A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi kerettanterv Összeállította: Stróbl Terézia

Az önálló kerettanterv készítésének okai A felső tagozat, majd négyosztályos gimnáziumi koncentrikus tananyag-elrendezéstől eltérő szerkezetet tesz lehetővé. Lineáris szerkezetben felépített tananyag. El lehet kerülni - részben - felesleges ismétlődést. Az utolsó évben ismétléssel kiegészítve, magas szintű elsajátítást tesz lehetővé. Nemzeti köznevelési törvény értelmében a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozó intézményként működnek. Több teret enged a kompetenciafejlesztésnek. A tananyag mélyebb feldolgozását is lehetővé teszi.

Legfontosabb célok és feladatok A NAT kijelöli történelem tantárgy legfontosabb feladatait: A tanulók az emberi jogok fontosságával tisztában levő állampolgárokká váljanak, akik elkötelezettek szűkebb és tágabb közösségeik (család, lakóhely, nemzet, Európa, emberi civilizáció) iránt; ismerik és elfogadják a különböző népeket és vallásokat; érzékenyek a gazdasági és társadalmi problémákra; szolidárisak az elesettekkel; környezettudatosan gondolkodnak. Képességfejlesztés négy kiemelt területeire változatos példákat ad. Ismeretszerzés és tanulás Kritikai gondolkodás Kommunikáció Térben és időben való tájékozódás

A kerettanterv szerkezete A kerettanterv kétéves ciklusokra bontja az ismeretanyagot és ezzel együtt a fejlesztési követelményeket. A kétéves ciklusok elején általános bevezetők vannak. Tartalmazzák: a legfőbb fejlesztési területeket, nevelési célokat a történelem tantárgy általános fejlesztési feladatait (az „Ember és társadalom” műveltségi területhez kapcsolódóan), a középpontba kerülő kulcskompetenciákat. A kerettanterv táblázat formájában mutatja be az oktatási-nevelési tartalmakat és fejlesztéseket.

A tematikai egység neve-lési, fejlesztési céljai Órakeret Előzetes tudás A tematikai egység neve-lési, fejlesztési céljai Követelmények Kapcsolódási pontok Témák Fejlesztési követelmények Értelmező kulcsfogalmak Tartalmi kulcsfogalmak Fogalmak, adatok Újjáépítés és a felvilágosult abszolutizmus Magyarországon =új anyag +összefoglalás+ számonkérés. Pl.: 11 =azok a korábbi témakörben vagy éppen évfolyamon elsajátított ismeretek és fogalmak, melyek az adott témakör előzményei és megértésének előfeltételei. Pl.: Rákóczi-szabadságharc =nevelési, képzési, oktatási célok (a tanulók személyiségének fejlődése, a tantárgyközi kapcsolatok erősítése, a történelmi összefüggések rögzítését, a történelmi szemlélet kialakulása), mire helyeződjön a legnagyobb hangsúly. Pl.: A betelepülések és betelepítések rövid és hosszú távú következményeinek a feltárása és értékelése. = konkrét témák, nem szükségszerűen óracímek. Pl.: = más tantárgyak konkrét tudáselemei, az adott témakörhöz kapcsolódnak. Pl.: = javaslatok NAT-ban rögzített fejlesztésifeladatokra, adott tevékenységgel, konkrét példával együtt. Pl.: A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Kommunikáció: - Folyamatábra, diagram, vizuális rendezők készítése. (Pl. diagram készítése a XVIII. század végi etnikai viszonyokról Magyarországon.) Matematika: Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Függetlenség, alávetettség Függetlenség, alávetettség Hosszmetszeti téma. = egy-egy kiemelten fontos történelmi kérdés stb. = a történelmi folyamatok értelmezését, önálló kérdések felvetését és az összefüggő történelmi tudást elősegítő fogalmak. Pl.: okok és következmények = az emberi történelmen végigvonuló alapfogalmak, a legtöbb korban előkerülnek az arra az időszakra jellemző formában. Pl.: népesedés, nemzetiség, migráció. = a témakörben elsajátítandó konkrét adatok. Pl.: Fogalmak:: betelepítés, betelepülés. Személyek: Mária Terézia. Topográfia: Határőrvidék. Kronológia: 1740-1780 (Mária Terézia uralkodása.

Az új hat és nyolc évfolyamos középiskolai kerettanterv évfolyamonkénti korszakhatárai Tananyag (egyetemes /magyar) 7. évf. Az ókor vége 8. évf. A középkor vége /1490-ig 9. évf. A francia forradalomig /szatmári béke 10. évf. 1871-ig /a kiegyezésig 11. évf. A második világháború végéig 12. évf. Globalizáció /2004-ig * Rendszerező ismétlés

A magyar őstörténet és az Árpádok kora Egy konkrét példa Tematikai egység/ Fejlesztési cél A magyar őstörténet és az Árpádok kora Órakeret 18 óra Előzetes tudás Mondák és legendák a magyarság vándorlásáról és a honfoglalásról. A keresztény egyház a középkorban. Az Árpád-ház szentjei. A Német-római Birodalom és Bizánc. Művelődés és kultúra középkorban. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A magyar őstörténeti kutatás nehézségeinek a tudatosítása, és Annak megértése, hogy a kevés és töredékes forrás miatt sok a vitatott kérdés, és a feltételezés. Az államalapítás történelmi jelentőségének megértése, valamint az, hogy az egyházszervezés és a vármegyerendszer évszázadokra meghatározta Magyarország fejlődését. Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény Magyar állam. Tudja, hogy az ország fejlődésének lehetőségeit lényegesen Befolyásolta a tatárok pusztítása. A legjelentősebb Árpád-házi uralkodók tevékenységének a megismerése és értékelése.

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Témák Fejlesztési követelmények A magyarság eredete. A magyarság vándorlása. A honfoglalás. A kalandozások kora. A X. század politikai társadalmi és gazdasági viszonyai. Az államalapítás első lépései Géza fejedelem uralkodása idején. A keresztény monarchia megalapítása I. (Szent) István uralkodása idején. Uralkodók, államférfiak. A trónviszályok és a királyi hatalom megszilárdulása a XI. század folyamán. A hatalomgyakorlás és az államszervezet a XII. században III. Béla és kora. Ismeretszerzés, tanulás: - Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése a szövegekben. (Pl. az Aranybulla kulcsszavainak megkeresése) - Rövid szöveges tartalmi ismertető készítése az internet felhasználásával vagy ismeretterjesztő folyóiratból. (Pl. az Árpád-házi szentek élete) - A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. (Pl. haditudósítás készítése a muhi csatáról;) Kritikai gondolkodás: - Tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. (Pl. Rogerius muhi csataleírásának átfogalmazása mongol szemszögből) - Feltevések megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek, mozgatóiról és/vagy eljátszása különböző nézőpontból. (Pl. IV. Béla tatárjárás előtti és utáni politikája) - Önálló vélemény megfogalmazása szereplőkről, jelenségekről. (Pl. Szent László törvényalkotó tevékenysége.) Irodalom: Mondák, legendák, Arany János: Rege a csodaszarvasról. Hon- és népismeret: Az ősi magyar kultúra hagyatéka, néprajzi tájak, hagyományos magyar történelmi sportok, népi mesterségek. Társadalomismeret: Szokás, hagyomány, erkölcs, jog. Földrajz: Kárpát-medence földrajza, Magyarország tájai és folyói, Kelet-Európa és Szibéria tájai és fő folyói. Rajz és vizuális kultúra: Szent Korona, a honfoglalás kora (pl. a nagyszentmiklósi kincs), romanika (pl. jáki templom), gótika jelentős alkotásai.

II. András és az Aranybulla. IV. Béla és a tatárjárás. Kisebbség, többség, nemzetiségek. A királyi hatalom meggyengülése, az utolsó Árpádok. Életmód, társadalom és gazdaság az Árpád-házi királyok idején. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció), Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A magyar művelődés és kultúra emlékei az Árpád-korban. Kommunikáció: - Különböző információforrások alapján következtetések megfogalmazása. (Pl. az egyházszervezés jellemzőinek bemutatása ábra és a térkép alapján) - Saját vélemény megfogalmazása, tárgyilagos érvelés és mások véleményének figyelembe vétele. (Pl. II. András birtokpolitikája) - Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből. (Pl. egy kalandozó hadjárat felidézése.) Tájékozódás időben és térben: - Események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása. (Pl. az Árpád-házi uralkodók sorba rendezése) - Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése. (Pl. egy Árpád-kori falu alaprajza) -Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének megmutatása a térképen, vagy elhelyezése a vaktérképen.

Értelmező kulcsfogalmak változás és folyamatosság, történelmi források, tények és bizonyítékok, interpretáció, történelmi nézőpont. Tartalmi kulcsfogalmak társadalom, társadalmi csoportok, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia(királyság), államszervezet, törvény, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, kultúra.

Fogalmak, adatok Fogalmak: nyelvrokonság, hunok, finnugor, őstörténet, őshaza, félnomád életmód, nagycsalád, törzs, törzsszövetség, fejedelem, kettős fejedelemség, táltos, honfoglalás, kalandozások, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, érsekség királyi tanács, tized, várjobbágy, bán, vajda, szerviens, Aranybulla, ellenállási jog, nemesi vármegye, székelyek, szászok, tatárok, kunok, familiaritás, báró, nemes. Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Szent Gellért, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla. Topográfia: Ural, Baskíria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Pozsony, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Erdély, Horvátország, Dalmácia, Muhi. Kronológia: 895-900 (a honfoglalás), 907 (a pozsonyi csata), 955 (az augsburgi csata), 972-997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077–95 (I. /Szent/ László uralkodása), 1095–1116 (Könyves Kálmán uralkodása), 1205–1235 (II. András uralkodása), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása).

Köszönöm a figyelmet!