Névadónk II. Rákóczi Ferenc

Az ifjú Rákóczi Rákóczi szülőháza Borsiban II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született Borsiban. (Zemplén megye)

Az ifjú Rákóczi A neuhausi kolostor Gyermekéveit Sárospatakon töltötte. A császáriak támadása miatt Munkács vára is veszélybe került, amit Zrínyi Ilona három éven át hősiesen védelmezett, miközben fiával 1685-1688 között maga is az ostromlott várban tartózkodott. Miután feladták a várat, a kis Rákóczit Csehországba vitték, ahol Habsburg-hű szellemben nevelkedett. A neuhausi kolostorban jezsuitáktól 1690-ben vitték a prágai egyetemre, ahol nagy szorgalommal folytatta a matematikai, építészeti és hadtudományi művek tanulmányozását. Amikor nagykorú lett, Bécsbe költözött és 1693-ban itáliai körutazásra indult, ahonnan hazatérve Sáros vármegye örökös főispánjának nevezték ki, majd négy évvel később visszautazott Bécsbe. 1700-ban engedett Bercsényi Miklós rábeszélésének, és Habsburg-ellenes szervezkedésbe kezdett, de elfogták a XIV. Lajos francia királyhoz írott segélykérő levelét, őt pedig börtönbe zárták A neuhausi kolostor

„Az úr engem eszközül használa, hogy fölébresszem a magyarok keblében a szabadságnak szerelmét.” Ez a küldetéstudat kísérte végig egész életében. A Rákóczi családban a Habsburgok elleni harcnak régi hagyománya volt. Ősei között pedig négy erdélyi fejedelem is található. Édesapja I. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem, aki meg sem ismerte fiát, mert még születése előtt meghalt. Édesanyja, Zrínyi Ilona, két kisgyermekével Sárospatakon élt, és teljesen magyar nevelést biztosított gyermekeinek. 1682-ben újból férjhez ment Thököly Imréhez, és Munkács várába költöztek.  Boldogságuk rövid ideig tartott. A Thököly felkelés leverése után a váradi basa Thökölyt elfogatta, és Törökországba hurcoltatta.

„CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE” ISTENNEL A HAZÁÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT 1700-ban engedett Bercsényi Miklós rábeszélésének, és Habsburg-ellenes szervezkedésbe kezdett, de elfogták a XIV. Lajos francia királyhoz írott segélykérő levelét, őt pedig börtönbe zárták. Egy év múlva megszökött, és Lengyelországba menekült. Itt keresték meg 1703-ban a tiszaháti parasztfelkelés vezetői, és kérték, álljon felkelésük élére. Rákóczi hazajött, és egy évre rá szinte a teljes országot megfigyelése alatt sikerült tartania. Az 1704-es esztendő azért is jelentős volt életében, mert akkor választották meg Erdély fejedelmévé, amivel az ország államfője lett. 1703-1711 között vezette a róla elnevezett szabadságharcot a Habsburg-uralom ellen. Bár ott vereséget szenvedtek, neki - nyolc évig tartó küzdelem révén - sikerült olyan kedvező pozíciókat kicsikarni Magyarország számára, ami két évszázadon keresztül biztosította az országnak különleges státusát a Habsburg Birodalomban. XIV. Lajos francia király anyagilag támogatta a felkelőket, de a svéd királytól nem sikerült segítséget szereznie, I. Péter cárral kötött szövetsége pedig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeit. A szabadságharc 1707-ben érte el csúcspontját: ekkor az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A következő évi trencséni vereség azonban már előrevetítette a közelgő bukást. 1711-ben Rákóczi távollétében Károlyi Sándor generális letette a fegyvert

: „Minden igaz magyar, hazaszerető és édes országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen ... igazi magyaroknak.” 1705-ben országgyűlést hívott össze Szécsényben. Ott mondta: „A harc célja a nemzet teljes szabadságának helyreállítása, s a szabad vallás gyakorlásának biztosítása.” Az összegyűlt karok és rendek II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelmükké válsztották, s elfogadták az erdélyi-magyar konföderáció alapokmányát

Rákóczi-szabadságharc hadműveletei 1703-1704   1703. március 17. A galíciai Brezánban tartózkodó Rákóczi Ferenc emlékiratban fejti ki a francia követnek, milyen segítségre volna szüksége a Habsburg ellenes harc megindításához. Március 6. Rákóczi sereggyűjtéssel bízza meg Esze Tamás ezereskapitányt. Június 16. II. Rákóczi Ferenc Vereckénél Magyarország területére lép, és a népi felkelés élére áll. Június 30. Ocskay László és Borbély Balázs 80 szökevény magyar huszárral csatlakozik Rákóczihoz. Július 18. Rákóczi Naményban kiadott pátensében csatlakozásra hívja fel a nemességet. Augusztus eleje. Bóné András kuruc ezereskapitány súlyos vereséget szenved a váradolaszi rác katonaságtól. Augusztus 6. Rákóczi hadat indít a bihari szerbek központja, Váradolaszi ellen. Szeptember 2. A kurucok elfoglalják Sárospatakot. Szeptember-Október. Ocskay László ezereskapitány felvidéki hadjáratával beveszi a Garam menti bányavárosokat. Október eleje. A gyulafehérvári erdélyi országgyûlés adót szavaz meg a kurucok elleni katonai védelem költségeire. November 10. A kurucok Bonchidánál (Doboka m.) szétszórják a székely hadakat és a kolozsvári német őrséget. (Megindul az erdélyi nemesség átállása a kurucok oldalára.) December 4. A kuruc csapatok bevonulnak Lõcsére. 1704. tavasza Károlyi Sándor hadjárata. Március 20. Feketevárosnál (Sopron m.) Heister császári tábornagy szétszórja a kuruc csapatokat. Április 17. Rákóczi Eger alól megindul seregével a Dunántúl visszafoglalására Június 9. Károlyi Sándor tábornok portyázó csapatai Bécsig hatolnak. Június 15. Forgách Simon tábornok elfoglalja Medgyest, ezzel - Szeben, Brassó és Fogaras kivételével - egész Erdély Rákóczi kezére kerül. Július 12. Rákóczi Feketevíznél (Bács vm.) legyõzi a szerb határõröket.

Rákóczi-szabadságharc hadműveletei térképen 1703-1704

A Rákóczi-szabadságharc hadműveletei 1705-1707 1705. Október 26. Rákóczi katonai támogatást kér a Portától. November 11. A Rákóczi vezette kuruc sereg a zsibói szorosban vereséget szenved Herbeville császári főparancsnok hadaitól. December 13. Bottyán János Szentgotthárdnál (Vas m.) megveri Heister császári tábornagy csapatait. December 16. Nagyszombatnál Rákóczi csatát veszít a császáriakkal szemben. 1707. Április 3. Szerb határőrcsapatok felégetik Kecskemétet 1707 ősze. Rabutin császári fővezér visszaveszi a kurucoktól Erdélyt.

Az 1708-as sárospataki országgyűlésen már kevesen jelentek meg Az 1708-as sárospataki országgyűlésen már kevesen jelentek meg. Itt hozták meg a job-bágykatonák örökös szabadságáról szóló törvényt. Későn. Pedig hatalmas előrelépés lett volna, hiszen II. Rákóczi Ferenc előtt –Bocskai Istvánt kivéve– senki sem nyúlt a hűbéri viszo-nyokhoz, hogy abból a jobbágyoknak felemelkedése, szabadsága szülessék. Rákóczi Ferenc 1711 februárjában Lengyelországba ment, hogy szövetségeseket keressen. Ott kapta a hírt, hogy május 1-jén Nagymajténynál a kuruc sereg „földbe szúrta a zászlót”, véget ért a szabadság-harc. Vagyonáról lemondott, mert  élesen különválasztotta az országot és a saját személyét érintő dolgokat.

A Rákóczi-szabadságharc hadműveletei 1708-1711 1708. Augusztus 3. A Rákóczi vezette kuruc seregek katasztrofális vereséget szenvednek Trencsénnél. Augusztus 28. Ocskay László brigadéros lovasezredével átáll a császáriakhoz. Szeptember 2. Kölesdnél (Tolna m.) győzelmet aratnak a kurucok. Október közepe. A császári csapatok elfoglalják a Garam menti bányavárosokat. December 19. Sárospatakon kivégzik az árulóvá lett Bezerédj Imre brigadérost és Bottka Ádám alezredest. 1709. Április 10. A császári csapatok elfoglalják Árva várát Szeptember 7. A császári seregek Heister parancsnoksága alatt elfoglalják Veszprémet.

Rákóczi száműzetésben Rákóczi az emigrációban, Párizs mellett, a kamanduli szerzete-seknél talált menedéket. Itt írta meg a XVIII. századi irodalmunk legkiemelkedőbb alkotásai közé tartozó munkáit Vallomásaim és Emlékirataim címmel latin, illetve francia nyelven. 1720-ban Rodostóban telepedett le, több évi bujdosás után. Tizenöt évet élt még itt, idegen földön, mindig remény-kedve abban, hogy egyszer viszontláthatja szeretett hazáját. Életét hűséges íróde-ákja, Mikes Kelemen naplójában örökítette meg. (A bujdosók közül ő halt meg utolsóként 1790-ben.)

A fejedelem 1735. április 8-án nagypén-teken halt meg A fejedelem 1735. április 8-án nagypén-teken halt meg. Hamvait 1906-ban hozatta haza a magyar kormány, és Kassán, a bazilikában –édesanyja és fia hamvaival együtt– helyezték örök nyugalomba.

II. Rákóczi Ferenc üzenete Rákóczi Ferenc legendává vált a magyar nép emlékezetében. Büszkeség tölt el bennünket, hogy iskolánk ilyen nagy történelmi személyiség nevét viseli. Minden évben a hagyományosan megrendezett Rákóczi-nap keretében emlékezünk meg róla. Üzenete 300 év távlatából is példamutató értékű: Igaz, önfeláldozó hazaszeretet!