Internetes attitűdváltozások a felsőoktatási hallgatók körében 2002–2007 Dr. Vig Zoltán augusztus 26.

Az internetattitűd vizsgálatok céljainak meghatározása •Saját mérési módszeren és adatokon alapuljon •A kutatás eszköze a kérdőíves felmérés •Tipikus hallgatói IKT és internet használati minták meghatározása •Elektronikus oktatástámogatás, hagyományos tananyagfejlesztés, amely az internet használatának serkentését célozza •Ismételt kérdőíves vizsgálatok során biztosítani kell a vizsgálat a korábbi eredményekkel történő összehasonlítását. •A kutatás adatfelvételei 2002 és 2007 között történtek

A vizsgálati minta Adatfelvétel időpontjaA minta főbb csoportjaiÖsszes mintaszám 2002 májusBME műszaki szakoktatók decemberBME műszaki szakoktatók szeptember, decemberÁVF hallgatók * 2006 szeptember, decemberÁVF hallgatók BME műszaki szakoktatók BME műszaki tanárok BME mérnöktanárok ELTE hallgatók * 2007 novemberÁVF Hallgatók BME műszaki szakoktatók BME műszaki tanárok BME mérnöktanárok Dunaújvárosi Főiskola hallgatói 263 összesen * * a félév során megismételt adatfelvételek mintái

IKT-elérés és időbeli változásai

IKT elérés trendjei •A számítógép és internetpenetráció 2007 re minden csoportban megközelítette (egyes esetekben elérte) a 100%-ot •A használt számítógépek megítélése a fiataloknál és az idősebbeknél eltérő trendet mutat: –20-22 évesek egyre elavultabbnak érzik az általuk használt gépeket –30-35 évesesek egyre jobbnak tartják az általuk elérhető technikát •2006 >> 2007 szélessávú kapcsolatnál forgalmi korlátos>>átalánydíjas

Internethasználat trendjei Sulinet generáció vs. Felnőtt tanulók

Mire használják a netet a felsőoktatásban tanulók? •Domináns a web és használat •2006 és 2007-ben az IM alkalmazások ugrásszerű növekedése

Ismeretszerzést gátló tényezők •Az érdeklődés hiánya kevéssé gátló tényező, de hatása növekszik >> újdonságérték elvesztése •Időhiány: nappali képzésben csökkenő trend, levelezőben stagnáló (kissé emelkedő) •Összhangban az IKT penetráció növekedésével, az infrastruktúra hiánya egyre kevésbé gátló elem •Az ismeretforrás hiánya, mint gátló tényező megjelölése összefügg a képzésbe beépített informatikai ismeretek arányával, jellegével.

Ismeretszerzést serkentő tényezők •A család nem motivál •A munka és a tanulás (sokszor a konkrét feladathoz kötött egyéni ismeretszerzés) a legerősebb motiváló erő •Jelentős szerepe van az internetezés élvezetének és a hatékonyabb kapcsolattartásnak is.

Vélemények az internetről •A net nem csak a munkához kell… •50 év felett is érdemes megtanulni •Bizonytalanság a biztonság kérdésében •A hallgatók többsége cenzúrázná a netet a gyerekek érdekében

A kutatási eredmények alkalmazása •A kutatás a közötti időszakot dolgozta fel, amely a hazai internet fejlődésének egyik kulcsidőszaka volt. •További eredményei, olyan oktatási anyagok voltak, amely több, mint 3000 hallgató oktatását támogatták eddig. •Módszertana alapot jelentett más kérdőíves kutatások lefolytatásához. •Eredményei alapot jelentenek jelenleg induló elektronikus oktatástámogatással foglalkozó kutatásoknak.

Konklúzió •Az internet már nem újdonság a felsőoktatásban hanem eszköz. •A fiatalabb generációknál oktatásánál a kérdésfeltevés változásai –Régi kérdések: Hányan használják? Mire használják? Mit gondolnak róla? –Új kérdések: Hogyan lehet hatékonyabb az oktatás? Pedagógiai mérési feladatok. LLL és IKT kompetenciafejlesztés. Tanári és képzésszervezési feladatok átalakulása •A digitális szakadék csökkentése elsősorban az idősebb generációknál továbbra is pedagógiai feladat.