉKA projekt) A TÉKA konzorcium … Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar felmérés, oktatás, metodika, térinformatikai feldolgozás projektvezetés Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékek, kulturális értékek adatbázisa, felmérések Oslói Egyetem Külső szakértő, minőségbiztosítás Tájértékek kataszterezése (TÉKA projekt) Tájértékek kataszterezése (TÉKA projekt) KvVM Természet- és Környezetmeg. Szakállamtitkárság Egyedi tájértékek jogszabály szerinti felmérője, kezelője, felmérések végzése Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészeti emlékek Földmérési és Távérzékelési Intézet digitális térképi alapok biztosítása, eredmények kapcsolása a digitális térképekhez Laikusok, NGO-k, érdeklődők adatok biztosítása, aktualizálása, ellenőrzése Dr. Csemez Attila Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott projekt

5. TÉKA 2006–2010 TájÉrtékKAtaszter Dr. Csemez Attila

Tájérték felmérések állapota, várható értékek becsült nagysága (2010) Felmért települések száma: 668 A TÉKA program során felmérendő: 378 Tájértékszám településenként 30–50 Várható országos érték: 110–140 ezer Műemlékek 11 ezer Régészeti lelőhely 50 ezer Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által finanszírozott projekt Dr. Csemez Attila

Összefoglalás Az egyedi tájérték a tájértékelési módszerek, valamint az általános tájvédelem égisze alatt fogant. A természetvédelmi törvényben a természeti oldallal kiegészült. A TÉKA-ban „beteljesedett” és azóta csak szélesedik, bővül, terjed és széles körben meghatározóvá vált. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Dr. Csemez Attila