A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája és kapcsolódási pontjai a Nemzeti Drogstratégiához Gyökös Melinda Hotel Hélia, Budapest június 24.

I.A társadalmi/közösségi bűnmegelőzés fogalma  Az Alkotmány 35. §-ának (1) bekezdése szerint a Kormány alkotmányos kötelezettsége a közrend és a közbiztonság védelmét szolgáló intézkedések foganatosítása.  A társadalmi bűnmegelőzés a társadalom önvédelmi képességét fokozó, államilag vezérelt és támogatott szakmai és civil mozgalom.

II.A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája Előzmények:  A ‘70-es, ‘80-as években felismerik, hogy a büntető igazságszolgáltatás önmagában nem elegendő a bűnözés kezelésére  2002-ben igazságügyi reform indul Magyarországon Az Országgyűlés a 115/2003. (X. 28.) OGY határozattal elfogadja a TBNS-t.

III.A TBNS alapelvei és működési elvei  paradigmák: megelőzés és helyreállítás  partnerség (vertikális, horizontális)  komplex megközelítés (a bűnokok hatását csökkentő, a sértetté válást megelőző és a bűnalkalmak számát redukáló intézkedések egyidejű alkalmazásának követelménye)  az emberi jogok tiszteletben tartása (a stigmatizáció tilalma; a kirekesztés elkerülése; kulturális, életkori, nemi különbségek figyelembe vétele; arányosság elve)

IV. A TBNS prioritásai  A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése.  A városok biztonságának fokozása.  A családon belüli erőszak megelőzése.  Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés.  A bűnismétlés megelőzése.

V. A társadalmi bűnmegelőzés alrendszerei

VI.A társadalmi bűnmegelőzés koordinációja  Országos Bűnmegelőzési Bizottság – OBmB -tagjai: minisztériumok, igazságszolgáltatási szervek, önkormányzatok, egyházak, szakmai kamarák, civil szervezetek, meghívott szakemberek -titkárság: Büntetőpolitikai Főosztály – IRM, 2008 óta a rendészeti bűnmegelőzés szakirányításáért is felelős  Pályáztatás: modell-projektek támogatása (forrás: szja közérdekű célra felajánlható 1 %-a) -helyi probléma – helyi megoldás -együttműködés -modell-jelleg

VII. OBmB által támogatott helyi bűnmegelőzési projektek

VIII.Kapcsolódási pontok a Nemzeti Drogstratégiához  Közös célcsoportok mentén (fiatalkorúak, kábítószer- használó bűnelkövetők)  Közös módszerek mentén: a deviáns magatartási formák és a bűnelkövetés társadalmi okai hasonlóak  módszerek összehangolásának igénye

IX.Közös célcsoportok  Fiatalkorúak -„optimális helyi megelőzési környezet” – hálózatépítés, rendészeti képzési anyag - iskolai és szabadidős megelőzési programok (drogmentes szórakozóhelyek, alternatív szabadidős programok) - ártalomcsökkentő szolgáltatások  Kábítószer-használó bűnelkövetők - alternatív szankciók és reintegrációs szolgáltatások körének bővítése (kezelési programok, speciális részlegek, „hozzásegítő” szolgáltatások biztosítása)

X.Módszerek összehangolása Cél az egységes, közösségépítést megalapozó módszerek alkalmazása a prevenciós programokban:  élménypedagógia, drámapedagógia  kortárssegítés  önsegítő körök  kreatív szabadidős tevékenység  alkotó terápiás közösség  csoportos szociális készségfejlesztés  helyreállító módszerek (pl. családi döntéshozó csoportkonferencia)

XI.„A harmonikus szabad életért” (2007)  Megvalósító: Pest Megyei Igazságügyi Hivatal  Innovatív tartalom: új helyreállító módszer kísérleti alkalmazása (csdcsk)  Célcsoport: kábítószerrel visszaélés miatt elítéltek vagy kábítószer-fogyasztó elítéltek  sikeres a kísérleti OBmB projekt, ezért 2008-ban a megvalósító támogatást kap az SzMM-től (KKB) a projekt országos kiterjesztésére

XII.„Ne tedd” (2005)  Megvalósító: Esztergomi Szt. Jakab Alapítvány/Fényközpont  Innovatív tartalom: kortárssegítők alkotó közössége  Célcsoport: heterogén szociális hátterű fiatalok  a bűnmegelőzési kisfilmeket és módszertani segédletet több száz pedagógus és szociális munkás igényelte és használja jelenleg is

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kapcsolat: (1)