3. Az első köztársaság alkotmányos, nemzetiségi és politikai rendszere

Az előadások a következő témára: "3. Az első köztársaság alkotmányos, nemzetiségi és politikai rendszere"— Előadás másolata:

1 3. Az első köztársaság alkotmányos, nemzetiségi és politikai rendszere
Csehszlovákia története 1918–1948

2 A gazdasági élet fő jellemzői
A Monarchia öröksége az OMM iparának 2/3-a itt volt, a háborúban nem érte pusztítás de az ipar zöme szudétanémet, elvesztek a régi piacok is elegendő termőföld, Cseho.-ban magas iskolázottság, képzett bürokrácia a fő folyók kifelé folytak, a két országrészt egy vasúti fővonal kötötte össze a cseh ipar zöme kisüzemi, családi; nagyüzemei zömmel elavultak (kivéve: a fegyvert és autót gyártó Škoda + a cipőipari óriás Baťa) Eltérő belső fejlettség és következményei félperiférikus cseh területhez periférikus szlovák, rutén vidékek csatlakoznak Cseho.: modern agrárszféra, jelentős mg.-i többlettermés, az agrárszektorban dolgozók aránya kicsi (26%; iparban: 40%); a GNP értéke a német adat 80–85%-a; erős hazai polgárság és ipar, emiatt kevés zsidó vándorolt be Szlk. min. 50, K.alja pedig 100 évvel van lemaradva; nincs felzárkózás sem (agrárszféra: 56, ill. 66%, ipari: 19, ill. 11%); sok az írástudatlan Rašín pénzügyminiszter deflációs intézkedései (1919, 1923) megszorítások és takarékossági intézkedések: erős korona, sok munkanélküli egy feldühödött anarcho-kommunista ifjú meggyilkolta Rašínt (1923) a szomszédos inflációs gazdaságokból sok pénz áramlik a cseh bankokba Čs. jelentős exportáló állam lett, az egyik leggyorsabb kö-eu.-i növekedés

3 Nemzetiségi és vallási összetétel
Statisztikai adatok (1921–1930) és tanulságaik csehek és szlk.-ok együtt szerepelnek a hivatalos adatokban (65,5–67%) feltehetően kb. 50% (7 millió) a cseh és 16% (2,2 millió) a szlovák a szlk-oknál több a német! 23–22% (3,1 millió fő) a ruténoknál (3,5–4%) pedig több a magyar (5,5–5%, 745 ezer fő) vegyes házasságok, kettős identitás, hatósági kényszer torzít(hat)ja az adatot Au-Mo.: a leggyakrabban használt nyelv, Čs.: az anyanyelv számít az 1910-es adatokhoz képest a nm.-k (600e) és m.-k száma (300e) is esett Vallási megoszlás cs.-k, szlk.-k, nm.-k és m-ok zöme római katolikus (76–73,5%) protestánsok: cseh testvérek 2%, szlk. evangélikus 4%, m. református 1,5% 1919–20-ban létrejött a Rómától elszakadt Csehszlovák Egyház, pápaellenes és nac. erőként (4–5%); célja a r.kat. egyház „osztráktalanítása” a ruszinok zöme görögkatolikus (4%), az izraeliták aránya 2,5% az állam jellege meglehetősen antiklerikális, világi és liberális volt 1918. nov. 3. a Fehérhegyről visszatérő tömeg ledönti a Szentháromság szobrot a földreform egyházi birtokokat is érint választások vasárnap, tisztviselői eskük helyett fogadalom, az állam tilthatja a „közrendbe vagy közerkölcsbe ütköző” vallási gyakorlatokat

4 Szlovák–cseh viszony Szlovákia „civilizálása” és következményei
a cseh bürokrácia paternalista hévvel látott hozzá a felzárkóztatáshoz a szlk. ügyek min.-ban szinte csak csehek; szesztilalom (de csak Szlk.-ban) iskolarendszer létrehozása, szlovákosítása; tömeges képzés gazdasági fejlődés lemarad az oktatásétól (pedig jelentős cseh tőkebeáramlás) az új értelmiség az államapparátusba áramlana – de ott csak csehek ezért szabadfoglalkozású pályákra léptek, radikális ellenzéki–függetlenségi nézetekkel (Előre Csoport, azaz a nástupisták köre) Politikai viszony és az autonómia kérdése Čs. valójában cseh állam volt, némi szlk. jelenléttel csehszlovák nemzet, csehszlovák nyelv fikciója (melyeknek két „ága” van) magyarosítás helyett csehszlovákosítás: sok szlovák csalódott nincs szó autonómiáról; Masaryk szerint a pittsburghi egyezmény hamis nincs külön szlovák nép; Szlk. még nem is érett az önkormányzatra; a közt. alkotmánya magasabb rendű a pittsburghi papirosnál; két emigráns csoport megegyezése semmire sem kötelezi Čs.-t nem akarnak precedenst adni a nm. és m. autonomistáknak nagyobb adóterhek, mint a cseh területeken; nincs mód alföldi idénymunkára csak a protestánsok működnek együtt Prágával (hlaszisták) a szlovák autonomisták is Čs. belső megszilárdulását kívánták szolgálni

5 Az alkotmányozás sajátosságai
Ideiglenes alkotmány, nov. 13. minden hatalmat a Nemzetgyűlésre ruház, amely megválasztja az elnököt, a neki felelős kormányt; az elnök jogai erősen korlátozottak (vétóját felül lehet írni, intézkedései csak min.-i ellenjegyzéssel hatályosak) 1919 máj. 13. Masaryk nyomására módosítják: az elnök jogot kap a kormány ülésén részt venni és elnökölni; tv.-ekkel szembeni halasztó hatályú vétóját újraszabályozzák; a kormány kinevezése az elnök kezébe kerül Az alkotmánylevél, febr. 29. cikkelyeinek zömét egyhangúan, harmadát a baloldal voksaival fogadták el a kisebbségek ki voltak zárva az alkotmányozásból Cseh-Szlovák helyett Csehszlovák Közt., „csehszlovák” nemzet és nyelv demokratikus köztársaság, szólás-, gyülekezési, sajtószabadsággal; teljes egyenlőség (nemi, vallási, nemz.-i hovatartozástól függetlenül) kétkamarás Nemzetgyűlés: 300 fős képv.ház 6 évre, 150 fős szenátus 8 évre a képviselőház preferáltsága: kormány csak neki felelős; a szenátus ellenére is elfogadhat törvényt (ekkor minősített többséggel) a két ház együtt választja meg az elnököt, akinek erős végrehajtó hatalma van kormány leváltása, Ngy. feloszlatása, de akár a teljes végreh. hat. rá ruházható de intézkedései csak ellenjegyzéssel érvényesek; tv.-ek feletti vétója felülírható Masaryk jogot kap két ciklusnál (14 év) hosszabb mandátumra is

6 Közigazgatás és bürokrácia
Erős államapparátus, hadsereg és bürokrácia mindez Habsburg örökség volt (az erős pártok léte szintén) az új čs. alkotmány eltörli ezt, a Nemzetgy. alá rendeli a hads.-t és bürokr.-t ez azonban tökéletlenül sikerült, s önállóságukat lassan visszaszerzik a hadsereg + a gazd.-i sikereket elérő pénzügyi tárca minden bírálaton felül állt egyes új törvények tovább erősítik a bürokrácia szerepét a köztársaság védelméről szóló tv. (1923): az államellenes tevék.-k széles körét határozza meg, szélsőséges/szeparatista szervek elleni nyomozással a köztársaság biztonságáról szóló tv. (1933): hírlapok, pártok betiltása tekintélyelvű demokrácia, erőskezű kormányok Közigazgatási átszervezések és a helyi autonómiák szerepe 1918 előtt a cseh elit autonómiapárti, utána kevésbé… 1920-ban 21 kerületre osztják az országot, ezek vezetése a prágai Belügymin. alá tartozik; 1923: asszimmetrikus közig. rendszer: a cseh tartományok mellett 6 szlovák nagymegye (önkormányzatai kevés joggal rendelkeztek) 1927-ben 4 tartományra osztják az országot (Cseho., Morvao.–Szilézia, Szlov., Kárpátalja) a harmadrészt kinevezett tagokból álló tart.gyűlés hatalma kevés volt, főnökeiket is a kormány nevezte ki

7 A politikai élet alapvonásai
Választójog, pártrendszer, parlamenti élet ideológiai / osztályalapú, ipari–mg.-i, és nemzeti törésvonalak: kb. két tucat párt (min. 14 mindig be is került, 25,5%-nál több voksot senki nem szerzett) „hexagonális pártrendszer szabadon sodródó jobboldallal” általános, közvetlen, egyenlő, titkos vál.jog, nőkre is azonos feltételekkel kötelező szavazás, a kormányok összetétele majdnem független az eredm.-től kötött pártlisták; a képviselők csak pártjuk álláspontját támogathatják (kivéve az Agrárpártot, ahol korlátozott belső pluralizmus volt), nincs független képv. a szigor részben érthető, a sok párt mellett csak így lehetett stabil kormány a törvényhozás és a választók beleszólása a döntésekbe erősen korlátozott Nem választott szervek, testületek dominanciája (ld. később!) a Pětka („ötös”): az öt nagy cseh párt vezetőjének informális megbeszélései a Hrad („Vár”): Masaryk elnök körül csoportosuló érdekcsoportok Következtetések az ország vezetése nem teljesen demokratikus, mégis a humánus, liberális, toleráns demokrácia képét propagálja saját magáról ettől függetlenül Közép-Európában a legdemokratikusabb állam! demokráciafogalma elég „rugalmas”, másrészt nem az egyénekre, hanem a nemzetekre vonatkozott csonka demokráciája sokáig fennmarad, tk. a társadalom akarata ellenére is

8 Cseh és szlovák pártok (jobbról balra)
fasiszta mozgalmak, eltérő néven (1934–37 közt az NDP-vel Nemzeti Unió). Nem túl erős mozgalom. Radola Gajda, Jiří Stříbrný + a nácibarát Vlajka Nemzeti Demokrata P. (volt Ifjúcsehek) soviniszta, pánszláv, antiklerikális; a tőkés elit és nac. értelmiség egyre jobbra tolódó pártja. (Kramář, Rašín) Kiskereskedők és Iparosok P. az előbbiből kivált kis párt (Hlinka) Szlovák Néppárt(ja) (1925-től új néven) szinte végig ellenzéki, szűk-látókörű nac. párt, autonomista, de végül modern totális erők kezébe jutott Szlovák Nemzeti P utáni befolyása kicsi volt, evangélikusokra támaszk. Agrárpárt (rövidített név) a legnagyobb párt, a középoszt. gyűjtőpártja, orszá-gosan legtöbben támogatták (kisb.-k is). Megfontolt gazd.-i szabályok, de a 30-as években jobbratolódott. (Švehla, Šrobár, Hodža; később Udržal, Malypetr) Csehszlovák Néppárt 1918-ig osztrákbarát, katolikus. Haladó szoc. és gazd. nézetek. Szinte diktátori vezetője Jan Šrámek (1920–21-ben közös Néppárt) Čs. (1926-tól Nemzeti) Szocialista P. osztrákellenes, antiklerikális erő, de cseh értelm.-i gyűjtőpárt is. (Václav Klofáč, formálisan Beneš, 1926-ig Stříbrný is) Čs. Szocdem. Munkáspárt a legrégibb cseh párt, patrióta, de antikapitalista. (Vlastimil Tusar, Rudolf Bechyně); együttműködik a nm. szocdemekkel Čs. Kommunista P máj.-ban vált ki az SzDP-ből, a tagság és a szavazók zömével; okt.-ben Moszkva nyomására a nm. és m. komm.-k egyesültek vele ben alapos bolsevizáláson esett át, de legális párt maradt (Bohumír Šmeral, majd Klement Gottwald) aláhúzás: a hexagonális pártrendszer tagjai; a ČSKP kivételével a Pětka tagjai is!

9 Kisebbségi pártok Német pártok: eleinte mindegyik elutasítja az új államot 1922-ig polgári egység (Deutscher Verband), majd két irányzatra szakad: Arbeitsgemeinschaft (Munkaszövetség; „aktivisták”): lib. demokr.-k; Keresztényszoc. P. (jó viszony a cseh Néppárttal); Gazdaszövetség Kampfgemeinschaft (Harci sz.; passzivisták): Nm. Nemzeti P., Nm. Nemzeti-szoc. P. (eleinte előbbi okozott gondot; utóbbi kapcsolatban állt Hitlerrel) Nm. Szocdem. P. eleinte az Anschluss fő híve, később aktivista lett Szlk. nm. pártjai eleinte „magyarónok” (Szepességi Nm. P.), majd 1929-től a Kárpátnémet Párt ennek felszámolásáért küzdött Magyar pártok: a németre emlékeztet, csak kisebb mértékben az aktivizmus nem jellemzi, mert Mo. aktívan támogatja a revíziót (Horthy ideol. okokból is szembenállt a polgári demokr. Čs.-val) Országos Keresztényszoc. P. össz-szlovákai párt akart lenni, Szüllő Géza, majd Esterházy János vezetésével; járási szintű autonómiát akart kivívni Magyar Nemzeti P. korábbi nac. kisgazda csoportból alakult sok magyar szavazott a Čs. Agrár, Szocdem. és Komm. pártra is Egyéb nemzetiségek pártjai lengyel: kis számuk miatt más pártokkal közös listák rutén: az országos pártokat támogatták, ill. átláthatatlan klikkekre bomlik

10 A Pětka szerepe Megalakulása és működése
1920-ban Švehla javaslatára ült össze Masaryk betegsége és a parlamenti káosz (a fő kormánypárt SzDP szétesése, német pártok obstrukciója) miatt a pártvezérek titkos, rendszeres találkozói és egyeztetései eredeti tagjai: Švehla, Rašín, Bechyně, Stříbrný, Šrámek (az öt nagy cseh párt) kezdetben fontos és szükséges volt (instabilitás, nincs parl. demokr. gyakorlat) ideiglenes szerv helyett állandó lett, oligarchikus és alkotmányellenes erőként kisajátította a parlament funkcióit, ill. választási eredménytől függetlenül garantálta az öt cseh párt vezető szerepét, mindenki mást kizárva a hatalomból de rövid időn át az SzDP és NSzP helyett / mellett más pártok is tagjai voltak (ilyenkor Šestka / hatos, ill. Osmička / nyolcas néven is ismert volt) Masaryk (a Vár) és a Pětka (a parlament) kapcsolata az elnök eleinte támogatta a Pětkát, mert nem bízott a parlamentben (nyers viták, rossz emlékek a Reichsratról), az ötös tagjaiban viszont bízott; előbbre tartotta a fegyelmezett szakértői vezetést elvárta, hogy a Pětka csak parlamenti egyeztetést végezzen, s vegye rá a Nemzetgyűlés egészét, hogy az elnök akaratát képviselje amint ez nem így volt, kölcsönös bizalmatlanság és vádak (dem.-ellenesség) a Pětka támadta az időnként létrejött szakértői kormányokat és Benešt is összességében: együttműködés és kölcsönös kihívás egyszerre jellemzi őket

11 A Vár (Hrad) mint hatalmi központ
Masaryk demokrácia-értelmezése és támogatói köre egyedül Čs. politikája igazán demokratikus Közép-Európában; tökéletlenségének minden jelét el kell rejteni cél a nemzet morális, intellektuális és anyagi felemelése, „felvilágosítása” a nép még nem elég érett, a filozófus elnöknek kell vezetni, irányítani; egy erős elnök jobban kifejezi a nép akaratát és demokratikusabb is az elnök (és támogatói köre) a pártok felett áll, a Nemzetgyűlést is irányítja szövetségesei: az Elnöki Iroda, a Külügymin. és számos civil szervezet A Vár ideológiai irányultsága nem volt egységes, bal- és jobbszárnya is volt, több ideológiát képviselt ennek ellenére inkább a balközép erőket támogatta egyik célja a nyugati orientáció fenntartása a pánszláv–keleti irány ellenében a másik a versailles-i rend megvédése, az Anschluss és a revízió meggátlása Masaryk „személyi kultusza” felszabadító / filozófuselnök, a nemzet atyja (Tatíček), akit versek dicsőítenek nagy cseh elődökkel húzott párhuzamok + Ferenc József kultuszának elemei egyenruha, aszkétikus élet, unokás fotók, rezidencia a Várban; a „jó király” képe még életében számos róla elnevezett utca, iskola, sőt egyetem, neki szentelt intézet és múzeum; portrék, mellszobrok, műtárgyak stb. azonban nem vezérkultusz, nem azonos a diktátorok kötelező kultuszával

12 A Vár két fő bázisa Köztársasági Elnöki Iroda: a Vár központi szerve
1919 elején jött létre, szinte korlátlan hatalommal; vezetője 1920-tól Masaryk régi párttársa, Přemysl Šámal (az Alkotmány egyik szövegezője is) 213 fős apparátusában Masaryk gyerekei is dolgoztak (Alice és Jan) a munkatársak kor, nemzetiség, pol. irányzat szerint is elkülönültek alternatív hatalmi központ, árnyékkormány, „kamarilla” volt 1922-től saját informátor-hálózatot épített ki, melynek az összes pártban volt ügynöke; a terhelő adatokat fel is használták 1925-ben saját fedőpártot is létrehozott, de az nem szerepelt jól a vál.-okon Beneš Külügyminisztériuma („Zamini”) két fontos feladata: külkapcsolatok és a külföldi propaganda irányítása Masaryk és Beneš személyesen válogatta ki a személyzetet, zömmel cseheket legfőbb a 3. osztály, ami propagandával és hírszerzéssel foglalkozott, vezetője a Čas egyik volt újságírója; ez az osztály a Vár egyik fő információgyűjtő és elemző központja, egyben a čs. társadalom „átnevelésével” is foglalkozott (nyugati orientáció) a ny.-európai (főleg brit, francia és svájci) közvélemény meggyőzése a másik fő feladata, többek közt a Čs. elleni propaganda megfigyelése és semlegesítése is valamint az amerikai čs. emigráció támogatása magáncégnek álcázott saját kiadói adták ki propagandakönyveit és -lapjait

13 A Vár egyéb szövetségesei
Pénzügyi és ipari vezetők anyagi és erkölcsi támogatása számos bank (Živnostenská B., Légiobanka) vezetője, a Škoda Művek stb. Civil szervezetek és a Vár: kölcsönös támogatás zsidó szervezetek (Masaryk belső antiszemitizmusa ellenére) feministák (bár a Vár segítségével nem mindig voltak elégedettek) Légionárius szervezetek: saját kultuszuk is van a zborói csata napja állami ünnep volt, a Vár őrsége légiós egyenruhát hord számos, ideológiailag elkülönülő szervezet, de Masaryk és Beneš politikai szerepét szinte kivétel nélkül elismerik (ők minden ünnepségen ott is voltak) sok légiós került a Vár / KüM. alkalmazásába, a földreformnál preferált csop. Értelmiségi körök főleg a fiatalabb írók–újságírók (Karel Čapek, Ferdinand Peroutka) voltak fogékonyak Masaryk eszméire, s népszerűsítették a Vár nézeteit a pátečnici („a péntek esti férfiak”), Čapek mesterkélten udvarias péntek esti szalonja: 1914 óta rendezték, 1925-től kapott politikai szerepet 1926-tól Masaryk és Beneš is látogatta a rendezvényt, ami a Várhoz lojális értelmiség csoportja lett; nők, szlovákok, németek, magyarok nem voltak köztük a Vár és a kisebbségek: ellentmondásos viszony a Vár támogatta a nm. pártok belépését a koalícióba; de számos megbízható szö-vetségest is megfigyeltek; a cseh érdekek az elsők, a kisb.-k beolvadását várják