Az emberiség (gépesített) hajnala Az ipari forradalmak Jankovics Soma 2007, Tiszaföldvár(-Homok)

Mi lesz? A fogalom Miért éppen Anglia? Az 1. ipari forradalom lefolyása Következmények A 2. ipari forradalom sajátosságai Következmények II. Kitekintés

1. Az ipari forradalom fogalma Az ipari termelés mennyisége és minősége változik meg Nem reform, hanem jelentős ugrás Kettős forradalom 1. ipari forradalom: 1780-1850 2. ipari forradalom: 1870-1914 3-4. ipari forradalom: 1918-???

2. Feltételek Természeti adottságok: Sok szén, van vas Tengeri központ Anglia Franciaország Orosz Birodalom Sok szén, van vas Tengeri központ Gyarmatok Sok vas, van szén Jó hajózási lehetőség, de… Gyarmatok Sok nyersanyag Rossz kereskedelmi lehetőségek Szibéria

2. Feltételek Gazdasági feltételek: Eredeti tőkefelhalmozás Anglia Franciaország Orosz Birodalom Eredeti tőkefelhalmozás Bekerítések Manufaktúrák Eredeti tőkefelhalmozás Bekerítések Manufaktúrák Minden, de később Nincs tőke Kötött munkaerő Jobbágyok a manufaktúrákban

2. Feltételek Politikai feltételek: Alkotmányos állam (1689) Anglia Franciaország Orosz Birodalom Alkotmányos állam (1689) Felvilágosodás és liberalizmus Abszolút királyság Forradalommal teljesül a feltétel Cári monarchia: még csak nem is abszolutizmus

2. Feltételek Társadalmi feltételek: Erős polgárság Gentry Anglia Franciaország Orosz Birodalom Erős polgárság Gentry Nagy számú munkásság (bekerítések, véres törvények) Polgárság (1789!) Munkásság (jakobinusok!) „A nemesi név kötelez” Gyenge polgárság Agrárnépesség: hiába nagy számú, elszórtan élnek

Hiába a nagy számú lakosság és a nyersanyagok 2. Feltételek Következtetések: Anglia Franciaország Orosz Birodalom ? ? ? Elég egy szikra! Később indul be Hiába a nagy számú lakosság és a nyersanyagok

3. A forradalom lefolyása Mi a szikra? Találmányok Newtoni (mechanikus) világkép: Növekvő fizetni képes kereslet Céhek → manufaktúrák → gyárak A világ megváltoztatható!

3. A forradalom lefolyása A textilipar forradalma: Sok nyersanyag Bekerítések Gyarmatok Gyarmatok Textilipar = húzóágazat Miért a textilipar? Nagy és biztos piac Kis tőkeigény Nagy igény

3. A forradalom lefolyása A textilipar forradalma: Repülő vetélő (Kay) Fonógép (Hargreaves – Fonó Jenny) Egyéb eljárások: Pl. fonó- és szövőmalmok

3. A forradalom lefolyása A tőke átáramlása más iparágakba: Gépgyártás: gőzgép (1769, Watt) Közlekedés: gőzhajó (1807, Fulton) gőzmozdony (1825, Stephenson) Növekvő igény a gépekre

3. A forradalom lefolyása A gépgyártás gépesítése: Egyedi darabok helyett tömeggyártás →szabványok Nagy tőkeigény → tőkekoncentráció

3. A forradalom lefolyása Talajváltó Kétnyomásos Háromnyomásos Vetésforgó Tőkés mezőgazdaság 3. A forradalom lefolyása A forradalom kiszélesedése: Mezőgazdaság gépesítése Távközlés: Morse távírója Más ágazatokban is gépesítés

4. Következmények Demográfia: Növekvő élelemtermelés Demográfiai robbanás Urbanizáció 1850-re városi lakosság aránya 50%

4. Következmények Társadalom: Nemesség (gentry) Polgárság Parasztság Nagypolgárság Nemesség (gentry) Középpolgárság Polgárság Kispolgárság Parasztság (yeoman) Munkásság

4. Következmények Politikai: Problémák: nagy számú munkásság gépesítés helyettesíthetőség Vad- (manchesteri) kapitalizmus Munkásmozgalmak

4. Következmények 2. Jótékonyság és utópia: Owen Fourier Politikai: Munkásmozgalmak: 1. spontán/ösztönös: géprombolás 2. Jótékonyság és utópia: Owen Fourier

4. Következmények Politikai: Munkásmozgalmak: 3. Parlamentáris út 1832: angol választójogi reform trade union erő = vagyon x helyettesíthetőség chartizmus

4. Következmények Politikai: Munkásmozgalmak: 4. Forradalmi út „Minden eddigi társadalom története osztályharcok története. Szabad és rabszolga, patrícius és plebejus, báró és jobbágy, céhmester és mesterlegény, egyszóval: elnyomó és elnyomott folytonos ellentétben álltak egymással, szakadatlan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak, olyan harcot, amely mindenkor az egész társadalom forradalmi átalakulásával vagy a harcban álló osztályok közös pusztulásával végződött.” Politikai: Munkásmozgalmak: 4. Forradalmi út Louis Blanc Proudhon Marx-Engels

5. A II. ipari forradalom Előzmények: London (City) a világ közepe gyarmatosítás újabb hulláma nemzetállamok felemelkedése USA, Németország, Japán Miért NEM Anglia? →kevés szabad tőke

5. A II. ipari forradalom Fontosabb találmányok: jobb acél→hatékonyabb gépek elektromos indukció →olcsó energia, fény: Edison →rádióhullámok kémia →müanyagok, ammónia, celluloid →robbanómotor: autó (Benz, Ford), trakor (~tank)

5. A II. ipari forradalom Fontosabb találmányok: Telefon (Bell) közlekedés: Zeppelin (1900) vs. Wright (1903) Tudományos világkép Darwin – evolúciós elmélet Mendel - génelmélet

6. Eredmények Gazdaság: Mezőgazdaság: új eljárások, olcsó szállítás, élelmiszeripar (konzerv) Anglia 21M→37M Németország 35M→56M népességrobbanás 50 év alatt!

6. Eredmények Gazdaság: Tőkekoncentráció 1. hitel – bank 2. részvénytársaságok tulajdonos igazgató Befektetők Bank Hitelfelvevők Óriásvállalatok

6. Eredmények Társadalom: Munkásság differenciálódása szakképzett→ tudást igényel (szerelő) szakmunkás→ betanult (gépkezelő) képzetlen→ fizikai ereje kell Szakszervezetek → munkáspártok (1869)

6. Eredmények Társadalom: Kommunisták Szociáldemokraták Keresztényszocialisták Középosztály Torlódott

6. Eredmények USA Anglia Németo. Franciao. Japán Világpolitika: Egyenlőtlen fejlődés Anglia Franciao. USA Németo. Japán

Információs társadalom 7. Kitekintés Nincs megállás: Atomenergia Mikroelektronika Számítástechnika Biotechnológiák TUDÁS-igényes iparágak Információs társadalom Ipari társadalom

7. Kitekintés Mik a legnagyobb eredmények? Kaja van bőven Kényelmes élet Cserébe: Lifelong Learning Aki nem alkalmazkodik… Aki nem tanul…

Itt a vége!