4. Belpolitikai küzdelmek 1919–1935 között Csehszlovákia története 1918–1948

Kramář kormánya „Ausztriátlanítás” 1918 őszén a Habsburgok trónfosztása, majd a nemesi címek eltörlése 1919-ben külön vámterület, önálló valuta (osztrák korona felülbélyegzése) nagybankok és Rt.-k nosztrifikálása, hivatali személycserék Tömegmozgalmak és reformok, reformtervek 1918–1919: feloszlatják a Nemzeti biz.-okat, Szlovák Nemzeti Tanácsot szakszervezetek, üzemi tanácsok fejlődése, létrejötte: sztrájkok, tüntetések követelik a szocializálást, lépnek fel a tőkés rend ellen a kormány megosztott (még az SZDP is max. a nagyipart, nagybankokat szocializálta volna), időhúzó–halogató taktika 8 órás munkanap, sztrájkjog, munkanélküli segély földreform (1919 ápr. 16.): 150 ha-nál nagyobb szántók, 250 feletti egyéb ter. kisajátítása (nm. és m. birtokok elvétele; az alacsony kártérítés nem vonatk. a Habsburg-pártiakra; szétosztásnál a légiósok, törpebirtokosok előnyben) A kormány bukása Kramář és pártja erőszakkal akarta leszerelni a sztrájkokat, tünt.-eket a többi párt leszavazta, kormányválság alakult ki 1919 jún. 15. községi választások csak a cseh tart.-okban: a szoc. pártok közel 50%-t, az Agrárpárt 30%-ot, a Nemz. Demokr. P. csak 10%-t szerzett bár ez nem parlamenti választás volt, de az NDP-s Kramář lemondott, utóda júl. 7-étől Vlastimil Tusar (SZDP), a Čs. Szoc.-kal és az Agrárpárttal koal.

A vörös–zöld koalíció Szocialista vezetéssel kiépülő demokrácia Tusar az SzDP-n belül is sokadik ember, de más nem vállalt min.eln.-séget alkotmány elfogadása, 1920. febr. 29. (ld. korábban) állam és egyház viszonyának rendezése, világi oktatás (de hittan is van) vasutak, bányák, vízierőművek állami ellenőrzés alá vonása 1920. ápr. 18/25.-i nemzetgyűlési választások egyes vitás/határmenti területeken nem volt voksolás enyhe baloldali fölény: SzDP 74, Čs.SzP 24, Szlk.-ban is az SzDP győz (a helyi agrárpárt gyenge eredménye miatt Šrobárt leváltják Szlk. éléről) visszaesik az Agrárp. és főleg az NDP, a közös Néppárt ua. erősödött bekerülnek a kisb.-k is: 41 polgári és 31 szoc. nm. képv., magyarok is Tusar kissé átalakítja kormányát (nő a szoc.-k száma) csak čs. voksokkal újraválasztják Masarykot közt. elnökké nm. képviselők káoszt, zavart okoznak a parl.-ben, akadályozva a munkát Belső harcok az SZDP-n belül és Tusar bukása 1920. szept. 25-ére kongr.-t hívtak össze, ahol a balszárny többsége várható az antikomm. vezetés ezért 14-én el akarta halasztani a kongr.-t, kizárni a balszárnyat; saját emberei kezére játszotta a párt vagyonát is Tusar és a kormány még aznap le is mondott az SzDP balszárnya fellázadt, elfoglalta a párt épületeit (rövid időre)

Átmeneti kormányok Jan Černý hivatalnok-kormánya (1920. szept. 15-től) a szocdem. balszárny lázadása, dec.-ben általános sztrájk, sortüzek verik le terrorellenes törvény születik, szigorú megtorlással a pol.-i erőszakért 1921. máj. SZDP-kongr.-on a balszárny kiválik (74 képv.-ből 18 tart velük), okt.-ben CSKP; a komm. puccs fenyegető veszélye ua. lassan elhárult tovább romlott a cs.–nm. viszony, országos káosz (nyelvtv., hadkötelezettség) létrejött a pětka; üzemi és vasúti tanácsok, Stat.-i Hivatal stb. alakult Edvard Beneš (nagyrészt) szakértői kormánya (1921. szept. 26-tól) a pénzügy, belügy (Černý) és szlovákügy élén is pártsemleges miniszter mozgósítás IV. Károly magyaro.-i puccskísérleténél földreform végrehajtása, társadalombiztosítási tv., költségvetési egyensúly 1921. nov.-ben a Néppárt kettévált, a szlovák ág ellenzékbe is vonult a Szlk. Néppárt 1922. jan.-ban „pittsburgh-i” autonómiatörvény-tervezetet nyújtott be, amit a Ngy. leszavazott (a hlaszista szlovákok is) a Deutscher Verband is kettéválik: megjelenik az aktivista irányzat ezzel szemben a cseh és szlk. Agrárpártok egyesültek „Földművesek és Kisgazdák Köztársasági Pártja” néven, ami az SZDP kettéválása révén a legnagyobb párt lett

A „tehetségesek kormánya” Az Agrárpárt első koalíciója: Antonín Švehla, 1922. okt. 7-től a pětka vezető emberei most mind miniszterek lettek köztük Rašín, aki népszerűtlen intézkedései miatt merénylet áldozata (1923) emiatt fogadják el a közt. védelméről szóló tv.-t (1923) Szlovákiában centralizált prefektusi rsz. (Cseho.-ban nm. többségű kerületek miatt nem vezetik be, a Nemz. Dem.-k és a Čs. Néppárt követelésére) a szlk.-i helyi választásokon Hlinka pártjának megerősödése 1924-ben újabb tb-reform: rokkantsági és öregségi nyugdíj bevezetése Egyházpolitikai viták és ellentétek 1925-ben (Šrámek sikerrel állította helyre pártja patriótaságát; józan kompr.-okat ért el a földreform, a polgári házasságkötés és a vallásoktatás terén is) Husz János máglyahalálának 510. évfordulója, júl. 6.: Masaryk és Beneš „magánemberként” részt vett az ünnepségen a pápai nuncius elhagyta az országot, Šrámeket a koal.-ból való kilépésre akarta rávenni, ám ő erre nem volt hajlandó Előrehozott választások, 1925. nov. 15/22. a kormánypártok csak 45%-ot szereztek, főleg az NDP és SZDP gyengült; nőtt az Agrárp., Néppárt és főleg a CSKP (13%-kal a 2. legerősebb párt) a nm. pártok közt az aktivisták sokkal jobban szerepeltek, főleg a Gazdapárt Szlk.-ban a Néppárt győzött 34%-kal, két magyar párt 8 képviselője jutott be

A polgári koalíció létrejötte Kísérlet a hatpárti koalícióra 1925–26-ban Švehla új kormányába bevonta a Kisker.-k és Kisiparosok Pártját (dec. 9.) a szoc.-k nem engedték a mg.-i vámok emelését és a papi fizetés növel.-t a hivatali nyelvhasználati tv. után a beteg Švehla le is mondott Ismét Černý alakított hivatalnok-kormányt (1926. márc.) a čs., nm. agráriusok és a Néppárt elérte a vámemelést és a kongrua növelését ezt szocdem.–komm. tüntetések, sztrájkok követték hírek terjedtek Gajda vezérk. főnök tervezett fasiszta puccsáról, ezért leváltották; 1927 elején aztán létre is hozta a Nemzeti Fasiszta Közösséget viták a Vár, Beneš és Stříbrný között is, utóbbit fasisztoid törekvések miatt kizárták a Čs.Szoc.P-ból, amit ekkor neveztek át Nemzeti Szoc. Pártra Hodža vez.-vel tárgyalások a čs. és az aktivista nm. polgári pártok között A polgári, avagy az úri koalíció megalakulása és jelentősége 1926. okt. 12-én ismét Švehla a min.eln., az SzDP és NSzP ellenzékbe vonult két nm. párt, a Gazdaszövetség és a Keresztényszoc. Párt 1-1 minisztert (sorrendben: Franz Spina, ill. Robert Mayr-Harting) adott Hlinka Néppártja előbb kívülről támogatta, de 1927 elején 2 min.-rel belépett a Nemz. Dem.-k szintén külső támogatók, csak 1928-tól vállaltak tárcát nemzeti erővonalak helyett tisztán ideol. alapon álló kormány (5–7 párttal)

Švehla újabb kormányzása Sikerek és kudarcok kedvező gazdasági körülmények: jó adóreform (1927. jún.), konjunktúra Švehla megvédi a tb.-rendszert, bár a munkaadói járulék csökkent megegyezés a Vatikánnal: a pápa hozzájárult püspökjelöltjeinek Prága általi megrostálásához és új egyházmegyei határok létrehozásához is 1927. máj. Masaryk újraválasztása csak a német (koalíciós) és szoc. (ellenzé-ki) szavazatokkal sikerült, az NDP és a Szl.Néppárt tartózkodott 1927. júl. tartományi rendszer bevezetése az egész országban Morvao.-t és Sziléziát összevonják, minden tart.-ban čs. többség; a nm. koal. pártok elfogadják, bár ők a szlk. megyerendszert kívánták volna Cso.-ban is az autonómia felé kis lépés; csak kult., okt., eü. téren volt helyi döntésekre mód 1928. dec. tartományi választások a koal. pártok gyengülését jelzik (kivéve az Agrárp.); a mérsékelt ellenzék erősödött, nem a szélsőségek Vojtech Tuka és a Vacuum Iuris-ügy magyarón volt, eltávolították a pozsonyi egyetemről; szlk. soviniszta lett a 20-as években, létrehozva a Rodobrana nevű fasisztoid ifjúsági szervezetet autonómia-tervet dolgozott ki, a Slovák c. lap főszerk. és Hlinka alvezére lett 1928. jan. 1. a Hlinka-párt lapjában jelent meg Tuka A mártoni deklaráció tizedik évében c. cikke; a tíz év lejártakor újra lehet tárgy. Szlk. státuszát ez feltehetően blöff, bizonyíték azóta sem került elő, de nagy botrányt kavart Hlinka nem tudott a cikk tervéről, de védelmébe vette Tukát

František Udržal és a választások A kormányfőváltás okai és körülményei (1929. febr. 1.) Švehla betegsége miatt 1928. márc. óta Šrámek elnökölt a kormányban a tart.-i választás után az Agrárp. visszakérte a vezetést, Švehla lemondott Udržal csak halovány utánzata volt Švehlának, aki haláláig (1933) pártelnök Újabb előrehozott választások (1929. okt. 27.) Udržal kezdettől fogva meg akarta erősíteni ezzel legitimitását, de a többi koal. párt még nem rendezte sorait a tart.-i választások kudarca után 1929. elején Tukát letartóztatták, okt. 5-én kémkedés, hadititkok Mo.-nak átadása és Szlk. elszakításának kísérlete miatt 15 évre ítélték Hlinka pártja kilépett a koalícióból; a kormányválságot azonban Udržal robbantotta ki, amikor párttársának adta át saját védelmi min.-i posztját főleg Šrámek pártja tiltakozott; Masaryk pedig örömmel feloszlatta a Ngy.-t Választási eredmények és az új (nyolcpárti) koalíció az Agrárpárt őrizte pozícióját, de a két Néppárt visszaesett a komm.-k rovására előretörtek a mérsékelt szoc.-k (SzDP, NSzP) bekerült a cseh szélsőjobboldal (Gajda és Stříbrný pártszövetsége) (3 képv.) visszaesett a nm. aktivisták, de a passzivisták támogatottsága is a két magyar párt közös listája 9 helyet nyert (a szlk.-i voksok 16%-ával) a régi koal. 48%-t ért el, de a szoc.-k visszatérnek a korm.-ba (+ nm. SzDP is) így vegyes koal. (nm. és cs., polgári és szoc.) (Szl.Népp., Nm. Kerszoc. kimarad)

A „széles koalíció” és a válság időszaka Udržal új kormánya (1929. dec. 7.) és a gazdasági válság a mg. már évek óta válságban, az iparban 1930. őszétől érződött ötlettelenség, bizonytalanság: a mélyülő válság kezelése sikertelen öncélú agrárprotekcionizmus, emiatt 1930-tól vámháború Mo.-gal a fájdalmas döntések halogatása jellemző (a vegyes, szoc. és polg. koal. miatt is) hatalmas munkanélküliség, szociális nyomor, véres összecsapások csehek és németek, munkások és a karhatalom között (de a parl. dem.-t nem fenyegeti) a legtöbb munkanélküli Szlk.-ban, ill. Kárpátalján volt, főleg értelmiségi 1932 nyarán a trencsénteplici kongr. próbált kiutat találni generációváltás a Szl.Néppártban: a nástupista Karol Sidor, Jozef Tiso szerepe nőtt (együttműk.-i megállapodást kötnek a Szl.Nemzeti P.-tal) 1931-es helyi választások: nőtt a CSKP, a cs. fasiszták és nm. nácik ereje a válság mégis a Szudétavidéken a legsúlyosabb (nm. piacra termelő ipar) ez főleg nem a kormány hibája volt, sőt sok infrastrukt. beruházás folyt a ter.-en (ami cseh munkások betelepedésével is járt együtt) 1932-től a náci DNSAP nyíltan szeparatista erő, paramilitáris egységeket alakít Jan Malypetr és a kemény kéz politikája (1932. okt. 29.) Udržalt saját pártja hívta vissza; erős koal. ellentét is volt jobb- és balo. közt Malypetr 1933 jún.-ban széles körű felhatalmazást kapott a rendeleti korm.-ra ezzel több, mint 200 alkalommal élt; s bár alk.-ellenesen, de megindult a kilábalás állami segély a bankoknak, agrártermékek kereskedelme állami monopólium

A válság politikai hatásai A kormánykoalíció fogyatkozása és a német kérdés éleződése 1930 végén a Nm. Gazdapárt egyik része (DAWG) kilépett a koal.-ból 1932 végén a Cseh Kisiparosok és Kisker.-k Pártja is (12 fő) 1934 febr.-ban az addig is türelmetlenül nac. Nemz. Dem. Párt is távozott 1934. máj.-ban Masarykot mégis nagy többséggel újraválasztotta a Ngy. 1933. okt. megszületett a közt. biztonságáról szóló „pártbetiltási tv.”; a náci DNSAP több képviselője bíróság elé került, de tagsága rohamosan nőtt a betiltásra számító szélsőséges nm. erők előremenekülnek, 1933. okt. elején létrehozva a Szudétanm. Hazafias Frontot (SHF, Konrad Henlein tornatanár) a DNSAP-t és a DNP-t (Nm. Nemz. P.) be is tiltják, vezetőik No.-ba szöktek Henlein eredeti célja ismeretlen, de az talán nem Čs. szétverése volt nem tisztázta a nácikkal való viszonyát; demokratikus, de föderatív tervei voltak eleinte Hitler sem bízott meg benne, csak Karl H. Frank beépítése után Az 1935. máj. 19-i választások és eredményei az SHF betiltását Masaryk megvétózta, de csak pártként indulhat a vál.-on a Szud.nm.P. 15%-t kapva a legtöbb voksot kapta (nm. szav.-k 2/3-a) a legtöbb mandátum az Agr.párté; minden kormánypárt visszaesett (6 párt, 49%), újra a Čs. Kisip.-Kisker. P. belépése menti meg Malypetr koalícióját az NDP és Stříbrný fasisztái Nemzeti Unió néven indulnak (5,5%, 17 képv.) a CSKP stagnált, népfrontprogramja most Cseho.-ban a legeredményesebb Szlk.-ban nem volt nagy elmozdulás (Hlinkáék 30%-t kaptak)

A válság és Szlovákia Gazdasági és szociális következmények az országos átlagnál (33%) nagyobb termeléscsökkenés és munkanélküliség a mg.-i jövedelmek 40%-kal estek segély csak minden ötödik munkanélkülinek jutott kilábalás csak 1935 után: út- és vasútépítés, a határok megerősítése, fegyver-kezés; új (nem csak hadi) üzemek Szlk.-ban is, csökkenő munkanélküliség 1938-ra érték el az 1914-es szintet az ipari foglalkoztatottak számában Politikai fejlemények Szlk.-ban életben volt még számos magyar törvény is zavargások, csendőri beavatkozásokkal, helyenként halálos áldozatokkal a Hlinka-párt fokozza az autonómia-kampányát: 1930 máj.-ban benyújtja a második autonómia-tervezetét a Ngy.-nek; vezérszónoka, Jozef Tiso szerint ez nem Čs. gyengítését, hanem épp erősítését szolgálja a Szlk. Nemzeti Párttal együtt 1932 okt.-ben autonomista blokkot hoznak létre, együtt indultak az 1935-ös vál.okon is Hlinka ellenőrzése alá vonta a Matica slovenská kulturális szervezetet is 1933 aug. Nyitra: Pribina-ünnep (az első keresztény templom felszentelésé-nek millenniuma) – viharos pol. esemény lett, mivel 150e hívő előtt beszédet mondott Hlinka (az eredeti programon kívül), auton.-t követelve cseh- és kormányellenes jelszavak, botrány, sokakat le is tartóztattak

Szociálpolitika Munkás- és gyermekvédelmi intézkedések A nők helyzete 1918 dec.-ben 8órás munkanapot vezettek be, sztrájkjoggal 1920 júl.-ban megtiltották a 14 év alattiak munkáját, továbbá a 16 év alatti fiúk és 18 év alatti lányok nehéz fizikai munkáját veszélyes munkát 16 év alatt és nőknek nem engedélyeztek A nők helyzete az alkotmány megtiltotta a nemi diszkriminációt, teljes vál.jogot is adott az oktatásban is teljes egyenlőség minden foglalkozás nyitva állt nők előtt is, 1930-tól már bírák is; az esküdtek 1/3-a tv.-ileg előírtan nő volt a tanárnőknek nem kellett házasságkötés esetén felhagyni munkájukkal a feministák javaslatára a nők munkaidő-kedvezményt nem kaptak ugyanakkor 12 hetes fizetett szülési szabadságot élveztek Társadalombiztosítás 1919: munkanélküli segély bevezetése 1924-ben betegség- és balesetbiztosítási törvény: a járulékot 50-50%-ban fizette munkáltaló és munkavállaló; táppénz 52 hétre járt, s addig nem lehetett elbocsátani a munkást; munkabaleset esetén 26 hétre járt juttatás 1926-ban a fehérgallérosok nyugdíját is bevezették (itt is fele-fele a járulék); a nyugdíjkorhatár 65 év (vagy egyes munkák esetén 35 év szolgálati idő); a nyugdíj a fizetés 50%-a körül volt

Függelék (képviselőházi választások) 1920. ápr. 1925. nov. 1929. okt. 1935. máj. Čs. Agrárpárt 9,7% – 28 m. 13,7% – 45 m. 15,0% – 46 m. 14,3% – 45 m. Čs. Szocdem. P. 25,7% – 74 m. 8,9% – 29 m. 13,0% – 39 m. 12,6% – 38 m. Čs./Nemz. Szoc. P. 8,1% – 24 m. 8,6% – 28 m. 10,4% – 32 m. 9,2% – 28 m. Čs. Néppárt (11,3%–33 m.) 9,7% – 31 m. 8,4% – 25 m. 7,5% – 22 m. Nemzeti Demokr. P. 6,2% – 19 m. 4,0% – 13 m. 4,9% – 15 m. (5,6% – 17 m.) Čs. Kisip.-Kisker. 2,0% – 6 m. 3,9% – 12 m. 5,4% – 17 m. Nm. Gazdapárt 3,9% – 11 m. 8,0% – 24 m. 5,4% – 16 m. 1,7% – 5 m. Nm. Ker.szoc. P. 3,5% – 10 m. 4,4% – 13 m. 4,7% – 14 m. Nm. Szocdem. P. 11,1% – 31 m. 5,8% – 17 m. 6,9% – 21 m. 3,6% – 11 m. Nm. soviniszták 5,3% – 15 m. 15,2% – 44 m. Szlovák Néppárt ld. Čs.Népp. 6,9% – 23 m. 5,7% – 19 m. (6,9% – 22 m.) Szlk. Agrárpárt ld. Čs. Agr.p. Čs. Komm. P. ld. Čs.SzDP 13,2% – 41 m. 10,2% – 30 m. 10,3% – 30 m. addigi kormánypártok 47,4% – 138m. 44,9% – 146m. 48,0% – 147m. 48,9% – 149m. 1920-ban 281, később 300 mandátumot osztottak szét összesen. Zárójelben: más párttal együtt elért eredmény. Számos párt, köztük a magyarok nem szerepelnek a táblázatban.