Szervezeti tanulás Előadás áttekintés

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
Advertisements

Horizontális tanulás intézményi hálózati együttműködés
Csoport munka.
Látássérült munkavállalók és munkaadóik felkészítése Siketvakok Országos Egyesülete AMSZ LFR program Látássérült Személyek Foglalkozási Rehabilitációja.
I. AZ EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN
Projektciklus- menedzsment (PCM)
Szemléletformálás és minőség kulcsa: a K É P Z É S Móri TDM Konferencia november 10.
A tervezés mint menedzsment funkció
Emberi Erőforrás Menedzsment Az emberi erőforrások fejlesztése
Versenyelemzés 8.fejezet.
Egyén a szervezetben Vezetés és szervezés BA Pécs.
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
SZERVEZETFEJLESZTÉS Dr. Magura Ildikó.
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
& ERŐFORRÁSOK AZONOSÍTÁSA
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Szervezeti formák.
A vállalat szervezete.
A munka világával kapcsolatos tudás
Sikeres, egészséges vagy örömteli szervezet? Készítette: Frank Ádám.
Bizalom a szervezetekben
TUDÁS és TANULÁS a szervezetben
Vállalkozásgazdaságtan 1. előadás
DÖNTÉSELMÉLET A DÖNTÉS = VÁLASZTÁS A döntéshozatal feltételei:
5. előadás Ember és vezetés, vezetési stílus
Könyvtárvezetési stratégiák, vezetési típusok
Közösségi munka. 1. A közösségi munka előnyei az egyéni és családi esetkezeléssel szemben A szociális munkások rendelkezésére álló eszközök rendszerint.
Családi vállalkozás.
A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Új tudás – új kompetenciák az érettségi vizsgán dr Drexlerné Solymos Mária.
Egyéni döntések a szervezetben
Készítette: Csató Csilla (DVI3UH)
Robert S. Kaplan – David P. Norton Csanádi Gábor Tamás C8ITGY 2007.
A kulturális intelligencia
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
Mentori rendszer a tudásmenedzsment szolgálatában
Tudásmenedzsment eredmények és tapasztalatok a MOL Csoportban Tóth Róbert Tudásmenedzsment vezető, MOL Csoport Budapest, 2006.február 23.
Vállalatok pénzügyi folyamatai
A Stratégia értékelése, visszacsatolása
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
Tanuló szervezet.
Leading Change A változás vezető szemmel. Hogyan lehet sikeresen levezetni egy változási folyamatot?
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
Emberi Erőforrás Menedzsment Teljesítményértékelés
Szervezeti viselkedés Bevezetés
III.4. A VEZETŐ SZEREPE ”... tudomásunk szerint minden sikeres minőségi forradalom a felső menedzsment részvételével történt EGYETLEN KIVÉTELT sem ismerünk.”
Minőség menedzsment 6.előadás
Változások menedzselése felsőfokon Készítette: Schalli Adrienn Dinya László.
A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő,
A stratégiai kulcsmentorok bemutatkozása IFKT mentor képzés Budapest, december 13.
8. Előadás Szervezetek és szervezeti formák
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Mikroszintű versenyk é pess é g. Az üzleti szervezetek versenyképességének elemzése, a versenyképesség növelése Egy, a magyar közgazdászok által 1995-ben.
i.e. SMART üzleti ötletek versenye SWOT analízis workshop
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
JÓLÉT ÉS IDEOLÓGIÁK: FEJLETTSÉG ÉS BÉREK
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének.
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
Hálózatok Támogató, segítő szerepek az ifjúsági munkában.
Balogh Andrea Johanna MKSZ, Siófok április 27.
Minőségfejlesztési munkacsoport KPSZTI Április 17-
8. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
10. óra Az Erkölcsi értékelések és Döntések gyakorlata – a szabá-lyozó, a vezető felelőssége Ii.
Előadás másolata:

SZERVEZETFEJLESZTÉS Dr. Magura Ildikó

Szervezeti tanulás Előadás áttekintés Legfontosabb tanuláselméletek A szervezeti tanulás fogalma A hagyományos és tanuló szervezet összehasonlítása A tanuló szervezet modellje Szervezeti tanulás a többértelmű helyzetekben

Legfontosabb tanuláselméletek Skinner szerint a tanulás mozzanatai: inger – válasz - megerősítés. Tolman cél-elvárás elmélete: a tanulás esetén egy adott ingerhelyzetben a cselekvési lehetőségeket és a célelvárásokat kapcsoljuk össze. Az egyéni tanulás elengedhetetlen a csoport-tanuláshoz. A Behtyerev-féle kísérletek bizonyították „minél jobb a tanuló, annál jobban dolgozik egyénileg”.A nagyon intenzív szellemi munka esetén az egyéni tanulás hatékonyabb.

A szervezeti tanulás fogalma 1. “Szervezeti tanulás alatt azt a folyamatot értjük, amelynek eredményeként a szervezetben tudás jön létre, ez a tudás elterjesztésre kerül a szervezetben, az beépül a szervezetbe (a szervezeti memóriába) és rögzül, ezáltal a döntésekhez és a konkrét akciók megvalósításához tartósan elérhetővé és felhasználhatóvá válik más szervezeti tagoknak és egységeknek is.” ( Beckhard )

A szervezeti tanulás fogalma 2. „ A szervezeti tanulás egy szervezetnek az a képessége, hogy a működése során szerzett tapasztalatait értékelje, ebből következtetéseket vonjon le és ennek megfelelően módosítsa további működését azért, hogy sikeres legyen a jövőben.” ( R.B. Shaw, D.N.T. Perkins )

A definíció lényeges elemei 1. A szervezeti tanulás egy folyamat. Eredményeképp a szervezetben tudás jön létre. Ez a tudás elterjesztésre kerül a szervezetben. A tudás beépül a szervezetbe (szervezeti memóriába) és rögzül. A rögzült tudás tartósan elérhetővé és felhasználhatóvá válik a döntésekhez és cselekvésekhez. A tudás más szervezeti tagoknak és egységeknek is felhasználhatóvá válik.

A tanuló szervezet modellje Személyes meggyőződések rendszere EREDMÉNY FELISMERÉS CSELEKVÉS A történtek átgondolása ELTERJESZTÉS

A szervezeti tanulás aspektusai Bakacsi és Gelei a szervezeti tanulás vizsgálatának két aspektusát tartja fontosnak: Tartalom: az új ismeret, tudás, képesség. Folyamat: amely során a szervezet új, eddig ismeretlen tudásra, képességekre, ismeretekre tesz szert.

Akadályok a szervezeti tanulás folyamatában 1. A dolgok átgondolásának, az ok-okozati összefüggések feltárásának, az ehhez szükséges képességeknek a hiánya. Látható szimptómái: - problémák elkerülése, figyelmen kívül hagyása - nem teljeskörű, ill. nem szakszerű elemzése a problémáknak. Lehetséges okai: - túlzott teljesítménynyomás, rövid távú célok előtérbe kerülése ( nincs idő átgondolásra ) - kompetenciacsapda: megszokott eljárásokhoz való merev ragaszkodás - megfelelő fórumok, alkalmak hiánya, ahol lehetőség lenne a reflektálásra.

Akadályok a szervezeti tanulás folyamatában 2. A felismerések, az átgondolás eredményeinek az elterjesztése, másokkal való megosztása nem történik meg. Látható szimptómái: - problémák felismerésének és hatékony megoldásának a képessége hiányzik, - egymással össze nem hangolt, redundáns erőfeszítések a szervezet különböző pontjain. Lehetséges okai: - a különböző csoportok elszigetelődése, jó együttműködés hiánya, - a belső „politizálás” fontosabb, mint az eredményes problémamegoldás, -az egyediség, különlegesség mítosza, „ a mi speciális helyzetünkben másoktól úgysem tudunk tanulni”. - csak a túl szűk, specifikus információkra támaszkodik a szervezet.

Akadályok a szervezeti tanulás folyamatában 3. Problémák a cselekvés területén: amikor nem teszik meg azt, amit kellene, ill. semmit sem lépnek. Látható szimptómái: - kísérletezés hiánya a megszokottól eltérő eljárások irányában, - meghozott döntések megvalósításának hiánya. Lehetséges okai: - prioritásokból fakadó feszültségek, - inkább jutalmazzák a nyüzsgést, mint az eredményeket, - a hatalom, befolyás nélküliség érzése, „rám úgysem hallgatnak, én úgysem tudok hatni a dolgokra”, - megfelelő erőforrások hiánya.

Az egyéni észlelést befolyásoló tényezők 1. Egyének szervezeti kötődése - a nagymértékben integrálódott szervezeti tagok azt látják, ami tetszik nekik, - az elidegenedett tagok arra figyelnek, ami nem tetszik nekik. -Az emberek hajlanak arra, hogy beállítódásaikat és értékeiket a szelektív észlelés segítségével megerősítsék. - Az emberek módosíthatják értékeiket, azért, hogy az általuk észlelt jelenségekkel összhangba kerüljenek.

Az egyéni észlelést befolyásoló tényezők 2. Személyek közötti kapcsolatok - a szervezeti jelenségek értékelésekor a szervezeti tagok a többiekre is figyelnek. - az emberek általában azt észlelik illetve azt értékelik pozitívan, amit azok a személyek látnak vagy értékelnek, akikben megbíznak. - azokat a dolgokat nem látják és nem becsülik, amit azok észlelnek, akikben nem bíznak meg. - Az emberek észlelését intenzíven befolyásolják azok a személyes kapcsolatok, amelyeket a bizalom vagy annak hiánya jellemez.

Hatékony tanuló szervezet létrehozásának tényezői Szervezeti határok felnyitása, korlátok eltávolítása. Kísérletezés, kockázatvállalás bátorítása. Kísérletek megszervezése a tanulás érdekében. Olyan környezet, légkör teremtése, ahol a tapasztalatok, tanulságok elterjeszthetőek. Az új tanulságokon, információkon alapuló cselekvések biztosítása. (Empowerment)

Hagyományos és tanuló szervezet összehasonlítása HAGYOMÁNYOS SZERVEZET TANULÓ SZERVEZET A szervezet felépítése felülről lefelé történik. A szervezet felépítésébe a szervezet tagjainak is van beleszólása. A vezetők azt hiszik, tudják mi a legjobb, mit kell tenni. A szervezet tudja, hogy a legjobb állandóan változó fogalom. Késlelteti a változásokat. Azonnal reagál a változásokra. Ragaszkodik a régi elvekhez. Elébe megy a változásoknak, ahol csak lehet. Lineáris ok-okozati megközelítés. Rendszerelvű megközelítés. Alá- és fölérendeltség. Mellérendelt munkatársi viszony. Többszintű, hierarchikus felépítés, szerepek. Keresztfunkciók, tisztázott hatás- és jogkörrel. A hagyományos főnök-beosztott viszonyok elkülönülnek. A rátermettség alakítja a gazdag szerepeket. Az ember csavar a gépezetben. Az ember a csoport együttműködő, egyenrangú tagja.

Hagyományos és tanuló szervezet összehasonlítása HAGYOMÁNYOS SZERVEZET TANULÓ SZERVEZET Összpontosítás a múltra és a jelenre. Összpontosítás a jövő felé vezető útra. Irányítás konkrét célokkal. Stratégiai, intuícióra építő irányítás. Vezetés hatalmi pozíció alapján. Vezetés a hitelesség alapján. Tűzoltás Megelőzés. Bürokratikus. A szabályok tiszteletben tartása. Ember és ötletközpontú. Új szabályok alkotása a problémamegoldás érdekében. Döntés tanácskozás alapján. Döntés a csoport széles körű bevonásával. A főnök felügyel. A csoport felügyel. A munka a megélhetés forrása. A munka értelmes önkifejezés. Középpontban az önérdek. Középpontban a minőség, az ügyfél, a szervezet érdeke. A profit mindenekelőtt. Mindenfelett az alkotó szellemű munkatárs Javadalmazás a szervezetben elfoglalt hely szerint. Javadalmazás hozzájárulás szerint.

A tudásmenedzsment és szervezeti tanulás Két alapvető stratégia: Az első az ún. kodifikációs stratégia. A viszonylag egységes, általános szükségletet kielégítő termékeket értékesítő vállalatok az ismereteket nagy körültekintéssel rögzítik, és adatbázisokban tárolják, ahonnan a vállalat bármely munkatársa előhívhatja és felhasználhatja azokat. A második a perszonalizációs stratégia. Az egyedi problémákra igény szerinti megoldásokat kimunkáló vállalatoknál az ismereteket főként személyes kapcsolatok útján adják tovább, a számítógép támogatja ezeket az aktusokat.

Összegzés A szervezeti tanulás tehát nem csupán az egyének tanulását, annak folyamatát és eredményét jelenti. A szervezet, mint rendszer kódolja és újrakódolja az egyének, a csoportok tudását, az integrációs folyamatok következtében új minőség jön létre: a szervezeti szintű tudás, amelynek jól azonosítható formája a szervezeti kultúra.