A turizmuspolitika aktuális kérdései XI. Országos TDM Konferencia Hajdúszoboszló, 2014. május 29. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár

Rekordok és kihívások % Forrás: KSH Tavaly ismét rekordévet zárt a turizmus. (2013-ban 8,8 millió vendég 22,8 millió éjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A szállásdíj-bevétel 166 milliárd forint volt. A vendégszám és a vendégéjszaka szám kb. 5%-kal, a szállásdíj-bevétel közel 10%-kal haladta meg a szintén rekordévnek számító 2012 adatát.) A ábrán a szállodák néhány fontosabb mutatójának a válság előtti utolsó évhez, 2007-hez viszonyított alakulása látható. Két fontos megfigyelést tehetünk az ábrán látottak alapján. Az egyik egyértelműen pozitív, a másik pedig mutatja, hogy a pozitív tendencia ellenére sok még a teendő. Tavaly minden lényeges mutató elérte, sőt meg is haladta a 2007. évi szintet, köztük a jövedelmezőséget kifejező RevPAR is. A volumen mutatók sokkal dinamikusabban nőttek, mint a jövedelmezőségi mutató (ezek már 2011-ben meghaladták a válság előtti szintet). Vagyis a forgalom növekedése nem járt a jövedelmezőség javulásával. Ennek oka a kapacitás növekedésében, illetve a csökkenő/stagnáló árakban keresendő. (Mindehhez hozzátehető, hogy ha a vizsgált időszak inflációját is figyelembe vesszük, akkor a RevPAR még mindig messze van a 2007-es szinttől.) Forrás: KSH

Javulnak a jövedelmezőség bevételi oldali összetevői Vendégforgalom 2014. I. negyedévében: kétszámjegyű szállásdíj növekedés Mutató Érték Változás 2014/2013 Vendégszám 1,5 millió +8,2%    Külföldi 715 ezer +5,4%    Belföldi 797 ezer +10,9% Vendégéjszaka-szám 3,6 millió +5,9% 1,85millió +4% 1,71 millió +8,1% Bruttó szállásdíj-bevétel 28,4 Mrd Ft +11,8% 17,6 Mrd Ft  10,8 Mrd Ft +13,3% Forrás: KSH Javulnak a jövedelmezőség bevételi oldali összetevői 5 800 Ft bruttó RevPAR, +9,7% 14 579 Ft a szállodai szobák bruttó átlagára, +5,8%

TOP 30 vidéki település a vendégéjszakák alapján, 2013 A vendégéjszaka számok mögött ott van a TDM-ek sikeres működése is. A grafikon a TDM-ek súlyát is mutatja a vidék turizmusában. A vendégéjszaka-számát tekintve legjelentősebb 30 vidéki település közül mindössze 5 nem tagja regisztrált TDM-szervezetnek. 2014 április 22-ig 112 db beérkezett kérelemből 86 szervezet kapta meg a regisztrációs számot.

A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja 2014. április 30-án 54.170 elfogadóhelyi szerződés 23.714 munkáltatói szerződés 969.841 kártyabirtokos 2013-ban 67,8 Mrd Ft feltöltés 67,9 Mrd Ft költés 2014. január-áprilisban 32 Mrd Ft feltöltés (+18%), 19,1 Mrd Ft költés, (14,8%) növekedés 2013-hoz képest A bevezetés óta több mint 131 Mrd Ft áramlott a turisztikai és vendéglátó-ipari vállalkozásokhoz. Elfogadóhelyi szerződések száma 50 983 Munkáltatói szerződések száma 22 360 Kártyabirtokosok száma 886 076 Társkártyák száma 20 027   2012. január-október 2013. január-október Összesen 2013. október 31-ig Feltöltés (ezer Ft) 59 309 120 57 078 836 129 165 140 szálláshely (ezer Ft) 14 486 638 11 809 867 29 895 702 vendéglátás (ezer Ft) 35 764 456 37 251 639 80 533 756 szabadidő (ezer Ft) 9 058 021 8 017 331 18 735 681 Költés (ezer Ft) 33 795 413 57 999 813 102 068 347 szálláshely (ezer Ft) 8 146 338 11 746 360 21 833 742 21 712 187 38 365 239 67 191 182 3 936 889 7 888 214 13 043 423

SZÉP Kártya felhasználás adatai zsebenként, 2013-2014. április végéig  A SZÉP Kártya költések 2013. január-április 2014. január-április Összesen 2014. április 30-ig Költés (ezer Ft) 16 668 356 19 136 094 131 123 155 szálláshely (ezer Ft) 2 418 748 3 020 798 26 594 893 vendéglátás (ezer Ft) 12 004 692 13 475 416 87 523 361 szabadidő (ezer Ft) 2 244 914 2 639 880 17 004 900

A turizmusfejlesztés stratégiai irányai Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014-24  készülő tervezési dokumentum a magyarországi turisztikai fejlesztések irányainak meghatározására és forrásainak megteremtéséhez Fő célja: Versenyképes, érték- és hagyományközpontú modern magyar turizmus szektor a harmadik évezredben Az NTK 1. sz. specifikus célja: Erőt adó Magyarország – innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés: Tematikusan fókuszált termékstruktúra fejlesztése: egészség-, örökség és kulturális turizmus, MICE, vallási turizmus, fesztiválok, rendezvények, bor- és gasztronómia, ökoturizmus, kerékpáros, vízi, lovas turizmus, falusi és agroturizmus Területi fókuszú termékstruktúra (Budapest és térsége, Balaton, gyógyhelyek és gyógytérségek, tematikus desztinációk) Turisztikai szolgáltatás és vendéglátás fejlesztése: mennyiség helyett a minőségi színvonal emelése és hiánypótló kapacitások kialakítása Turisztikai K+F+I, gyógyvizek „evidence based” orvosi kutatásai Új területek bekapcsolása: szabadidő gazdaság, alkonygazdaság, sport

Szakmai céljaink 2024-ig Magyarország legyen a világ első 30 országa között a turizmus versenyképessége alapján A legfontosabb nemzeti turisztikai termékek sikeres fejlesztése Stabilan működő turisztikai szervezeti rendszer teljes kiépítése A belföldi és nemzetközi turisztikai alapmutatók javítása Sikeres nyitás új piacok felé Budapest legyen az európai és közép-európai TOP desztinációk között, a Balaton legyen elismert európai üdülő desztináció A World Economic Forum Travel and Tourism Competitiveness Riport-ja szerint jelenleg Magyarország a 39. helyen áll. A termékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása mellett számszerűsített célok: 3-5 nemzetközi hírű gyógyhely és 8-10 regionális jelentőségű gyógyfürdő fejlesztése, 10 kiemelt nemzetközi jelentőségű projekt kidolgozása, megvalósítása. A belföldi turizmus élénkítése érdekében szükséges a TDM szervezeti rendszer teljes kiépítése ideértve a nemzeti TDM szervezetet is. A belföldi turisták költésének, vendég- és vendégéjszaka számának 1/3-dal történő növelés,e, a külföldi turisták átlagos költésének és tartózkodási idejének másfélszeresre növelése. A keleti országokból érkező turisták vendégéjszakáinak háromszorosra emelése (2012-ben a brazil, orosz, india i és kínai vendégéjszakák száma 826 ezer volt) Budapest európai szinten a 10, Közép-európában a vezető 3 desztináció között legyen. A Balaton legyen Európa 5. vezető családi üdülő desztinációja között.

EU-s fejlesztések a turizmus szolgálatában, 2007-13 • Az 1132 turisztikai projektre 291 Mrd Ft megítélt támogatás összesen 444 Mrd Ft-nyi beruházást segített megvalósulni Ebből 5,8 milliárd Ft támogatás 106 TDM-szervezetfejlesztési projektet tett lehetővé A pályázatokon az alábbiakra lehetett támogatást elnyerni: 1132 támogatott turisztikai projekt közül 106 db a TDM-ek szervezetfejlesztését szolgálta, közülük 64 meg is valósult 2013- végéig. A NTK jövőképének megvalósítását szolgálják a 2014-20-as költségvetési időszakban megnyíló uniós források is. Ezért a TDM-intézményrendszer fejlesztése a 2014-2020-as operatív programok beavatkozásai között is hangsúlyosan szerepel. A következő diák azokat a tervezett beavatkozásokat mutatják be, amelyekre a TDM-eknek is érdemes lesz figyelni. • A támogatások 57%-át (166 Mrd Ft) már ki is fizették.

Operatív programok és a turizmusfejlesztés, 2014-2020 A turizmus fejlesztésére több operatív programban is van lehetőség: Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP), Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) támogatási lehetőségei, Terület és településfejlesztési operatív program (TOP) Vidékfejlesztési operatív program (VP) A NTK jövőképének megvalósítását szolgálják a 2014-20-as költségvetési időszakban megnyíló uniós források. Felhasználásuk tervezése a koncepció termékfejlesztési prioritásaival összhangban történik. Az új költségvetési időszakban 250 milliárd Ft uniós forrás szolgálja majd a turizmusfejlesztési célokat. A következő diák az operatív programok TDM-ek szempontjából érdekes intézkedéseit tekinti át.

GINOP 1. – kkv, keresletösztönző programok, turisztikai intézményrendszer fejlesztése Támogatható: TDM-szervezetek kiépítésének ösztönzése TDM-feladatok ellátása (a regisztrált TDM-ek elfogadott stratégiáján alapuló szakmai program megvalósításának támogatása) termék- és szolgáltatásfejlesztés, információadás, marketing, rendezvények, kutatás stb.

GINOP 4. – energia Támogatható: nyílászáró cseréje, fal- és tetőszigetelés, fűtés korszerűsítése, megújuló energia fejlesztések, termálvíz hőjének többcélú hasznosítása Kedvezményezettek: szállás és vendéglátóhelyek, nem önkormányzati tulajdonú fürdők, egyéb szolgáltatók, vállalkozások által működtetett attrakciók, információs irodák (TDM-ek esetében) bemutatóhelyek, látogatóközpontok rendezvényhelyszínek lovas létesítmények (fedeles lovardák, istállók) szerviz- és kiszolgáló pontok (pl. kerékpáros, vízi) fogadó létesítmények (vitorlás, golf)

konzorciumi partnerként TDM-ek is GINOP 6. – turizmus Támogatható: természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, fejlesztésének elősegítése és komplex, ill. hálózatos fejlesztései – Kedvezményezettek: konzorciumi partnerként TDM-ek is Egyedi célkitűzése: turisztikai költés növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken Az intézkedés célja hazánkban meghatározó adottságokkal rendelkező kulturális és természeti örökségi értékek megőrzése és látogathatóvá tétele komplex kínálat fejlesztése révén, továbbá ezek nemzeti és nemzetközi hálózatokhoz kapcsolása, (új) hálózati rendszerbe szervezése. A kiemelt természeti örökségi értékek turisztikai célú fejlesztése, turisztikai termékké alakítása (attrakciók és szolgáltatások együttes, összehangolt fejlesztése). A megcélzott fejlesztéseknek hálózatot kell alakítaniuk vagy ahhoz kapcsolódniuk. Pl. Világörökségi helyszínek, nemzeti parki és geoparkos fejlesztések, kulturális és vallási-zarándok tematikus utak, gyógyhelyi fejlesztések, nemzetközi jelentőségű attrakciók, természeti értékek attrakcióként történő, élményközpontú bemutatása, ill. az Euro-Velo kerékpárútvonal-hálózat fejlesztése.

Támogatható attrakciófejlesztések Kulturális örökséghelyszínek (Világörökségek, várományosok, szellemi kulturális örökségek, tematikus útvonalak pl. Limes, kastélyokat, várakat bemutató útvonalak) zarándokhálózatok, vallási turizmus (Mária út hazai szakaszai, zarándokutak) tematikus hálózatok (lovas; vízi; kerékpáros; természetjáró) természeti örökségek, értékek fejlesztése (nemzeti parki értékek élményközpontú bemutatása)

Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése Nem az alap gyógy-szolgáltatást, hanem annak környezetét fejleszti Egységes kínálat, egységes arculat a gyógyhelyi profilnak megfelelően A megcélzott fejlesztések hálózatosan vagy ahhoz kapcsolódva Kedvezményezettek : Attrakciógazdák, vállalkozások (konzorciumi tagként, kapcsolódó szolgáltatásfejlesztésre) TDM-ek: konzorcium tagjaként, kapcsolódó szolgáltatásfejlesztésre Az intézkedés kiemelt célja az egészségturizmus egy szegmensének, mint a hazai turisztikai kínálat kiemelt termékének fókuszált fejlesztése, annak érdekében, hogy e helyszíneink nemzetközi szinten is elfogadott gyógyhelyekké, gyógydesztinációkká váljanak Olyan fejlesztéseket támogat az intézkedés, melyek nem elsősorban a gyógyhely alapját jelentő gyógy-szolgáltatást, hanem annak környezetét érintik, egységes kínálati elemekkel, amelyek megfelelnek a gyógyhely profiljának. Pl. épületek arculati elemei, közparkok és a természeti környezet fejlesztése, környezetbarát személyszállítás a gyógyhelyen belül a látogatók kényelme érdekében valósulhat meg. Másrészt a gyógydesztinációk egységes és nemzetközileg versenyképes kínálatának megteremtéséhez meghatározásra kerül a kiemelt gyógyhelyek esetében a gyógyászati profil és a hozzá illeszkedő, az ott tartózkodás alatt igénybe vehető szolgáltatások köre. Az egészségturisztikai kínálatot egységesen indokolt szervezni, ahol az egészségügyi szolgáltatások mellett a vendégkör igényeinek megfelelő további szolgáltatások is elérhetők.

TOP 1-2 – kisléptékű szolgáltatás és attrakciófejlesztés 2012-2014: megyék szerepe a tervezésben: Területfejlesztési koncepció és program EU-s részdokumentumok tervezése TOP-hoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum uniós projektek listája Megvalósításuk a TOP 1, 2 forrásaival: kisléptékű turisztikai szolgáltatások és térségi/megyei jelentőségű attrakciófejlesztés Támogatható: védett kulturális, ill. természeti területekhez kapcsolódó vonzerő- és turisztikai termékcsomag fejlesztések Kedvezményezettek: önkormányzatok, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, vállalkozások A TOP-ok tervezése a megyék feladata. Ennek során a megye elkészíti területfejlesztési koncepcióját és programját, valamint a következő ciklus operatív programjaihoz kapcsolódó részdokumentumokat, továbbá egy, a megvalósítani kívánt fejlesztéseket tartalmazó projektlistát. Érdemes bekapcsolódni a projektlisták kialakításába és a helyi szintű programfejlesztésbe, a TOP-okból turisztikai szolgáltatások és kisléptékű attrakciófejlesztés támogatható lesz.

Vidékfejlesztési Programban (VP) nyíló lehetőségek Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása keretében szálláshelyek fejlesztése helyi, kézműves termékek „vendégasztal” CLLD támogatások keretében alulról jövő helyi kezdeményezések, helyi stratégia alapján (helyi akciócsoportok készítik)

TDM-jogszabály előkészítése – együttműködés az MTDMSZ-szel lehetséges tartalmi elemei: TDM szervezetek elnevezése (helyi/térségi turisztikai egyesület) típusai, szervezeti formája (helyi, térségi, regionális / egyesület, nonprofit kft.) tagsági kör: vállalkozások, önkormány- zatok, civil szervezetek feladatok: szervezeti szintek szerint differenciáltan finanszírozási források: tagdíj, önkormányzati hozzájárulás, saját bevétel stb. 2014 április 22-ig 112 db beérkezett kérelemből 86 szervezet kapta meg a regisztrációs számot

Kérdések a TDM-szervezetek működéséről Fenntartható finanszírozás – vállalkozói tagdíjrendszer és más… Nyitottság – tagsági kör bővítése? Önkormányzat-TDM partnerség: feladatmegosztás jól működik? (finanszírozás, döntéshozatal…) IFA: kivetése mindenhol megtörtént? IFA TDM-nek átadott összege? Hogy halad a desztináció fejlesztési stratégia megvalósítása? A TDM-menedzser szakmai képesítési követelményei vs bérezés… A helyi TDM-ek tevékenységében is „túlsúlyos” a marketing? Turisztikai információs iroda nyitva tartása vs vendégforgalom? A regisztrációhoz kapcsolódjon-e a kötelező éves jelentés?

A TDM-rendszer továbbépítésének kérdései Önkéntes vagy kötelező legyen a TDM-szervezet létrehozása? Szervezeti forma: egyesület vagy nonprofit kft.? Elegendő-e a vállalkozói reprezentativitás (szálláshely 25%, vendéglátás 10%)? Hány szervezeti szint lehet működőképes: helyi-térség-nemzeti vagy helyi-regionális-nemzeti? A pályázati támogatások egy része (működés, marketing, rendezvény) „de minimis” támogatás (200 000€ = kb. 60 millió Ft/3 év) – jelent-e ez korlátot a szervezetek számára?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!