AZ ÉLETMINŐSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 5-6. óra SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) AZ ÉLETMINŐSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 5-6. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

Szórakozás, szórakozási formák Család, szociális környezet

A szabadidő és a leisure 1. Társadalmi kötöttségek: Ide elsősorban az egyénnek a másokhoz a többiekhez kapcsolódó szükségletei, kötelezettségei tartoznak. Ebbe a csoportba az anyagi javak előállítását, a jövödelemszerzést szolgáló munka, illetve a jövőbeni munkára fölkészítő tanulás tartozik. Ehhez soroljuk még a családi (háztartási munkák, gyereknevelés, bevásárlás, családi események) és társadalmi kötelezettségeket (igazolványok cseréje, bevallások, adózás, bejelentések, igazolások, postai és banki ügyletek) is. Végül valamennyi közlekedés/utazás, ami nem kimondottan a rekreálódást szolgálja.

A szabadidő és a leisure 2. Fiziológiai szükségletek kielégítése: az egyén önmaga ellátását, illetve fönntartását szolgáló tevékenységek csoportja. A biológiai idő fogalmába a pihenés (alvás, üdülés), a táplálkozás és a higiéné, testápolás (tisztálkodás, fodrász, kozmetikus, stb.), valamint az egészségüggyel kapcsolatos tevékenységeink (szűrővizsgálatok, orvosi vizit, kórházi ápolás, gyógyszertár, stb.) tartozik. 3. Szabadidő: Az előző kettőn kívül fönnmaradt időmennyiséget tekintjük szabadidőnek (free time, Freizeit). A szakemberek különbséget tesznek a free time (az összes szabadon fölhasználható időkeret) és az (élmény felőli megközelítés) között.

A szabadidő meghatározása bonyolult, sokan a nem munkával töltött időtartamot jelölik vele szabad = kötelezettségek nélküli idő A szabadidő a teljes időkeret, ami tulajdonképpen üres, csupán egy lehetőség, amit rekreációs célokra (is) szabadon fölhasználhatunk. Ami ebből kedvünkre/ örömünkre szolgál, amit kellemesnek találunk és pozitív élményként élünk meg azt tekintjük leisurenek.

Munkaidő – Szabadidő 1891 – vasárnap munkaszüneti nap 1968 - 1981 – kéthetenként egy szabad szombat – 44 órás munkahét 1982 – 5 napos munkahét 40/42 órával Munkaidő csökkenése + reálbérek csökkenése = a főfoglalkozású munka alól felszabaduló idő számottevő részét jövedelemkiegészítő és kiadásmegtakarító háztartási munkára fordítják Rendszerváltás után: az időfelhasználás passzív irányba mozdult el (pl. tévénézés) Társadalmi rétegek különbözősége a szabadidő-eltöltés tekintetében!

meghatározását nem a munkából kiindulva kell értelmezni, magyarázni Szórakozás meghatározását nem a munkából kiindulva kell értelmezni, magyarázni a 20. század második felétől egyre nagyobb értékkel bír önálló tulajdonságai, funkciója, természete van nem feszültségoldó, hiszen néhány tevékenység maga is feszültséget teremt (extrém sportok), épp ezért űzik szabadidős tevékenység, amely szoros összefüggésben van a nem szabadidős aktivitásokkal, de nincs ennek alárendelve

Szabadidőeltöltés a jóléti társadalmakban összmunkaidő szintje egyenletesen csökken – szabadidő ugyanígy növekszik férfiak – növekvő háztartási tevékenység, de nem a kiadások megtakarítása érdekében, hanem a nemek közötti munkamegosztás erősödése a minőségi élet otthoni biztosítása tévénézés csökkenő szerepe, más szabadidős tevékenységek (kultúra) előtérbe helyezése Szabadidőeltöltés a szegényebb országokban alacsony keresőidő + magasabb kiadásmegtakarító, illetve természetbeni jövedelmet előállító családellátó munka nincs időgazdálkodás: magas a fiziológiai időfelhasználás, a szabadidő nagy része a tévé előtt telik, látszattevékenységek

Család, szociális környezet

Szociális közeg: Szocializáció: Család: azok a csoportok, vagy társadalmi helyzetek amelyekben a szocializáció alapvető folyamatai végbemennek. (pl. a csecsemő szocializálása minden kultúrában a család feladata, később az egyén fejlődésében több szociális közeg is szerepet játszik) Szocializáció: egy folyamat, amelynek során az egyén a társadalom tagjává válik. A társadalmi életben való hatékony részvételhez szükséges szabályok, normák, cselekvési modellek és magatartási formák elsajátításának folyamata. A szocializáció biztosítja a folytonosságot a különböző generációk között. Család: gazdasági egységet alkotó egyének csoportja, akik vérségi kapcsolatok, házasság vagy örökbefogadás révén kötődnek egymáshoz. (családtagok szerepei – szülők, nagyszülők, testvér) eredeti funkciója az utódnemzés, és a szocializáció alapvető folyamatainak megvalósítása.

A család funkciói A népesség utánpótlását biztosító biológiai funkció – szexualitás, felvilágosítás, súlyos probléma, ha családon belül jelentkezik Gazdasági, gazdálkodási funkció – mára nagymértékben átalakult, családon belüli funkciók, szerepek is változnak, gyerek bevonása az otthoni munkába Érzelmi egyensúly, pihenés, felfrissülés, regenerálódás biztosítása - jó érzés legyen haza menni…, Gondozás, szocializálás, nevelés – gyerek, nagyszülő Családtagok státusának kialakulása – munkavégzéssel és a gazdasági funkciók változásával egyidejűleg alakul, formálódik Család kulturális légköre, szabadidejének eltöltése – pozitív példa kialakítása Betegek ellátása, öregekről való gondoskodás – előnyök, problémák

Család szerkezetei Csonka család: valamelyik szülő válás vagy bármely vis major helyzet miatt hiányzik a családból – sok problémához vezethet Nukleáris család: egy nőt és egy férfit jelent, akik közös háztartásban élnek és saját vagy fogadott gyerekeket nevelnek. Kiterjesztett család: a házaspáron és a gyerekeken kívül más rokonok is élnek a háztartáson belül. Három vagy több generáció él együtt – előnyei, hátrányai Az ember helyzetét tekintve beszélhetünk: - származási családról – ebbe az egyén beleszületik; - nemző család – ebbe felnőttként lép be, és ebbe születik a gyermekek új nemzedéke;

A család árnyoldalai feszültségforrás nyomasztó közeg – konfliktusok, ellenségeskedések, válás, családi kapcsolatok, pszichés betegségek legsúlyosabb következmények: vérfertőző nemi erőszak, megrontások, családon belüli erőszak

Miben tud segíteni a család a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre alapvető érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe megvalósítja a családi és társadalmi értékrendszerek beépítését, így előkészíti az egyént a teljes értékű társadalmi életre akar-e, illetve tud-e segíteni felismeri-e a problémákat nem kell a gyereknek mindent megkapni – ez nem veszi le a szülő válláról a felelősséget ugyanakkor nem is biztos, hogy azt kapja meg a gyerek amire „vágyik” – pl. szabadidő eltöltés a családban

A szocializáció szinterei Kortárskapcsolatok: - a szocializációs folyamat másik közege, - azonos korú gyerekek baráti közössége (a hatalmi viszonyok függvénye az életkor), - fontosak maradnak a serdülőkor után is; Iskolák: - szocializációs közösségként is működik (nem csak tanítás folyik), - lehetőséget biztosít pl. a jó tanulóknak kiszakadni a társadalmi kötöttségükből (esélyegyenlőséget teremt); Munka: - mást jelent az ipari-, a tradicionális-, illetve a modern társadalomban a munka szocializációs jelentősége;

Válás párválasztás fontossága - családtól tanulható, tanulási folyamat évszázadokig a házasság felbonthatatlan volt, kivételes esetekben volt a válás engedélyezett „ellenfélrendszer” – csak akkor válhattak el, ha az egyik házastárs vádakkal illette a másikat nehéz megítélni, hogy a válási folyamat milyen hatással van a gyerekre – természetesen nem csak a gyerekre van negatív hatással (szülők, barátok, stb.) nem csak lelki, de anyagi, nehézségek, illetve sérelmek is kísérik egyre gyakoribbak az „egyszülős” háztartások – többségüket az anya vezeti (válás után ide ítélik a gyereket 60%-ban) – pedagógiai, illetve pszichés hatások!

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!