SPORTJOGÁSZ SZAKKÉPZÉS Sportmenedzsment tantárgy 0. óra Egyetemi jegyzet (fejezet) Írta: Dr Muszbek Mihály

Sport és a gazdaság kapcsolata

A gazdaság és a társadalmi kultúra és annak részét képező sportkultúrája minden társadalomban szoros összefüggésben volt. A gazdaság mérete, nagysága , igényszintje meghatározta a kultúrára és ezen belül a sportra költhető társadalmi forrást . Vajon csak a közpénz nagyságát határozta meg ? Nem ,hiszen a társadalom akarata - a választások útján megválasztott kormány munkájában megjelenve – szabályozza a társadalmi szereplők cselekedeteit , törvények rendeletek útján vagy egyéb formában .Ezek közül a legfontosabb az állami költségvetés és a társadalom és a gazdaság szereplőinek mozgásterét meghatározó törvények például adó és egyéb közteher viselési jogszabályok .

A sport és a gazdaság kapcsolatának rövid történeti áttekintése 1.1 Az ókor sportjától az egyesületi sport kialakulásáig Már az ókorban is szoros kapcsolatban volt a sport - ezen belül a versenysport -a gazdasággal . Elég ha utalunk az ókori Olimpia eseményei , annak társadalmi fontosságára ,a sport és egyéb versenyek győzteseinek kiemelt elismerésére . Már akkor is volt ország vagy települési imázs , egy-egy város büszke volt arra a lakójára aki győztesként dicsőséget szerzett a településének és természetesen magának . A győzteseket nagy társadalmi és gazdasági elismerés övezte. Az ókortól a 19.század közepéig csak hobbi sportról , jellemzően csak egyes munkafolyamatokból vagy testedzésből levezethető , - eseti és helyi jellegű –egységes szabályok nélküli versenyekről-ki ér előbb oda , ki tudja felemelni - beszélhetünk . Ebben az időszakban a sport nem volt része a kultúrának , leginkább csak amatőr testgyakorlásról beszélhetünk .

1870 – es évektől a szervezett sport óriási fejlődésnek indult. 1.2 1870-1960 közötti időszak 1870 – es évektől a szervezett sport óriási fejlődésnek indult. Egységesültek a sportági szabályok , egyesületek majd sportági szakszövetségek és ezeket összefogó -civil- szervezetek köztestületek pld olimpiai bizottságok alakultak 1900- as évek elejéig . Ezen időszaktól beszélhetünk arról , hogy a sport a társadalmi kultúra részévé válik . Az első újkori olimpia megjelenésével ismét társadalmi szintre emelkedett a sport ,így természetes volt azok kormányzati intézményei szervezetei is kialakultak . A sport és a gazdaság az ókor után ismét találkozott mind hobbi mint a versenysport szintjén .

A huszadik század elejétől a 60-as évek elejéig - a tv közvetítések megjelenéséig - volt a klasszikus amatőr sport fénykora . A versenysport ebből nőtt ki , még nem volt önálló „sportág” életcél verseny forma , hanem a legjobb amatőr sportolók tehetség összemérésének helyszíne . Ennek az időszaknak a sportja jellemzően öneltartó önfinanszírozó volt .

Gazdasági bázisát az egyesületi tagdíj adta Gazdasági bázisát az egyesületi tagdíj adta .Az egyesületek egy része azonban szakmákhoz vagy szervezetekhez pld Hangya szövetkezet ,kapcsolódott amelyek gazdaságilag is támogatták az egyesületeket . Ez a támogatás elsősorban a sportlétesítmények építésére fenntartására és a sportolók versenyekre való utaztatására terjedt ki . Már az 1936-os Olimpián is érezni lehetett ,de a II. világháború után jellemzővé vált , hogy a sport a nemzeti identitás eszközévé vált .A hitleri Németország majd a Szovjetunió és annak csatlós országai emelték a versenysportot ezen belül is az olimpiai versenyeket a politika szintjére .Itt és ekkor jelenik meg markánsan a gazdaság a sportban .

A szocialista országok sportfinanszírozási gyakorlata jó néhány sajátos jegyet hordozott . Az állam ebben az időben - jellemzően 1948-1985 között - már nem csak közvetetten finanszírozott ,hanem direkten állami pénzekkel látta el a versenysport egy részét. Az ál amatörizmus látszata fennmaradt , ugyanakkor az ezen időszaki sport gazdasági alapja már nem az egyesületi tagdíj vagy a szakmai alapú szervezeti támogatás hanem az állami pénzforrás . Ezen időszakban a mérkőzéseket nem a jegybevételért rendezték - mert az nem volt lényeges - hanem azért hogy kiderüljön kié a 2 pont vagy a bajnoki cím .( Jegyárak alacsonyak voltak pld -1 kg kenyér ára volt egy kettős rangadó belépőjegye de az sem volt ritka hogy a szakszervezett ingyen adta a jó munka jutalmaként .)

A sportot nem üzleti bevétel hanem sajátos állami eszközök finanszírozták . Nézzünk ezekre néhány jellemző példát : Az állam építette , fenntartotta a profi sport létesítményeit és azokat ingyenesen a sportegyesületek rendelkezésére bocsájtotta . Ugyanakkor az állam épített központi –egyesületektől független - létesítményeket is .(Népstadion ,Tatai edzőtábor , Dunavarsányi vízi sport telep,Fehér úti lőtér stb .) Az állam kiemel bizonyos olimpiai sportágakat azokat állami „bázis „vállalatokhoz telepíti és ezáltal közvetlen pénzügyi forrásokat nyújt a versenysporthoz . A bázis vállalatoknál a sportolónak nem kellett dolgoznia fizetését a sportolásáért kapta .

Ennek az időszaknak van egy másik sajátos finanszírozási formája is Ennek az időszaknak van egy másik sajátos finanszírozási formája is . Ez pedig az élsportolóknak megengedett vám csalás az import termékek intézményes csempészése volt . .Az élsportolók ezzel az államilag megtűrt sajátos magatartással a bázisvállalati jövedelmüknek többszörösét keresték .(Sokak szerint ebben az időszakban a magyarországi nylon harisnya vagy zsilettpenge fogyasztás túlnyomó többsége sportolói csempészáru volt .) Volt egy negyedik gazdasági forrása is a szocialista állam sportfinanszírozásának. Ez pedig az volt , hogy a legkiválóbb sportolók pályafutásuk zenitjén mintegy végkielégítésként az államtól butikokat vendéglőket , éttermeket vagy egyéb üzleteket kaptak ajándékba melyeknek üzemeltetéséből életük végéig busásan megéltek .( A Váci utca egyik üzletét a köznyelv ma is Bozsik kötödének nevez .)

Ugyanezen időszakban a nyugati országok sportfinanszírozása más utat járt be . Az állam sem közvetlenül sem közvetetten nem adott pénz a profi sport finanszírozására ,néhány nagy nemzeti stadion fenntartásán kívül .( pld Ernst Happel Stadion Bécs ).Ugyanakkor az állam szinte minden országban támogatta a világversenyekre történő sportolói felkészülést az ehhez szükséges forrásokat közvetlenül vagy közvetetten biztosította A szocialista országokon kívüli világ az amatőr sportjának alapját a sportolói tagdíj vagy kisebb mértékben a közösségi ,területi ,önkormányzati támogatás adta , míg a versenysport jellemző bevétele a sportversenyek ,mérkőzések jegyeladásai illetve azok stadionon belüli hirdetési bevételei voltak .

A nyugati országok - talán Nyugat-Németország kivételével –nem tekintettek a versenysportra úgy mint a nemzeti fejlődés életszínvonal mércéjére . Így fordulhatott elő többször is ,hogy az NDK vagy Magyarország 20-30 hellyel megelőzte az olimpiai éremtáblázaton a nála nemzeti jövedelemben és általános sportkultúrában sokkal erősebb Nagy-Britániát , vagy Olaszországot Svédországról nem is beszélve . Ugyanakkor meg kell említeni hogy a sportágak jelentős részét nyugaton sem lehetett jegybevételből és egyéb üzleti alapú forrásból finanszírozni erre csak a labdarúgás és néhány csapatsport volt képes . A nem látványsportágak finanszírozását országonként más és más formában oldották meg . Az amerikai versenysport alapja az egyetemi sport amelyet a tandíj és az ösztöndíj tart el míg például a híres német vívóközpontot a tagdíj mellet a tartomány és a város pénztárcája is gazdagítja .

1.3 Néhány gondolat az állam sportszabályozó szerepéről a 60’-as évekig. Ebben az időben az állam nem alakított ki olyan speciális adó ,foglalkoztatási ,finanszírozási szabályokat amelyek csak a sportra lettek volna érvényesek . Mivel -1960-as évekig –a jellemző sportszervezet az egyesület volt és még nem jelentek meg a gazdasági társasági formájú sportszervezetek így az állam a sportot a civil szervezetű egyesületekre szabályozta .Ez gyakorlatilag azt jelentette hogy a sportegyesületek nem fizettek nyereségadót de nem is kaptak társadalmi forrást , közpénzt . Ez alól kivételt jelentenek a nemzeti Olimpiai bizottságok valamint egyes szakszövetségek amelyek világversenyekre való felkészülésre vagy működési támogatásra kaptak közpénzt . A gazdálkodó szervek vállalatok az árbevételük bizonyos %-áig támogathatták , a munkásaik által alapított és használt sportegyesületeket .

2 A sportgazdaság fejlődése 1955-2010 –es évek 2.1 A televízió megjelenése forradalmasította a sportot és vele a finanszírozást Az 1950 –es évek közepén megjelent televízió óriási változást hozott a sportban és a sportfinanszírozásban. A Közvetítések révén az emberek a lakásukban tudták nézni a sporteseményeket amely így megsokszorozta a sportot nézők számot. A tv nem csak a meccset vitte az otthonokba hanem a sportpályákon elhelyezett reklám üzenet is amely így milliók által láthatóvá vált.

2.2 Közvetítési jogok felértékelődése és az eseményszervezés rentábilissá válása A reklám így felértékelődött , a hirdető „ tábla „piaci termékké vált , amely így komoly bevételt hozott a mérkőzések ,sportesemények rendezőinek ,( Egy spanyol bajnoki mérkőzésre kitett hirdető tábla 1990 körül 1500x többet mint 30 évvel korábban!) A tv megjelenése nem csak a stadionon belüli és a mérkőzések közben indirekten látható reklámokat értékelte fel hanem a sporteseményeket is . Megindult a harc a tv társaságok között a mérkőzések közvetítése jogáért.

A sportesemények is üzletté váltak ezek közvetítési joga önmagában is pénzt ért , különösen igaz ez az olimpiákra és a sportági világbajnokságokra . Az elmúlt évtizedek olimpiáinak televíziós közvetítési jogainak bevételei és az olimpiák kiemelt támogatói (TOP ) általnyújtott bevételek rekordokat döntöttek : Tv jogok bevételei NOB főszponzorok támogatásai (4 évre) 1996 Atlanta 898 m USD 579 m USD 2000 Sydney 1.332 m USD 2004 Athén 1.493 m USD 2004 Peking 1.621 m USD 866 m USD A fentiekből látható , hogy milyen óriási bevételt hozott a pekingi olimpia közvetítési jogainak eladása amely 1.621 m USD azaz közel 380 md Ft- ért kelt el. A játékokról 61.700 összes időtartalmú közvetítés volt és az ezt közel 220 országbeli 4.3md néző látta .

Az összes nézői bevétel 6 Az összes nézői bevétel 6.5 millió eladott jegy és 23 USD átlagos jegyár mellett „mindössze” 149 m USD volt .A Tv tehát 10x többet hozott mint a helyszíni nézők .(Forrás www.olympic.org ) A kluboknak vagy a sportszövetségeknek összefoglaló néven a sportesemény rendezőjének a legnagyobb bevételi forrását adta már a tv a hirdető táblák felértékelődése és a közvetítési jogok eladása révén . Az a felértékelődés látszik a tv jogdíjak emelkedésén -1960-2010 között –az egyes világmérető sporteseményekért fizetett jogdíj közel 1200x-resévé vált . Hasonló az arány az eseményt tv-n keresztül nézők számának emelkedésében is . Pld a pekingi olimpia megnyitó ünnepségét közel több mint 1.5 md ember látta , míg az amerikai foci NFL döntőjét a híres Super Bowl 2011 ben 111 millió néző látta .Mindkettő rekord a valaha közvetített sportesemények sorában abszolút értelemben és a népességhez viszonyított arányuk tekintetében egyaránt

,A sportesemény média eszközzé vált , közvetítése nem csak az eseményen fizikailag jelenlevő reklámüzenetet vitte el a fogyasztóhoz hanem az esemény szünetében - később már megszakítva magát az eseményt is – módot adott hogy a tv reklámot adjon egy nagyon definitív célcsoportnak Míg az 1976-80-as majd 1984-es olimpiára „lasszóval kellett fogni a rendező országokat addig az 1984-es de még inkább az 1996-os atlantai „ Coca-Cola „olimpia bebizonyította hogy lehet jó üzlet is egy nagy sportesemény rendezése az óriási létesítmény építési és ország infrastruktúra fejlesztési költségek ellenére is . A 80’ as évektől kifejezetten üzlet lett világméretű sportesemények rendezése . Az események nem csak a játékokra vonzottak sok látogatót hanem a következő évekre is felkeltették a város iránti érdeklődét. Pld az 1992-es barcelonai olimpia után a városba látogató turisták száma megnégyszereződött.

2.3 Új erőforrások és gazdasági összefüggések a látványsportban A tv és az általa generált sportgazdaság megváltoztatta és egyben felosztotta a sportpiacot . A sok ember figyelmére méltó sportágak –jellemzően a labdajátékok, az autóssport, téli sísport egy része, a golf,a tenisz ,az extrémsportok egy köre –a magas nézőszám miatt kiemelkedett a többi sportág gazdasági helyzetéből és környezetéből és önálló szórakoztató iparággá váltak . 2.3.1 Reklámeszközök A széles média érdeklődés -de különösen a televízió megjelenése- rendkívüli módon növelte szélesítette az eseménnyel kapcsolatosan értékesíthető reklám eszközök számát . A klasszikus pályaszéli festett állandó üzenetet tartalmazó hirdető tábla volt a 70-es évekig szinte az egyedüli stadionon belüli reklámeszköz . Azóta nagyot változott a világ . Új eseményhez kapcsolódó reklámeszközök jelentek meg . Így például

Sportesemény,bajnokság kupa ,csapatok résztvevők elnevezése Stadion ,szektor, páholy ,lépcső ,ülőhely,cserepad elnevezés Játékosok ,edzők ,szakmai stáb ,labdaszedő,egészségügyi személyzet „ugráló bábú stb ruházatán , sporteszközökön elhelyezett reklám logó márkanév Elektronikusan vezérelhető ,változtatható szövegű küzdőteret szegélyező hirdető táblák Virtuális reklámok a küzdőtéren és annak környékén Jegy,műsorfüzet ,büfé anyagok mint reklámhordozók Honlap közösségi portálok stb kínált internet alapú reklám Tv közvetítés adta reklámeszközök ,stúdió ,”futóóra riporter stb Azáltal hogy a helyi és a tv előtt ülő nézőszám emelkedett sport reklámértéke felértékelődött

Egyre több hirdető kereste a sporteseményt mert az egységnyi -1 a hirdetés révén elért nézőre eső költség - kisebb volt mint más reklámeszköz esetén . Nem csak a költség volt kisebb hanem a célcsoport elérése is sikeresebb volt .Így alakult ki a sport hirdetői holdudvara sportáganként más-más szereplőkkel . Labdarúgásban autóssport esetén bankok,ásványolaj forgalmazók ,autós cégek ,híradástechnikai cikkek gyártói kínálják portékáikat a jellemzően 19-49 éves korosztályú férfi nézőknek .A teniszsport a bankok és a városok pénztárcájára számíthat.

2.3.2 A bevételek kiadások , ,jövedelmezőség Az a sportág illetve az -az esemény amely tv-n keresztül nagy gyakorisággal eljut sok nézőhöz gazdaságilag öneltartó . Bevételének túlnyomó többségét ma az - üzleti alapú reklám és szponzoráció - az események közvetítési jogának értékesítése - a jegy, bérlet ,páholy értékesítése - kereskedelmi áruk pld mezek eladása adja Nem csak a bevételek hanem a kiadások is rohamosan nőttek az elmúlt évtizedekben . Ez különösen igaz az úgynevezett „látványsportokra „

A sportgazdasági kiadások legnagyobb részét a sportolók és edzők egyszóval a szakmai stáb foglalkoztatása adja Ez az összes kiadások mintegy 70%-a. A fennmaradó 30% arányosan oszlik meg az utánpótlás nevelés ,a mérkőzés verseny rendezés felkészülés és az egyéb dologi kiadások között . A látványsportágak bevételi és költség mérete és a struktúrája nem homogén . Sportáganként és országonként nagy az eltérés . Labdarúgásban az angol, német ,spanyol,olasz élcsapatok költségvetése 50-430 millió EUR így övék a BL és EL ligák pénzdíjainak jelentős része is . Kézilabdában ,európai kosárlabdában a spanyol csapatok az uralkodók 5-15 m EUR költségvetéssel míg röplabdában az olaszok az éllovasok hasonló költségvetési nagyságrenddel .A jégkorong az oroszoké ,finneké és svédeké esetleg a cseheké 3-20 m EUR kiadással .

A látványsportok csapatainak ,szervezeteinek jelentős része nem nyereséges . Az eredménykényszer , egyre drágább sportolók szerződtetését eredményezi mely költségtöbblet sokszor nem jár bevétel növekedéssel .(Bár van példa az ellenkezőjére is –Reál Madridnál C Ronaldó vételára fél év alatt megtérült mezeladásokból .) Az angol fociliga a Premierliga csapatai halmozott adóssága 2011 végére meghaladja a liga teljes egy évi bevételét . A hiányt kölcsönök pótolják . Az európai labdajáték látványsportok gazdasági erőviszonyait - különösen a labdarúgásban- jelentősen boríthatja 1-1 orosz oligarchia, vagy olajsejk tulajdonosi megjelenése .Ennek a folyamatnak korlátozására , megakadályozására a nemzetközi szövetségek napjainkban erőteljes lépéseket tesznek .

2.3.3.Néhány speciális állami szabály , részvétel a hazai látványsport finanszírozásban 2010.-ig az állam -1998-2002 időszak kivételével - nem alkotott speciális csak a látványsportokra vonatkozó szabályokat . A sportot egységes egészként kezelte. Az első Orbán kormány 12 md Ft össz értékű stadion rekonstrukciós programja valamint a 3.6 md Ft labdarúgás reorganizációs kerete adott a többi sportágakkal szemben előnyt a látványsportoknak de itt csak a labdarúgás élvezett prioritást. Ez változott 2010 után amikor a kormány könnyített a sportolok széles körének adózási feltételein – EVA- valamint a látványsportokra vonatkozó szponzorációs –TAO- szabályokat bevezette. Ezek a lépések a látványsportok anyagi jellemzően utánpótlás és infrastuktur ális lehetőségeit jelentősen -mintegy 35 md Ft- növelték .

2.3.4 A látványsportok szervezetei formái Itt is sokszínű a kép . Néhány országban megmaradt dominánsan az egyesületi forma vagyis a klubnak nincs tulajdonosa csak tagjai .Ez jellemző Spanyolországra . Itt a klub élén regnáló elnök a kvázi tulajdonos az ő feladata az irányítás és a gazdasági erőforrások előteremtése. ( F Perez a Reál Madrid elnöke a klub edzőpályáinak eladásából cseréjéből teremtette elő a „galaktikus focisták Zidán ,Figó stb megvásárlásának árát , Németországban az egyesületi forma keveredik a gazdasági társasági formával . Itt jelent meg az első tőzsdén jegyzett labdarugó klub a Borussia Dortmund. A német sportszervezeteknél azonban többségi magán tulajdon nem szerezhető , a fő tulajdonos mindig az anyaegyesület kell hogy legyen. Angliában szabad a vásár .Jellemző a többségi magántulajdonú gazdasági társaság Akár azt is mondhatnánk ,hogy Abramovics (Chelsea) pénztárcája „focizik a Manchester City-t tulajdonoló Manszur sejk milliárdjaival . Labdarúgáson kívül nem jellemző a gazdasági társasági magántulajdonoló klubmodell inkább a „perezi „ spanyol forma dívik .

2.3.4 Az amerikai látványsporti forma Az amerikai sport látványsport része NBA,NFL ,NHL , MLB francaise alapu. Ez azt jelenti hogy a bajnokságba való részvételre jelentkezni kell ,annak kiírt versenyrendezési szabályait el kell fogadnia a résztvevőknek , és a részvételért díjat kell fizetnie a jogtulajdonosnak , A bajnokságok zártak kiesni feljutni nem lehet . A mérkőzéseket 70-90 db /év területi elvű sok fordulós rájátszásos szisztémában játszák .A győztest világbajnoknak nevezik. A bajnokság gazdasági erejét a mérkőzésenkénti közel 20.000 nézőszám és a tv közvetítési jogok bevétele adja . A mérkőzések a mesterségesen kiegyensúlyozott erőviszonyok és az átlátható kollektív szabályok miatt- draft szabály kollektív szerződés és a fizetési sapka –rendkívül népszerűek . Érdemes ránézni hogy 2009 évben melyek voltak a legnézettebb sportesemények ?

2.4 A nem látványspotok sportgazdasága napjainkban A világon közel 110 sportágat űznek emberek szervezet keretek között . A sportolók 98%-a amatőr saját szórakozására saját pénztárcájának terhére sportol . Ők az amatőrök. A sportolók egészem kis száma űzi a versenysportot ,készül arra hogy egyszer üzletszerűen szórakoztatni tudjon és ebből kereset pénzzel egy vagy több generáción keresztül megéljen . Ők a profi vagy versenysportolók vagy azok utánpótlása .

2.4.1 Nemzetközi gyakorlat Szinte minden országnak megvannak a hagyományos sportágai ,azok amelyeket az adott ország polgárai legnagyobb számban és a legeredményesebben űzik .A hagyomány ,a múlt nagyon fontos hisz a nemzetközi eredmény a nemzeti büszkeségen túl a példa okán utánpótlást is vonz. Így beszélhetünk pld. mongol birkózásról ,etióp maratón futásról,magyar vízilabdáról,vagy japán dzsúdóról, norvég síugrásról és még számtalan nemzeti spotot lehet felsorolni. Akár ezekről a tradicionális sportokról beszélünk , akár egy ország teljes sportkultúráról kérdés a szervezeti keret és a finanszírozás .

Napjaink nem látvány versenysportját a világ nagy részén jellemzően önköltséges finanszírozási alapú egyesületi formában űzik . A szervezeti keret az egyesület melynek kiadásait az egyesületi tagdíj ,a mecenatúra jellegű –nem üzleti alapú –szponzor ,az alapítványi támogatások ,a közösségi –vállalati önkormányzati – támogatás adja . A létesítmények létrehozója fenntartója az önkormányzat vagy az állam . Kiemelt sportversenyekre való sportolói központi felkészülés költségeit az állami költségvetés állja. Az államok általában nem hoznak létre speciális adó vagy foglalkoztatási szabályokat a sportolókra de az EU egységes szabályrendszere kifejezetten tiltja a profi sport állami támogatását

2.4.2 Nézzük a hazai viszonyokat : Magyarországon 100 sportágban ,78 szakszövetség szervez , 1600 sportegyesületben sportoló mintegy 285.000 versenyzőnek eseményeket .Ebben benne vannak a diák sportolók az utánpótlás és a versenyzők egyaránt .A magyar lakosság mintegy 2.8%-a csinál valamilyen szervezett testmozgást . Ebből a focisták 110.000 vannak a többi látványsportot űzők száma mintegy 25.000 fő. A sportolók több mint fele kb 150.000 ember tehát olyan sportot űz ,amely jelentős helyszíni illetve tv nézőt nem vonz így üzleti alapú bevételből –jegy, reklám ,tv jogdíj –nem finanszírozható . Ezen sportágakat űzők száma társadalmilag éppolyan fontos mint a látványsportot űzőké.

Kinek kell ezt a költséget állnia ? Elsősorban a sportolónak saját magának egyesületi tagdíj fizetésén keresztül .Ez azonban igen jelentős összeg önköltségi áron infrastuktúra nélkül közel havi 23.000 Ft/fő .Ilyen hozzájárulás , sportolói teherviselés kellene ahhoz hogy az államnak önkormányzatoknak mecénásoknak nem kelljen fizetniük .Ha elfogadjuk az előbbi számokat arányokat akkor a magyar nem látványsportokat űző mintegy 150.000 sportoló sportoltatása mintegy 50 md Ft-ba kerül . Ha ehhez hozzáadjuk a létesítmények árát 60-70 md Ft a nem látványsport költségének nagyságrendje . A nem látványsportok nem csak az egészséges közérzetű és lelkületű társadalomhoz járulnak hozzá hanem részei az ország és a területű imágónak jó hírnévnek . Egy vb aranynak ,egy olimpiai éremnek egy világkupa helyezésnek örül az ország együtt szurkol a sportolóval .

A versenysportnak ez az ága mindenképpen közösségi, költségvetési forrást kell ,hogy igénybe vegyen ,használjon fel hiszen értéket állít elő vagy közvetít . A sport jellemzően közkiadást jelent hiszen támogatja az egyesületeket köztestületeket,fenntart létesítményeket ,de bevételt is eredményez adók , népegészségügy és társadalmi hangulat ágon . Magyarországon a nem látványsportok infrastrukturális fejlesztésére az elmúlt 20 évben különféle kormányprogramok voltak .Megemlítendő a tornatermek,tanuszodák ,labdajáték csarnokok építési programja . Ezek egy része PPP konstrukcióban valósult meg amely jelentős szakmai vita tárgya volt .

A magyar állam költségvetési forrásból segíti a szakszövetségek folyó működését valamint az olimpiai sportolói felkészüléseket,esetenként kormánygaranciát és kiegészítő forrást ad egy-egy sportesemény hazai rendezésére. A kormány forrást biztosít sportot finanszírozó közalapítványok működtetésére illetve a Nemzet Sportolóinak megbecsülésére . Az önkormányzatok is tevékeny részesei a nem látványsportok finanszírozásának .Szinte minden jelentősebb település költségvetése tartalmaz sportegyesületi támogatást vagy sportlétesítmények fenntartási költségét . Ezek mértéke a település költségvetésének 0.2-0.8 %-a

3 A sportgazdaság szereplői és az iparág becsült mérete 3.1 a szereplők A korábbi fejezetekben már részletesen írtam a sportgazdaság két fontos szereplőjéről az államról és az önkormányzatokról amelyek egyaránt szabályozók és egyben forrásnyújtó támogató és forráshasznosító bevétel akvirálók valamint ország és rajon imágó élvezője is .

Nézzük a többi szereplőt céljuk szerint Sportolók eredmény,hírnév ,erkölcsi és anyagi elismerés Sportszakmai stáb(edzők) eredmény,anyagi megélhetés Sportversenyi szolgáltatók (játékvezetők versenybírók ) hírnév, jó szolgálat,anyagi elismerés Társadalmi aktívák részvétel élmény szolgálat Sportszervezeti tulajdonos hírnév ,üzletrész felértékelődésen keresztül haszon Sportszervezeti vezetők ismertség ,hírnév Sportolói ,játékos ügynökök minél több átigazolás annál nagyobb jutalék Sportvezetők ismertség ,anyagi elismerés,utazás Sportruházat,eszköz ,sportszolgáltatók forgalom árrés ,piaci részarány Szurkoló győzzön a csapat sportoló minden áron Reklámozók hirdetők hatékony üzenet küldés ,imágo Szponzor pénzéért ellenértéket vár Mecénás pénzéért nem vár ellenértéket Média nagy nézettségi mutató elérése mellet nagy hirdetési bevétel

A sport sajátos része a társadalomnak. 3.2 Az iparág mérete A sport sajátos része a társadalomnak. Egyidejűleg kultúra,egészség,közösségformálás,imágo, szórakozás,gazdaság ez és még sok egyéb együtt adja a sport célját és értelmét . Korábban a sport csak társadalmi kiadás volt , ma jelentős bevételt is hozó népgazdasági ág fontos költségvetési tétel . Mérete a hazai viszonyok között csak becsülhető . A sportgazdasági iparág együtt a közvetlen mérhető szereplők pld állam,önkormányzatok egyesületek,sportszervezetek szövetségek ,ernyő szervezetek és a közvetett szereplők pld. sportszer és sportruházati gyártók , sportszektorú szolgáltatók együtt a nemzetgazdaság 1.1-1.3 %-át azaz -2011 –es áron -290- 360 md Ft reprezentálják