Fejlesztéspolitikai helyzetkép Dr. Nyikos Györgyi fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár

Reál GDP változása 2001-2010 között % Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009

Versenyképességünk nemzetközi összehasonlításban Mutatók Helyezés 2008 Az első három helyezett ország Magyar- ország Ausztria Cseh- ország Szlovákia Szlovénia Finn- ország A gazdaság sokszínűsége 30 3 23 50 15 11 USA Dánia A kormány munkájának átláthatósága 47 9 49 32 10 Szingapúr Svájc A társadalmi tőke erőssége 43 33 26 38 19 Norvégia Az alapkutatás hozzájárul a versenyképesség javulásához 37 39 35 14 Németország Elhelyezkedés a versenyképességi listán 28 Hong Kong A svájci Lausanne-ban működő Vezetésfejlesztési Intézet, az IMD (Institute for Management Development) adatai alapján Magyarország versenyképessége az elmúlt négy évben fokozatosan csökkent. Nemzetközi tanulmányok és felmérések is mutatják (OECD Technology and Industry Scoreboard, EiB European Innovation Scoreboard stb.) az innovációs technológiai fejlesztések csökkenő arányát Magyarország esetében. Így például az IMD által vizsgált 58 nemzet között Magyarország: A műszaki fejlesztésre szánt állami pénzek tekintetében: 2001-ben a 31. 2010-ben a 42. helyen áll. K+F területén foglalkoztatottak aránya/ összes munkavállaló: 2001-ben 27. 2010-ben 34. helyen áll. K+F ráfordítások nagysága a GDP-ből alapján: 2001-ben 29. 2010-ben 33. helyen áll. Ezek az adatok nemzetközi összehasonlításban igen kedvezőtlenek. A technológiai fejlesztésekre rendelkezésre álló pénz tekintetében a 30. helyen vagyunk, a GDP 0,95 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre. A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók száma alapján pedig a 33. helyen állunk. Romlott a jól képzett műszaki szakemberek képzésének száma is. Néhány éve még a lista élén voltunk a jól képzett mérnökök száma tekintetében, 2007-re a 11. helyre kerültünk, 2008-ban pedig már csak a 25-ek voltunk. Az EU2020 stratégia célkitűzéseitől jelentősen elmarad Magyarország. K+F+I kiadások az EU-s ajánlás (3%) helyett jelenleg a GDP mindösszesen 1%-át érik el. Az oktatás és képzés, valamint az élethosszig tartó tanulás modellje nincs kellően kidolgozva. Az EU célkitűzése 10%, Felsőfokú végzettségűek részaránya EU elvárás alapján 40%, Magyarországon jelenleg 22,4%. A digitális társdalom feltételei hiányosak. Csath Magdolna a magyar versenyképesség alakulását nemzetközi összehasonlításban bemutató tanulmányát alapul véve is jól láthatók a magyar versenyképesség romlásának okai. Adatok IMD 2008-as felmérés. A gazdaság sokszínűsége azt jelenti, hogy a különböző tevékenységek – ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások – egészséges arányban vannak jelen a gazdaságban, a nagy és a kis- és közepes vállalkozások, a hazai és külföldi tulajdonú cégek közül egyik csoport sincs uralkodó többségben. A sokszereplős, színes gazdaság versenyképesebb, mint a kevésbé sokszínű. A gazdaság sokszínűségét befolyásolja a kormány gazdaságpolitikája azzal, hogy milyen cégeket és tevékenységet támogat.   A kormánydöntések végrehajtásának hatékonysága a kormány munkáját minősíti. A társadalmi tőke egyik legnevesebb kutatója, Robert Putnam szerint a társadalmi tőke a társadalmi kapcsolatok minőségét, ezen belül is a társadalmi normarendszert és az emberi kapcsolatokat jellemző bizalom mértékét fejezi ki. Magyarországon a kreatív gazdasági ágazatok fejlesztése elmaradt a versenytársakkal szemben Csökkentek az innovációs és technológiai fejlesztések Alacsony a csúcstechnológiai ágazatokban működő vállalkozások aránya Az ország nemzetközi versenyképessége fokozatosan romlott

EU 2020 avagy Európa három lehetséges útja 2020-ig A foglalkoztatás szintjének a jelenlegi 69 %-ról legalább 75 %-ra növelése a 20–64 évesek körében. A K+F beruházások mértékének a GDP 3 %-ára történő emelése, elsősorban a magánszektor K+F beruházásaira érvényes feltételek javításával Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 20 %-os csökkentése az 1990-es szinthez képest; a megújuló energiaforrások arányának 20 %-ra történő növelése a végső energiafogyasztásban, valamint az energiahatékonyság legalább 20 %-os növelése. Az iskolából kimaradók arányának a jelenlegi 15 %- ról 10 %-ra csökkentése, és a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának 31 %-ról legalább 40 %-ra növelése 2020-ig a 30–34 éves korosztály körében. Az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak számának 25 %-os csökkentése, 20 millió ember kiemelése a szegénységből.

Állandósult gondunk: négyes deficit Államháztartási hiány (költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások); Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; valamint Gazdasági teljesítményhiány (inflációtól elmaradó árbevétel változás, reálértéken stagnáló hozzáadott-érték); Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlő és az exportált termékekben rejlő tudástartalom különbsége); Komoly szemléleti probléma, hogy míg az „ikerdeficit” problémáját érezzük és az egyensúlyteremtés halaszthatatlanságát elfogadjuk, addig a gazdasági- és tudásteljesítmény hiányát nagyvonalúan kezeljük!

Hazai (fejezeti kezelésű) támogatási források a 2010 Hazai (fejezeti kezelésű) támogatási források a 2010.évi költségvetésben Fejezet eredeti kezelője Előirányzat összege a 2010. évi költségvetési törvény szerint (millió forint, zárolás előtti állapot) Néhány példa a fejezetbem lévó célelőirányzatokra ÖM 17 643,4 Címzett és céltámogatások Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása Turisztikai célelõirányzat NFGM 20 751,2 Beruházás ösztönzési célelõirányzat Kis- és középvállalkozói célelõirányzat Terület- és régiófejlesztési célelõirányzat KVVM 1 474,1 Ivóvíz-minõség javító program Természetvédelmi pályázatok támogatása Vízkárelhárítási mûvek fejlesztési és állagmegóvási feladatai KHEM 11 870,0 Kikötõk fejlesztése Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése Akadálymentes közlekedés fejlesztés M44-es út Kecskemét–Békéscsaba közötti elõkészítési munkálatainak teljes befejezése OKM 1 043,0 Örökségvédelmi fejlesztések Vári rekonstrukciók (Szent György tér, Mátyás-templom) Felsõoktatási felújítási programok EüM 100,0 Intézményi felújítások SzMM 65 152,6 Nemzeti Civil Alapprogram Megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának támogatása Roma telepeken élõk lakhatási és szociális integrációs programja Fogyatékos személyek esélyegyenlõségét elõsegítõ programok támogatása Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása KvVM 200,0 Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP keretében Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 23 695,9 Összesen: 147 366,2

Előző időszak visszásságai - intézményrendszer(I.)

Egységes fejlesztéspolitika Politikai döntés: „A Nemzeti Fejlesztési Miniszter irányítja a hazai fejlesztési forrásokkal, illetve az Európai Uniós fejlesztési forrásokkal való gazdálkodást” Stratégiai feladatok: Az európai uniós források hazai lebonyolítási intézményrendszerének, a végrehajtási rendszer folyamatainak megújítása jelenleginél egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lebonyolítást biztosító rendszer, új eljárási szabályozás NFÜ hatékony felügyelete és irányítása, érdemi felülvizsgálati rendszer kiépítése közreműködő szervezetek rendszerének megújítása A hazai fejlesztési források rendszerszerűbb és erőteljesebb stratégia fókuszok mentén való felhasználása, a hazai fejlesztési támogatási rendszer egységesítése és programalapúvá tétele új hazai fejlesztési források önálló költségvetési fejezetben egységes új végrehajtási szabályozás támogatási célok szabályozása (Új Széchenyi Tervnek megfelelően) megújuló közreműködő szervezeti rendszer Egységes információs és monitoring rendszer és egységes fejlesztési menedzsment rendszer kialakítása Magyar elnökség alatt kohéziós politikához kötődő EU feladatok (kohéziós jelentéssel és következő időszak kohéziós szabályozásának előkészítésével kapcsolatban) ellátása Hazai területfejlesztési intézményrendszer (régió/megye) szintjeinek és feladatainak átgondolása, megújítása Egységes fejlesztéspolitika

A fejlesztéspolitika új rendszere Nemzetgazdasági Miniszter a stratéga Stratégiai tervezés Célok, irányok Forrásallokáció tervezése Szaktárcák bevonásával! Döntés az országos fejlesztési stratégiáról (Új Széchenyi Terv) Döntés a fejlesztési célokról, prioritásokról, a nemzetgazdasági szintű indikátorok meghatározásáról (szakmapolitikai koordináció) Nemzeti Fejlesztési Miniszter a menedzser Végrehajtás szabályozása Monitoring, koordináció Végrehajtási rendszer felügyelete Döntés a szabályozásról és az intézményrendszerről, tulajdonjog-gyakorlás Döntés a végrehajtás módszertanáról, eljárásrendjéről, a konkrét konstrukciókról és mérőszámokról (pályázati kiírások jóváhagyása) Monitoring információs rendszer biztosítása Költségvetési (társ)finanszírozás fejezetén belüli együttes kezelése NFÜ és/vagy Közreműködő Szervezetek a végrehajtók Támogatásközvetítés Konstrukciók szakmai előkészítése (egységes eljárás szerint) Meghirdetés Szaktárcák bevonásával! Értékelés Bírálat Szerződéskötés folyamatának menedzselése Finanszírozás lebonyolítása Projekt-előrehaladás nyomonkövetése és ellenőrzése Projekt fizikai és pénzügyi zárása

Köszönöm a figyelmet! Nyikos Györgyi, dr. H-1054 Budapest, Vám u. 5-7. fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár / Deputy State Secretary Nemzeti Fejlesztési Minisztérium / Ministry of National Development H-1054 Budapest, Vám u. 5-7. Telefon:   +36-1-795-6694 Fax:          +36-1-795-0136 E-mail:     gyorgyi.nyikos@nfm.gov.hu Web:        www.nfm.gov.hu