Szent István Egyetem Általános Kutatásmódszertan Doktori (PhD) kurzusa Problémamegoldó gondolkodás Köszöntjük a Hallgatót!

Az általános kutatásmódszertan vázlata 1. A diszciplína elhatárolása a szekunderkutatás alapján 2. A kutatások és írásművek "forgatókönyve” 3. A szakirodalom-kutatás és ismeretgazdálkodás 4.A tudományos írásművek módszertana 5. Szaknyelv használat és fejlesztés 6. Az ismeretalkotás módszerei a) Probléma megoldó gondolkodás b) Heurisztikus technikák c) Kreativitás lélektani fokozása 7. A kutatási eredmények értékelése és tervezése 8. A tudományos tevékenység értékelése és szervezése

Az általános kutatásmódszertan fontos részei: a problémamegoldó gondolkodás, a heurisztika és a kreativitás-fokozás, a kutatások és a tudományos munka értékelése, tercier kutatások gyümölcsei, vagyis olyan módszerek kidolgozása, amelyekkel a primer és szekunder kutatásokat végezzük. Az agy, a biológiai hardver nagy kapacitása kihasználatlan, mert "programozása" a gondolkodási technikát jelentő szoftver, nem kielégítő. Ezt pótolják a heurisztika és a kreatív módszerek.

A „gondolatgenerálás” fő formái

A kutatásmódszertan oktatásának tartalma

Az ismerethasznosítás fokozatai Egydimenziós (fogalmak, adatok, események) Többdimenziós (összefüggés, okozatiság, törvényszerűség) Ismeretalkalmazás (technológia, know-how, tervezés) Ismeretfejlesztés (intuitív felismerés vagy módszeres) AB végrehajtó ABC szintentartó, tervező ABD kivételesen újító ABCD irányító, fejlesztő, alkotó

A gondolkodás típusai (Pléh 1996 Clark nyomán) Klasszikus Logikus Deduktív Igazság orientált Tudásfüggetlen Modern (új) Élményszerű Intuitív Vágyorientált Tudásáthatott

A problémamegoldó gondolkodás 5+1 „lépcsője” Találgatás, próbálgatás Többől választás, rangsorolás Tényezők kombinálása Asszociációk, analógiák Divergens gondolkodás Alkalmazkodás „faji” szinten

A gondolkodás fogalmai és fázisai Tevékenységek (Lénárd, 1984): Heurisztika, gondolkodási stratégia, algoritmus, kreativitás. Wallas (1926) fázisai: előkészités, lappangás, megvilágosodás, igazolás (bizonyitás). Pólya (1957) fázisai: feladat megértése, tervezés, végrehajtás, a megoldás vizsgálata.

A problémamegoldás makrostruktúrája (Lénárd, 1984) Analízis Szintézis Absztrahálás Összehasonlítás Adatok összemérése Összefüggések felismerése Kiegészítés Általánosítás (generalizálás) Konkretizálás Rendezés Analógia (hasonlóság) I. Analógia II. Mi jut eszébe ? (asszociáció)

Mi a mai nap fő tanulsága? A mesterember munka közben „spekulálja ki” a megoldást, az értelmiségi előre tervezi azt meg, a kutató először megkeresi a problémát, aztán a megoldásra vagy rábukkan vagy módszeresen töprengve, találgatva találja meg. De a rábukkanás inkább csak a „feltalálók” szerencsés leleménye, ritkább a kutatók munkájában. A véletlen, a szerencse segíthet nekik, de csak annak aki a nyeréshez a tudás „sorsjegyét” megváltotta!