A „Smart City” helyzete Magyarországon

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Működhet-e hatékonyan a társadalmi ügyek piaca? Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár Budapest, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért.
Advertisements

Úton a ‚zöld’ Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé
TENDERAUDITOR KFT. „Közvetlen brüsszeli pályázatok”
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon A Magyar Tudomány Hónapja Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon.
Jövő hálózati megoldások – Future Internet
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Tájékoztató a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központról
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
I NFORMÁCIÓS T ÁRSADALOM T ECHNOLÓGIÁI PÓLUS Dr Magyar Gábor BME
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
VÁLLALATI TANÁCSADÁS Közép-Dunántúli Régió Az OTP Bank vállalkozói szektort támogató szerepe - a KDOP-projekt bemutatása.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
1 A hírközlés szerepe a nemzetgazdaságban – új célok Vitaindító Vasváriné dr. Menyhárt Éva.
MTA KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály, Győr
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
GINOP 3. Infokommunikációs fejlesztések prioritás
Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Közigazgatási technológia
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
Magyar Controlling Egyesület Szombathely, október Keringer Zsolt MCE Konferencia 2008 A controlling gyakorlata ASP alapú közigazgatás lehetőségei.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Teleházak pályázati lehetőségei. TIOP 3-as prioritás A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
Tudásalapú társadalom és fenntartható fejlődés a globális felmelegedés korában Milyen globális és európai kihívásokra kell válaszokat találnunk? Herczog.
Előtérbe kerül-e a természeti erőforrások fenntartható használata, vagy a gazdaság és a fogyasztás okozta környezetszennyezést minimalizálandó még ebben.
||Titel der PräsentationUntertitel der Präsentation Digitális közmű - Nagykovácsi Innovatív megoldások önkormányzatoknak Informatika a Társadalomért.
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Magyarországi kis és középvállalatok szerepvállalása a gazdasági növekedés előmozdításában Az Információs Társadalom Parlamentje Június 1-2.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Miért nem működik még az okostévé modell?
Környezettudatos közlekedés 2030 – Nemzeti Energiastratégia 2030
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Hódmezővásárhely Megyei Jogú
A 21. század energiapolitikai kérdései és hazai válaszai: a „Magyarország energiapolitikája ” című stratégia és a lezajlott társadalmi-szakmai.
Szélessávú tervek és akciók
A Roma-Net Helyi Támogató Csoport lehetőségei a szociális városrehabilitáció tervezésében és végrehajtásában Mini-konferencia ,
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Az E-KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA október 16.
Fenntarthatóság Hol tart Európa a cselekvésben? Herczog Edit Európai parlamenti képviselő Magyar Fenntarthatósági Csúcs II. Budapest, november 24.
AdRisk Community action on Adolescent and Injury Risk – Közösségi összefogás a fiatalok baleseti kockázatának csökkentésére Európai szintű szituáció-elemzés,
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
11 Smart City Tagozat ülése BME EIT Neumann Tárgyaló, május óra 1111 Budapest, Egry J. u. 18. V1 ép. C213 Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök.
A kiemelt projekt eredményei: a módszertani feladatok és a hálózatépítés tükrében Avagy az „emberorientált” hálózat működése a hajléktalan-ellátáson belül.
ELENA Program – energetikai beruházások előkészítésének finanszírozási lehetősége Szabó Valéria Nemzetközi projektmenedzser.
Az innovációs folyamatok rendszere, és a decentralizált pályázati források Brunda Gusztáv innovációs menedzser szakközgazdász
HEINNOVATE OECD-EU partnerségi projekt Magyarország részvételével, 2016 Kovács István Vilmos, ELTE PPK Felsőoktatási és innovációkutató csoport.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
SMART KÖZLEKEDÉS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉSBEN Buzási Attila Szalmáné Dr. Csete Mária Dr. Németh Bálint
A BKK szerepe a TIDE nemzetközi projektben Új megoldások a közösségi közlekedésben - fenntarthatóság - integráció - finanszírozás - Pécs, november.
A Műegyetem szerepvállalása a hazai e-mobilitás K+F-ben Dr. Jakab László - BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Dr. Varga István – BME Közlekedésmérnöki.
A Digitális Jólét Program megvalósítása
TOP vas megyei aktualitásai
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Csabai Renáta Projektmenedzser Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület
E-government megvalósításának feltételei
prezentációja A bemutató és annak tartalma a HT ZRT szellemi terméke!
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Alapítva: 1989
Varga Péter, közszolgálati CMC
Előadás másolata:

A „Smart City” helyzete Magyarországon Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Németh Mónika 2011/11/21

Kereslet- és kínálatoldali determinációk 5 Kereslet- és kínálatoldali determinációk egyre több felhasználó egyre több csatorna egyre több eszköz és szolgáltatás egyre több tartalom és alkalmazás Fogyasztói igények Szolgáltató vállalatok E-közigazgatás Mobil fizetés Navigáció Energia-mérés Mobilitás iránti igény nő Növekvő interaktivitás Közlekedés E-egészségügy Komplex, együttműködő alkalmazások Gyorsan bővülő sávszélesség-igény Életminőség javítás utáni növekvő igény Az állam felelőssége, hogy felkarolja, ösztönözze a digitális szolgáltatásokat, alkalmazásokat és ezek együttműködéséből olyan környezetet teremtsen, amely a közösség életminőségét javítja.

Mi jellemzi az intelligens várost? Az intelligens város fejlett alkalmazásokat és szolgáltatásokat nyújt a közösség számára az infokommunikációs technológiák segítségével azáltal, hogy szolgáltatásokat tesz elérhetővé bárkinek, bárhol, bármikor Ezek a szolgáltatások a biztonság, az egészségügy, az oktatás, az energia és a közlekedés, állampolgári szolgáltatások, e-gazdaság területén hasznosíthatóak Az intelligens városok fő jellemzője a szélessávú infrastruktúra Közösségek egymáshoz vannak kapcsolódva egy integrált szolgáltatási architektúra segítségével, amely lehetővé teszi az azonnali információ megosztást Innovációs platformként is funkcionál, amely új szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztését segíti elő „Hálózatosodás” (belső és városok közötti értelemben is) Együttműködési kultúra Minden smart city lényeges feltétele a szélessávú infrastruktúra megléte

Magyarországi „smart city étlap” Hódmezővásárhely „Emberek” alrendszer (közbiztonság, egészségügy és oktatás) Üzleti alrendszer Városi szolgáltatások alrendszer Közlekedési alrendszer Kommunikációs alrendszer Vízgazdálkodási alrendszer Energiagazdálkodási alrendszer Bóly 3880 lakos, 1194 lakás, 251 + 209 helyi vállalkozás teljes körű infrastruktúra és szociális hálózat az FTTH korai adaptációja Ericsson rendszer1600 optikai kábel,1250 végponttal Szolgáltatások: 5 TV csomag Internet szolgáltatás (5 – 10 Mbps lakossági) Telefon FTP tároló (100 – 200 Mb), WEB tároló (50-100 Mb) 100 Mbps városon belüli rendszersebesség

Nincs egységes smart city definíció, nincs bevált recept Alapvető feltételek Innovatív hozzáállás, nyitottság Vállalkozó szellem, win-win együttműködések keresése Jó üzleti kultúra Nemzetközi kapcsolatok Gazdaság - vállalkozások Jelentős a magas képzettségűek aránya a közösségben Kreatív, törődő Nyitott gondolkodás, új befogadásának képessége Közösségi életben való önkéntes, aktív részvétel Társadalom - lakosság Önkormányzat Elkötelezett a fejlődés mellett Világos, reális városfejlesztési vízió és stratégiával rendelkezik Példamutató, élenjár, motivál és tudatosságra nevel Átlátható kormányzás, Infrastruktúra Bárhol, bármikor elérhető szélessáv Minél több nyilvános ingyenes szélessáv elérés IKT és média eszközök széles spektrumának elérhetősége Fejlett közműhálózat Nincs egységes smart city definíció, nincs bevált recept A kialakulás és sikeres működés feltétele a 3 fő stakeholder csoport együttműködése

Támogatáspolitikai eszköztár Ma meglévő kormányzati stratégiai alapok IKT Zöld energia Közlekedés Nemzeti Energiastratégia energiabiztonság fenntarthatóság Versenyképesség 2020-ig 20%-kal csökkenteni a káros anyag kibocsátást és ezzel párhuzamosan 20%-kal növeli az alternatív, megújuló energia felhasználást. Intelligens közlekedési rendszerek koncepció a város fejlesztés és közlekedéspolitikája határozza meg az elérendő célokat – az ITS csak eszköz, nem cél Támogatáspolitikai eszköztár IKT stratégia és akcióterv INFRASTRUKTÚRA: infokommunikációs technológiák (IKT) mint „enabler” (eszköz, szoftver) INNOVÁCIÓ: környezetünk élhetőbbé és intelligensebbé tétele TUDÁS: motiváció- és figyelemfelkeltés, oktatás, használatösztönzés Finanszírozás Közpolitika Szabályozás

Energiahatékonyság, CO2 kibocsátás csökkentése Lehetséges beavatkozási területek Közlekedési megoldások Állampolgári szolgáltatások Energia Online ügyintézés Távfelügyelet, video megfigyelés kialakítása, vagyonbiztonsági rendszer kialakítása Települések/ vállalatok flotta menedzsmentje (hulladékkezelés, közművállalatok, stb.) Okos energiamérő rendszer kialakítása Környezetvédelmi megfigyelő rendszerek kialakítása (integrált por, zaj, talajvíz mérő rendszerek) Intelligens világítás, fényerő szabályozás megvalósítása, kontroll kiépítése (M2M, Obserware kontroll) Közösségi közlekedés járműparkjának menedzsmentje Elektronikus jegyrendszer Forgalomirányítási rendszer Motor stop/start rendszerek, visszaszámlálós közlekedési jelzőlámpák Forgalomirányító lámpák; érzékelők Parkolóhely menedzsment; Multimodális/gyalogos navigációs rendszerek Sebességmérő rendszer Közlekedési szabályok betartását ellenőrző kamerás rendszerek (buszsáv, tilos megállás, tilos jelzésen áthaladás) Okos, „forgalomfigyelő” gyalogátkelőhelyek Állampolgári szolgáltatások: gyorsabb ügymenet, ügyfélkiszolgálás, belső folyamatok racionalizálása Energia: energiaköltségek csökkenése Közlekedési megoldások: forgalomcsillapítás, forgalombiztonság, balesetek csökkenése, időzíthető közlekedés Az energiafelhasználás 70%-a városokhoz kötődik. A közlekedési rendszerek a városokban okozzák a legtöbb problémát. A városokban élők „számlájára írható” az ügyintézések nagy része.

Állami szerepvállalás lehetséges irányai Az intelligens városok olyan települések, amelyek ösztönzik a fenntartható gazdasági növekedést, ezért fejlesztésük fontos nemzetgazdasági érdek Koordinátor állam Vegyes modell Kezdeményező állam Fejlesztési stratégia kidolgozása Koordináció Ajánlások Feladatok Közpolitika Best practice Pénzügyi, finanszírozási források tervezése (EU-s pályázatok felhasználása) Kommunikáció Monitoring Megjelenés európai uniós és nemzetközi porondon Kiemelt pályázati konstrukció kidolgozása Társfinanszírozás Az intelligens városok alapvetően állami és piaci szerepvállalás mellett kell megvalósuljanak. Minden fejlesztésnél az állampolgári igényeket, a környezetvédelmi szempontokat és gazdasági érdekeket kell figyelembe venni.

Bizottsági Versenyképességi Innovációs Program (CIP ICTP) Stratégiai célok: Az energia hatékony intelligens városok digitális támogatása: Innovatív digitális szolgáltatások az energia hatékony alacsony CO2 kibocsátású smart city-k részére Más közösségi szolgáltatásokkal fennálló szinergiák kihasználása (pl. eGov): Erős integráció: a meglévő szinergiákra építve és azokkal együttműködve Támogassa a Zöld Digitális Kartát: Az elkötelezett városok tapasztalatait felhasználva Együttműködő közlekedési rendszerek alkalmazás az intelligens mobilitás megvalósítására Elérendő hatások: A városok az innovatív IKT segítségével lépjenek előre az energia megtakarításban Intelligens, energia hatékony, alacsony CO2 kibocsátású intelligens városok kooperációja Intelligens folyamatok (pl. távmunka, zöld közcélú szolgáltatások, fejlett logisztika, mikro-generáció használata) Energia szolgáltatók bevonása