A Budapesti Népoktatási Kör alapelvei, működése, rendszere, képzései

Fontosabb alapszabályok § „Pesti Népoktatási Kör” - felnőttek oktatása § a. Nem, vallás, nemzetiség b. Tagság (alapítók, rendes tagok, pártolók + tiszteletbeli tagok) § Felolvasások, rendszeres tanfolyamok § Tárgyak § Díjmentesség, ellátás

Fontosabb alapszabályok (2) § Alkalmas férfiak keresése Tantermekről való gondoskodás Előre megegyezés Felügyelés Munkák bírálása, pályázatok hirdetése, terjesztés Jutalmak osztása (dicséretek, oklevelek, díjak, érmek, ajándékok) § Költségfedezés

Fontosabb alapszabályok (3) § Évente tisztségválasztási közgyűlés  (elnök, alelnök, 1. és 2. jegyző, pénztárnok + 100 tagú központi bizottmány) § Évente kétszer rendes közgyűlés tanév elején és végén (központi bizottmány működése) § Mindig nyilvános közgyűlések  az általános szótöbbség határoz § A kör feloszlásáról (tagok 2/3-a megjelenik, ¾-e nyilatkozik)

A felnőttek elemi oktatása Békey Imre elnöklete (előzetes tapasztalat nélkül)  két fő tanítási kör Az legelemibb tudás ismerete alapján Nemek különválasztása 1. kör: 3 alkalom hetente hétköznapokon este 7-9 2. kör: csak ünnep-és vasárnapokon du. 3-5 Átjárhatóság Elemi ismeretek tanítása  elemi iskolai oktatók  1 Ft/óra Felnőtt nők tanítása  tanítónők

1. évben: tanítás: január/február – július A fővárosi tanítókon kívül számos más segítő, felolvasó, előadó díjmentesen! (pl. Röser Miklós, Göndöcs Lajos, Aul Sándorné, Hajnal Adolf, …)  elismerés jegyzőkönyvileg, dicsérő oklevél Oktatás felügyelete  igazgató-tanítók Engedély a vallási és közoktatási minisztertől: államérvényes bizonyítvány kiadása  záróvizsga

Iskolaév végén – a választmány kiküldött tagjainak iskolalátogatási körútja (oktatás eredményességének felmérése; buzdító hatás)  siker! 1872 – külön olvasókönyv tervezete (Irányi, Zichy, Lederer, Péterfy)  használatba is lép 1890 – a haladó felnőttek számára tan-és olvasókönyv Kezdők számára is kellene  (Péterfy, Vajdafy)  „akadályozva voltak”, később: pótolhatóság  nem készült el

Max 60 tanuló egy osztályban Felvétel időkorláttal  később jelentkezők új osztályba kerültek

Tanterv és órarend 1874 – Bója Gergely  részletes tanterv és órarend készítése (Bója, Göndöcs, Lederer, Gyulay, …) Olvasás, írás, számolás, hazai mértékismeretek, természettudományok, történelem, földrajz, fogalmazás, közgazdaság elemei, a polgári jogok és kötelességek ismertetése, rajz Helyi igény szerint el lehet térni a tantárgyak súlyozottságában Heti 6 óra (3 x 2) 6 hónapon át  3 órarend:

1. A kezdők és a haladók együttes oktatására Napok Csoport 19:00-19:45 19:45-20:30 20:30-21:00 I. nap Kezdők Figyelés Olvasás, írás Számolás Haladók Olvasás az olvasókönyv I. szakaszából Fogalmazás II. nap Olvasás a II. szakaszból III. nap Olvasás a III. szakaszból

IV., V., VI. szakasz  haladóknál kikérdezés, kezdőknél egy-egy felel Írás, olvasás, fogalmazás: Eleinte: az olvasottak lemásolása, később tollbamondás Ezután eleinte: számlák, szállítólevelek, nyugták írása könyvből (1 tanuló a táblánál), később maguktól Házi feladat adása: néhány olvasmány elolvasása, kijegyzetelése Számtan: Mértékek ismerete Alapműveletek tanítása alkalmazott példákon keresztül Házi feladat adása: példák gyakorlása

2. Kezdő felnőttek külön oktatására Napok 19:00-20:00 20:00-20:30 20:30-21:00 I. nap Olvasás, írás Ismétlés, előadás a természetrajz köréből Számolás II. nap Ismétlés, előadás a történelem és földrajz köréből III. nap Ismétlés, előadás a természettan köréből

Természetrajz: Földrajz Történelem Természettan Az országok főterményeinek, művelésüknek, használatuknak, hasznuknak ismerete Földrajz A föld, a nap, a hold, a csillagok alapvető ismerete, az égtájak, hazai és külföldi városok nevezetesebb helyeinek, városainak áttekintése; térképhasználat Történelem A földrajz tárgyához kapcsolódik, rendszeres, önálló tanítása kizárva Természettan Természeti jelenségek magyarázata, kísérletezés, babonák káros hatásainak elmagyarázása

3. Haladó felnőttek külön oktatására Napok 19:00-20:00 20:00-20:30 20:30-21:00 I. nap Olvasás a haladók könyve I. szakaszából Fogalmazás Számolás II. nap II. szakaszból III. szakaszból

Fogalmazás Számtan Olvasás Másolás, majd tollbamondás, majd emlékezetből Nyelvtan tanítása csak helyesírás szintjén, gyakorlat közben Tanítói felolvasás  „értelem szerinti olvasás” Írásfüzetek kicserélése  kül. kézírások olvasása Számtan Római számjegyek, tízes számrendszer, törtek Mértékrendszer Kamatszámítás Olvasás Olvasókönyv + más művek a tanító ajánlásával Külön előadás tartása pl. embertanból, egészségtanból, nemzetgazdaságtanból

Részletes tanmenet

Csoportos tanulás a hatékonyabb Október/november – április vége/május/június Dr. Reich Ádám  dr. Kresz Géza „Balesetekben való rögtöni segítségnyújtásról” c. könyve A mentő-egyesület külön előadása Ünnepélyek, hangversenyek rendezése a hallgatóknak, színházi ingyen-jegyek biztosítása

Adatok, megoszlások, arányok

8818 (A szabadelőadások hallgatóit is beleszámítva) 46 év alatt: 50000 felnőtt tanult meg írni, olvasni, számolni 1915/16 – a rokkantképzés megindulása (több mint 2000 rokkant és lábadozó katona tanult) Az egyesület tanulóinak száma: Iskolaévek Tanulószám 1870/71 1870 1880/81 787 1890/91 659 1900/01 484 1909/10 451 1910/11 375 1911/12 2098 1912/13 8818 (A szabadelőadások hallgatóit is beleszámítva)

Hallgatók adatai: Főként helybeliek Főként magyar anyanyelvűek <20; 20-30 Főként munkanélküliek (állami segélyezés)

Egyéb tanfolyamok, képzések

Magyar nyelvi tanfolyamok 1877 – Irányi Dániel – idegen ajkúak számára Heti 2 x 2 óra Tanulók: katonák, vasúti és gyári dolgozók, gépészek, iparossegédek Üzleti tanfolyamok 1890 – dr. Verédy Károly A nők között népszerű Felvétel  15 évnél idősebb, és már elvégezte a VI. elemi, vagy a II. polgári osztályt

Vasárnapi tanfolyamok Munkások vasárnapi szabadidejének hasznos eltöltése végett (újbóli kiterjesztés) Vasárnap délután 2-4-ig Tudás, ismeretek kiszélesítése (feltétel: írni-, olvasni- tudás) Nem volt hosszú életű (szabadidő…)ű A honvédség oktatása 1872 (Zichy Antal kérvénye)  honvédelmi miniszter utasítása Szigorú parancsnoki ellenőrzés Olvasás, írás, számolás

Raboktatás Népkönyvtárak Cél: erkölcsi nevelés és elhelyezkedési lehetőségek Alkalmatlan helyiségek  Irányi intézkedése 1872 – az Állami Fegyházban is Eleinte: naponta  heti 3-szor  1881 – dologház megszűnése  1882 – Rabsegélyező Egyesület Népkönyvtárak 1871 – Maár Péter indítványa: Közhasznú könyvek, alsó-és középréteg, könyvtár Városi könyvtár  anyagi gondok miatt nem jött létre 1895 – Gyulay Béla indítványa: a Kör maga bocsássa a tanulók rendelkezésére a könyveket

Művelődési csarnokok 1873 – Lederer Ábrahám felvetése – a fizikai munkát végzők is részesüljenek szellemi oktatásban (munka + műveltség)  szükséges: felolvasási csarnokok építése Alapismereteken túli képzés Kritériumok: hallgatóság, előadók-felolvasók, helyiség 1895 – A Magyar Iskolaegyesület  népkaszinók a népkonyhák helyiségeiben  felolvasások, előadások otthona

Háztartási tanfolyamok 1895 – Gyulay Béla – fiatal lányokat a háztartás vezetésére oktatni (sok munka miatt nem tanulják meg) Megvalósulás: nők számára tartott tanfolyamok vasárnap délutánonként

Köszönjük a figyelmet!

Felhasznált irodalom Áfra Nagy János: Az írástudatlanok Budapesten, Statisztikai Közlemények, 63. kötet, 1. szám A "Pesti Népoktatási Kör" alapszabályai, Pest, 1871 Bajusz Klára – Filó Csilla – Németh Balázs: A magyar felnőttoktatás története a XX. század közepéig, Pécs, TTK FEEFI, 2004, 97-106. p. Gyulay Béla: A felnőttek oktatása és a Budapesti Népoktatási kör története (reprint) Budapest, 1891

Felhasznált irodalom Novák József: A magyar népművelés története I. 1772-1919, Budapest, ELTE BTK, 1986, 79-90. p. Pesti Népoktatási Kör: Kivonatos jelentés az Országos Népoktatási Kör negyvenhat esztendős tevékenységéről 1870-1916, Budapest, Róvó, 1916 Tar Károly: A magyar népművelés története, Budapest, KLTE Bölcsészettudományi Kar, 1978