A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.

B TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK B. TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK A társadalom, a lokális társadalom, vagy azok egyes csoportjainak elemzése B1B1B1B1MUNKA B2B2B2B2LAKÁS B3B3B3B3 SZOLGÁL TATÁS & ELLÁTÁS B 4 KÉPZÉS & KULTÚRA B 5 ÜDÜLÉS & PIHENÉS B 6 KÖZLEKEDÉS & KOMMUNI KÁCIÓ B7B7B7B7LOKALITÁS A TÁRSADALOM A. TÁRSADALOM A+B 1 típus A+B 2 típus A+B 3 típus A+B 4 típus A+B 5 típus A+B 6 típus A+B 7 típus Társadalmi térszerkezet A fizikai földrajzi környezet és a társadalmi térszerkezet kapcsolata A+B KAPCSOLATÁNAK TERÜLETI TÍPUSAI A+B. KAPCSOLATÁNAK TERÜLETI TÍPUSAI C. Σ 5 i=1 (A+B) D A TÁRSADALOM HATÁSA A FIZIKAI FÖLDRAJZI KÖRNYEZETRE D. A TÁRSADALOM HATÁSA A FIZIKAI FÖLDRAJZI KÖRNYEZETRE A társdalmi alapfunkciók területi rendszere A társdalmi alapfunkciók területi rendszere BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 46. o., 6. ábra.

ALAPFUNKCIÓK 5. Üdülés és Pihenés

szabadidő-eltöltés ► szabadidő-eltöltés  tömeges méretek → differenciált funkcionális rendszer az 1960-as évektől  szociálgeográfiai szempontok:  a szabadidő-magatartás megnyilvánulási formái → funkcionális rendszert hoznak létre  célok  a társadalmi alapfunkció területi rendszerének megismerése  csoportspecifikus sajátosságok feltárása  szempontok a szabadidő-magatartás területi típusai formáinak meghatározásához és lehatárolásához  jövedelem  társadalmi szerkezet  urbanizáltság  a lehetőségtől való távolság  célterület infrastruktúrája  divat & presztízs A szabadidő eltöltés mint alapfunkció A szabadidő eltöltés mint alapfunkció BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 82 – 87. o.

szabadidő-magatrtás területi típusai ► szabadidő-magatrtás területi típusai szabadidő-magatartás a lakótelepülésen  szabadidő-magatartás a lakótelepülésen kikényszeríti  a városok növekedése létrehozza azokat a társadalmi csoportokat, „...amelyek szabadidő-magatartása kikényszeríti a funkcionális rendszer átalakítását.” → kialakul a településen belüli szabadidő-eltöltés funkcionális rendszere városközeli üdülő- és pihenőterületek használata  városközeli üdülő- és pihenőterületek használata  a rendelkezésre álló szabadidő  közlekedési infrastruktúra  a szabadidő eltöltésére alkalmas területek; elérhetőség; infrastrukturális kiépítettség  társadalmi csoportok elvárásai „távolsági” idegenforgalom  „távolsági” idegenforgalom A szabadidő eltöltés mint alapfunkció A szabadidő eltöltés mint alapfunkció BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 82 – 87. o.

A szabadidő-magatartás funkcionális térszerkezete A szabadidő-magatartás funkcionális térszerkezete BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 87. o., 9. ábra. nemzetközi/l okális turizmus elvárása a funkciót működtető csoport érdekei a lokális társadalom magatartása TÁRSADALOMINFRASTRUKTÚRA FUNKCIONÁLIS TÉRSZERKEZET szállás ellátás és szolgáltatás szabadidő eltöltés közlekedés és információ

ALAPFUNKCIÓK 6. Közlekdés

ALAPFUNKCIÓK 6. Közlekdés

közlekedés és kommunikáció ► közlekedés és kommunikáció mint alapfunkció  a funkcionális térszerkezet működésének egyik alapfeltétele → az alapfunkciók közötti anyagi és szellemi javak cseréjének biztosítása  a funkciók közti mozgás nagysága és minősége  minőség: az adott társadalmi-gazdasági struktúra fejlettségének függvénye  térbeli elrendeződés: a funkcionális térszerkezet függvénye  szociálgeográfiai szempontok:  a személyek, csoportok, lokalitások érdekei; „sajátos térbeli mozgásszokásai” csoportspecifikus  mivel a szociálgeográfia szerint közlekedés a funkcionális tér része → a társadalmi hatások következtében ennek a funkciónak is kialakulnak a csoportspecifikus sajátosságai  célok  a társadalmi alapfunkció területi rendszerének megismerése  csoportspecifikus sajátosságok feltárása Közlekedés és kommunikáció Közlekedés és kommunikáció BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 87 – 92. o.

 a közlekedő ember térbeli viselkedése – a döntések motivációja  közlekedési infrastruktúra  pszichológiai tényezők  szociál-közlekedésföldrajz TAYLOR  tanulmánytípusok  TAYLOR, P. J. [1969]  észlelési (perception studies)  mobilitási tanulmányok  társadalmi magatartással foglalkozó tanulmányok Közlekedés és kommunikáció Közlekedés és kommunikáció BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 87 – 92. o.

ALAPFUNKCIÓK 7. Lokalitás

ALAPFUNKCIÓK 7. Lokalitás

FALVAK

a falusi térségek  a falusi térségek tipizálása I. lakás  lakás  a lakás és a munkahely viszonyát az agrártevékenység határozza meg  az ingázók lakó- és munkahelye teljesen elkülönül  átmeneti formák (tanya) munka  munka  a helyi munkaalkalmak csak az ott élők szükségleteit elégítik ki  a munkavégzést tekintve városi vonzáskörzetekhez tartoznak oktatásképzés  oktatás és képzés  csak elemi szint  mobil kulturális szolgáltatások  kulturális szükségletek más településen való kielégítése ellátás  ellátás  a háztartások egy része valamely termékből önellátó  az ipari társadalomban már a parasztcsaládok sem önellátók  az ellátás intézményrendszere a kereslettől függ Lokalitás Lokalitás BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 148 – 149. o.

a falusi térségek  a falusi térségek tipizálása II. közlekedés  közlekedés  személygépkocsi-ellátottság  autóbusz forgalmi kapcsolat  vasúti kapcsolat  legközelebbi autópálya-leágazás üdülés pihenés  üdülés és pihenés  a falusi térségekben nagyon különböző  hétköznapokon nincs pihenés  az ingázó számára a lakás ill. lakóház pihenési célt is szolgál  ha üdülőfalu → munkaalkalmak Lokalitás Lokalitás BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 148 – 149. o.

VÁROSOK