I. kationosztály elemzése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
OXIDOK TESZT.
Advertisements

Az ezüst és az arany. Tk oldal
10. Kísérletek acetilénnel 1. Az acetilén előállítása
Az ammónia 8. osztály.
Gázok előállítása és reakciójuk Lugol-oldattal
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Rézcsoport.
Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, 3db kémcső, vegyszeres kanál, cseppentő Anyagok: • tojásfehérje, szilárd konyhasó, tömény sósav, tömény salétromsav,
Karbonát-, foszfát-, nitrátionok
IV. kationosztály elemzése
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
HIDROGÉN-KLORID.
4. Az aceton és a formalin megkülönböztetése
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
keménység Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
NitrogéN Anyagszerkezet Fizikai ,Kémiai tulajdonságok Előfordulás
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
Laboratóriumi kísérletek
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Az elemek lehetséges oxidációs számai
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
1. Kísérletek kén-hidrogénnel
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
Reakciótípusok.
Oldáshő.
33. Tojásfehérje vizsgálata
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
49. kísérlet Az ecetsav reakciói
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
37. KI és KBr azonosítása klórgázzal
Magnézium-szulfát- és alumínium-szulfát reakciói
Szilárd AgNO 3, ZnSO 4, kihevített CuSO 4 azonosítása.
7. Primer és szekunder alkohol oxidációja
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
19. AgNO3-, Na2CO3- és NaOH- oldat azonosítása
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
Szükséges Eszközök: gázfejlesztő főzőpoharak fecskendők Anyagok:
Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos vízzel Acetilén előállítása, égetése, reakciója brómos és kálium-permanganátos.
A salétromsav és a nitrátok
A kén Sulphur (S).
Savak és bázisok.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
Tömény salétromsav és kénsav azonosítása réz segítségével
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Halogének II. Elemi bróm előállítása Jód tisztítása szublimációval
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Kémiai Kísérletbemutató
Dürer kísérletbemutató
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
8. Csapadékos titrálások
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
A nitrogén és vegyületei
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
Milyen kémhatásokat ismersz?
A nitrogén és vegyületei
I. kationosztály elemzése
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Készítette Fogarasi József Lektorálta dr. Golopencza Pálné
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

I. kationosztály elemzése Készítette Fogarasi József Lektorálta dr. Golopencza Pálné 2011

I. kationosztály Ezüstion: Ólomion: Higany(I)ion: Valamennyi ion színtelen. Közös jellemzőjük, hogy sósavval fehér csapadékot képeznek. Írd fel ezeket a reakciókat! Kiindulási anyagként az ionok nitrát-sóit használd! AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3 Mi a hiba? Ezek tehát az osztályreakciók. A sósav pedig az osztályreagens. Pb(NO3)2 + 2 HCl = PbCl2 + 2 HNO3 Mi a hiba? Hg2(NO3)2 + 2 HCl = Hg2Cl2 + 2 HNO3 Mi a hiba?

világossárga csapadék Jujjjjj, Ajvé……….. Nahát, ejnye! Kettesek! Tűnés! Az ezüstion reakciói Kiindulás Reagens Észlelés Reakció AgNO3 sósav HCl fehér, túrós csapadék AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3 AgCl forró víz nem oldódik ammónia-oldat NH3 AgCl oldódik AgCl + NH3 = [Ag(NH3)2]Cl 2 salétromsav HNO3 [Ag(NH3)2]Cl opalizál [Ag(NH3)2]Cl + HNO3 = NH4NO3 + AgCl 2 2 kálium-jodid KI világossárga csapadék AgNO3 AgNO3 + KI = AgI + KNO3 2 2 Az ezüst jelenléte csak akkor bizonyított, ha a fehér csapadékból az ammóniaoldat hatására keletkezett komplexből a savanyítás hatására visszaáll a csapadék. Ilyenkor már nem lesz sok, „túrós” csapadék, mert a végére az oldat nagyon felhígul. Ekkor már csak azt látjuk, hogy az oldat zavarossá, azaz opálossá válik. Ezt a zavarosságot a szilárd AgCl okozza.

fehér, kristályos csapadék Az ólomion reakciói Kiindulás Reagens Észlelés Reakció Pb(NO3)2 fehér, kristályos csapadék sósav HCl Pb(NO3)2 + HCl = PbCl2 + HNO3 2 2 PbCl2 forró víz oldódik PbCl2 = Pb2+ + Clˉ 2 (disszociáció történt) ammónia-oldat NH3 nem oldódik PbCl2 kálium-jodid KI sárga csapadék Pb(NO3)2 Pb(NO3)2 + KI = PbI2 + KNO3 2 2

A higany(I)ion reakciói Kiindulás Reagens Észlelés Reakció Hg2(NO3)2 fehér, porszerű csapadék sósav HCl Hg2(NO3)2 + HCl = Hg2Cl2 + HNO3 2 2 Hg2Cl2 forró víz nem oldódik +1 +2 ammónia-oldat NH3 Hg2Cl2 + NH3 = Hg(NH2)Cl + Hg + NH4Cl 2 meg-feketedik Hg2Cl2 1 1 lkkt. 1 Hg(NH2)Cl: higany-amido-klorid kálium-jodid KI narancs-vörös csapadék Hg2(NO3)2 Hg2(NO3)2 + KI = Hg2I2 + KNO3 2 2 A Hg2Cl2 triviális neve a kalomel, ami annyit jelent: szép fekete. Fehér színű, zsíros tapintású, nagy sűrűségű por. Nevét az ammóniával való reakciójáról kapta, mert ilyenkor megfeketedik. A fekete színt a kolloid eloszlású higany okozza, a higany-amido-klorid fehér színű.

Az 1. kationosztály szétválasztása (1) 1. lépés: Homogenizálás, másik kémcsőbe való átöntéssel. 2. lépés: 2-3 cm3 törzsoldathoz sósav osztályreagenst adunk. Ha nincs csapadék, akkor nincs I. kationosztály!!! fehér csapadék 3. lépés: A csapadékot tiszta kémcsőbe szűrjük. A csapadék tartalmazza az I. kationosztály ionjait. A szűrletben van az összes többi, nem I. kationosztályba tartozó ion. A csapadékra a szűrletet többször visszaöntjük!

Az 1. kationosztály szétválasztása (2) 4. lépés: A csapadékra forró vizet öntünk és egy másik tiszta kémcsőbe szűrjük. A szűrlethez KI-ot adunk A szűrletet legalább kétszer melegen felöntjük a szűrő-papírra! Ha sárga csapadék jelenik meg, akkor kimutattuk az Pb2+-iont. Pb2+ 5. lépés: A csapadékra NH3oldatot öntünk és egy másik tiszta kémcsőbe szűrjük. + NH3-oldat + HNO3 savas kémhatásig Csapadék megfeketedett: Hg2+ 2 Opalizál: visszaállt az AgCl csapadék A kezdetben opálos szűrletet kitisztulás-ig újra kell szűrni. A szűrletben van az ezüstion aminkomplexe. Ag+

Bal oldalon, az eredmény oszlopába kell beírni a talált ion képletét! Az elemezés, mint minden labormunka, akkor fejeződik be, ha dokumentáltuk az eredményt. Report sheet Ennek érdekében a mérési füzetben folyamatosan jegyezd fel az összes munkafázist, és az észleléseket! Jegyzőkönyv elkészítésekor csak a talált ionokat kell rögzíteni. Bal oldalon: Táblázat, amely tartalmazza a kiindulási anyagokat, a reagenseket és az észleléseket. Kiindulás Reagens Észlelés Eredmény Jobb oldalon: Azokat a reakciókat kell felírni, amelyeket a talált ionokkal elvégeztél, amelyek bizonyítják azok jelenlétét. Bal oldalon, az eredmény oszlopába kell beírni a talált ion képletét!

És aki mindent jól csinált, és jól is adminisztrált, az élvezheti a jól végzett munka eredményét: Vége