A jurtától a háromosztatú parasztházig A magyarok házai A jurtától a háromosztatú parasztházig © Németh György
A házépítést meghatározó tényezők Éghajlat: hideg, meleg, száraz, csapadékos, változékony Természeti környezet: sík, dombos-hegyvidéki, erdős, füves Életmód: vándorló/nomád: halászó, vadászó, gyűjtögető, állattartó, letelepedett: földművelő Rendelkezésre álló építőanyag: amit a környezetükben találnak Kialakult helyi szokások
Hajlékok a nagyvilágból tipi fűkunyhó iglu
A magyarok házai jurta Vándorló, állattenyésztő életmód, könnyen felépíthető és szállítható, rácsszerkezet nemezborítással. jurta
Jurtaépítés rácsszerkezet összeállítása, nemezlapok, vászonborítás lekötése,
A veremház A lakóház legegyszerűbb változata, gödör fölé épített tető, egy helyiségből állt, középen égett a tűz.
Fennálló falú házak Átmenet: a ház egy része még földbe süllyesztve. egy helyiség, 14-15. századtól.
Többosztatú házak Kialakulásának oka: a földművelés fejlődése, a terményfelesleg tárolása. Kétosztatú ház: kezdetben füstöskonyha, füstmentes szoba.
Kétosztatú házak
Háromosztatú házak Háromosztatú ház: - szoba - konyha - kamra. A 15-16. századtól általános.
Összefoglalás Vándorló, állattenyésztő életmód – jurta Honfoglalás, letelepedés – veremház, jurta (10-14. század) Fennálló falú házak (14-15. században) - egy-, majd kétosztatú, (terményfelesleg, kényelem) - háromosztatú házak 15-16. századtól