A médiaszocializáció alapjai Antalóczy Tímea Ph.D

A cím kettőssége A médiatartalmak alapvető szocializációs hatásai és terepei – a média mint szocializációs ágens Az óvodáskorúakat milyen mértékben és hogyan éri el a média (pilot study)

A média hatása a személyiségfejlődésre A média-tartalmak hatásai: bemutat pozitív és negatív életmódot, szerepet, személyiséget, mítoszt, ideológiát mintát ad a népszerűségről, boldog életről, sikerről, szépségről vizsgálataink szerint a példakép választásában a vizsgált fiatalok 21%-nál a média volt a meghatározó

A média hatása a személyiségfejlődésre A médiaszocializáció főbb terepei: Nemi szerepek, identitás Táplálkozás, drog, testkultúra Divat, öltözködés Szokások (pl. szórakozás) Előítéletek Foglalkoztatási szerepek A beszélt és írott nyelv Viselkedési minták (illemszabályok, stb.)

Pilot Study A minta: 92 fő (52 fiú és 40 lány), 3 és 6 év közötti óvodáskorú gyerekek

A kutatás (pilot study) módszerei Fókuszcsoport: óvodai vegyes csoportok körében, strukturálatlan kérdéssor segítségével, óvónők által irányított beszélgetés pszichológus (Vaskúti Gergely) közreműködésével Rajz(elemzés): gyerekrajzok elemzése, amit a világon a legjobban szeret csinálni című témakörben

A kutatásban részt vevő óvodák Budapest – Lauder ( Konyor Sylvia) Budapest – Árpád fejedelem úti - Vackor ( Weber Judit) Budapest - Budakeszi úti (Kovács Ildikó) Debrecen – Táncsics utcai (Csató Éva) Nagyvázsony – Mesevár (Dankó Csilla)

A kutatás során vizsgált témakörök (66 kérdés) Mikor, mennyit és milyen módon találkoznak a médiumokkal? Kivel fogyasztják ezeket? Mennyiben önálló tevékenységként jelenik meg az életükben? Hogyan definiálják az általuk használt eszközöket? Meg tudnak-e fogalmazni félelmeket a látott, hallott tartalmakkal kapcsolatban?

A kutatás tapasztalatai

Óvodáskorúak médiahasználati szokásai a televíziózás elvesztette közösségi élményszerűségét, aminek egyik oka a műsorok és televíziós csatornák túlkínáltsága illetve a háztartásokban megnövekedett eszközszám egyre inkább jellemző a gyermekekre a magányos médiafogyasztás, aminek következtében nem valósulhat meg a szülői felügyelet, kontroll ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyerekek gyakran találkoznának nem nekik szánt tartalommal (szüleik szóbeli iránymutatásai és a gyermekek érdeklődéséből fakadóan)

Televízió - műsor és csatorna preferenciák az óvodások körében (pilot study) Mesecsatornák (Minimax, Cartoon Network, Nickelodeon) Sportműsorok Természetfilmek az óvodás korúak műsorpreferenciái alapvetően nem igazolják a káros tartalmakkal kapcsolatos félelmeket erőszakos (káros) tartalmakkal jellemzően szülői felügyelet mellett találkoznak a gyerekek, elsősorban híradók, hírműsorok nézése révén; e negatív élményekről kevés esetben beszélnek szüleikkel

A híradó képei „félelmetes, amikor tűz van, vagy jön a vörös iszap” „olyan is van, hogy jön a víz és elviszi a házakat” „vagy jön a nagy szél, a hurrikán és mindent felkap” „én azt láttam, hogy egy gyerek felállt a székre és kiesett az ablakon - az nekem szörnyű volt”

A negatív hatáshoz hozzátartozik az is, hogy… a híradókban a való életre vonatkozó tartalmakkal találkoznak, ezért nem hívhatják segítségül a mesék kínálta természetes védekezést, miszerint az nem is valóság, az csak kitaláció egy óvodás korú gyerek már tudja, hogy mely filmek szólnak a valóságról, így azok a műsorok elsősorban képzeletüket, fantáziájukat és érzéseiket mozgatják meg, de a hírműsorok valóban félelemkeltőek lehetnek ez esetben arról van szó, hogy a gyermekek természetes védekező mechanizmusa van veszélyben, amit a pszichológiában „biztonságos világba vetett hitnek” neveznek.

Véletlenszerű találkozás a média tartalmakkal Az óvodáskorú gyermekek 80%-a maga irányítja a használt eszközt ( saját eszközzel rendelkezik, nincs szülői kontroll, stb.) A háttér televíziózás (közösségi események, pl. vacsora) divatja Fenti okok miatt esetleges sokszor, hogy a gyermek milyen tartalmakkal kénytelen szembesülni. Említés szintjén a híradó és a valóság show elemei kerültek előtérbe.

A számítógép számítógép-használat során többnyire nem jellemző, hogy káros, veszélyeztető tartalmakkal találkoznának a gyermekek, aminek oka a hatékony szülői kontroll és a felhasználói ismeretek hiányos volta tipikus felhasználási területek: „kedves játékok” logikai játékok rajzprogramok

Az internet internet esetén egy-egy erőszakos tartalomtól mentes játék a jellemző, aminek elérési útját ismerik és attól nem térnek el; nem gyakori a vizsgált korosztály esetében a rendszeres internethasználat, aminek oka szintén a szülői tiltás és a felhasználói ismeretek hiányossága annak ellenére, hogy a gyerekek ritkán interneteznek, tisztában vannak az abban rejlő lehetőségek sokszínűségével, a felhasználási területek és az elérhető információk végtelen voltával.

Az óvodások szerint az internet… Képzeljétek, ősember lettem! Hallottam, hogy beszéltek valamiről, amit számítógépnek hívnak. Mi az? Mire jó? És mi az az internet? Hogy magyaráznátok el nekem? „ az a dolog, ahol mindenféle oldalt lehet nézegetni” „az interneten rengeteg dolog van, például, hogy hány ember él a földön” „az internet az, hogy megjelenik a Google, amibe beírhatjuk azt, amire kíváncsiak vagyunk” „az interneten lehet keresgélni, beszélgetni, játszani, leveleket küldeni” „apu az interneten szokott postázni, dolgozni és mindenféle unalmas dolgot nézni” „ lehet filmeket és meséket is nézni rajta”

Rajzold le azt, amit a világon a legjobban szeretsz csinálni!

A média helye a szabadidős tevékenységek között az óvodás korú gyermekek főbb szabadidős elfoglaltságát továbbra sem a televízió vagy a számítógép jelenti, hanem a labdázás, sportolás, közös játszás barátaival, rokonaival bár a média hozzátartozik a gyermekek mindennapjaihoz, nem ez jelenti számukra az elsődlegesen meghatározó élményt (az óvodában különösen nem) a médiumok viszonylatában leginkább a szüleik eszközhasználatának módjairól beszéltek, amely jelzi, hogy folyamatosan jelen vannak a tartalmak fogyasztásában

A média hatása a személyiségfejlődésre A média működési mechanizmusa mentén szocializál: a verseny dominál nem az együttműködés az ego kerül előtérbe nem a közösség a haszonelvűség dominanciája ( pl.: a műsorstruktúra és a tartalmak kialakításában) népszerűség a hatékonyságelvűségből fakadó individualizáció intim és közszféra közötti átmenetek elmosása hatásos (gyakran erőszakos) vizuális tartalmak

A kor amelyben élünk… …avagy a média lábnyomai Alapvető értékeket jelöl meg, jelöl ki, kordokumentumként van jelen jellegzetes műfajai révén a rajta/általa felnövekvők számára. A médiatematizáció széleskörű, már a legkisebbeket is eléri (beszédtéma, minta, stb.) Válsághelyzetben megfoghatatlanabb, kiszámíthatatlanabb a világ, a valódi közösségek (család, barátok, stb.) hiányában a média manipulációs hatásai felerősödhetnek A torz, erőszakos felnőtt világ látványa a felnőtté válni akarást késleltetheti. Meginoghat a felnőttek által nyújtotta biztonságban vetett gyermeki hit, amennyiben - a felnőtt kontroll hiányában - számára értelmezhetetlen világokkal találkozik.

támogatásával jött létre. A kutatás a és a támogatásával jött létre. Köszönjük a figyelmet! Antalóczy Tímea Kósa Éva László Miklós