A külföldi tőke változó szerepe a két világháború között Magyarországon Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem „Gazdaság és jólét Közép-Európában 1867-től napjainkig” Andrássy Egyetem, Osztrák Kulturális Fórum 2012. április 19.

Vázlat Kutatási téma: Hogyan változott a magyar gazdaság pénzügyi és kereskedelmi integrációja? Nyitás és bezárkózás : integráció és protekcionizmus /gazdasági nacionalizmus Külföldi működő tőkebeáramlás az I. világháború előtt Trianon gazdasági hatása, pénzügyi stabilizáció , fellendülés és eladósodás Gazdasági válság, adósságtörlesztési moratórium, konvertibilitás felfüggesztése, kötött gazdaság „Nemzeti öncélúság”, gazdasági nacionalizmus, importhelyettesítés Bilateralizmus, a német tulajdonszerzés Források: Magyar Országos Levéltár, MNB és Pénzügyminisztérium anyagai

Monarchia: Regionális integrációban Osztrák befektetések 1850-es évektől közlekedés, szénbányászat, kohászat, cukoripar Kormány kötvénykibocsátás: költségvetési hiány fedezésére Bankrendszer: Kiegyezés után vezető pénzintézetek részvényeinek 56 százaléka külföldi, főleg osztrák bankok tulajdonába. Német bankok osztrák tulajdont szereznek. Századforduló idején feldolgozóiparban külföldi részvénytulajdon 42 százalék. Osztrák tőkeérdekeltség és német tulajdonlás Kivándoroltak hazautalása. Csúcspont 1900-1906. Fedezte külkereskedelmi mérleg hiányát. Átmenet feudalizmusból a kapitalizmusba. Piaci infrastruktúra, vám és pénzügyi unió, tőkefelhalmozás felgyorsítása. Legmagasabb szintű nyitottság 1914 előtt

Trianon gazdasági hatása, Népszövetség és a pénzügyi stabilizáció Új alkalmazkodási stratégia: magasabb vámszint- vámvédelem, külkereskedelem növekvő jelentősége, piacvesztés. Emigráció visszaesett: hazautalások hanyatlottak. Sikertelen pénzügyi stabilizáció 1920-ban, elszabadult infláció: létfenntartási költségek 1913-1925: 21x Arany- és papírkorona aránya 1914-1924 1:15x Szükséges: pénzügyi önállóság, önálló jegybank, nemzeti valuta Trianon után Népszövetségi kölcsön (Nagy-Britannia, USA, Svájc, Svédország) – költségvetési egyensúly megteremtése. Hitel nagyobb része infrastrukturális beruházás . Pénzügyi stabilizáció 1926 júniusra sikeres. Koronát angol fonthoz kötötték. Pengő – korona árfolyama 1: 12 500. Szabad tőkemozgások, valutakonvertibilitás. Ösztönözte magánhitelek beáramlását, de nagy mértékű eladósodás.

Külföldi tőke beáramlása az 1920-as években Magyar pénzügyi tőke aránya megnőtt. Részvényindex csúcspontja 1927 augusztus Osztrák tőketulajdon háború előtti felére esett Angolszász, nyugat-európai befektetők tulajdonszerzése (bankok, hajózás, vasút, bányászat). Stabilizáció és a nagy válság között összesen 300-400 millió pengő működő tőke (60-80 millió USD) Hitelnyújtás 1924-1931 évi 400 millió pengő: adósság törlesztése, fogyasztási célok, infrastruktúra, hadi célú beruházások Amerikai befektetők villamosgép-ipar, rádió, hírközlés, közlekedési eszközök (Ganz, Egyesült Izzó, Standard Villamossági Rt). Exportorientáció. Fejlett magyar műszaki szaktudás. Olajipar. Feldolgozóipar részvénytőkéjében külföldi tulajdon 28 százalék Német befektetők bauxitgyártásban, alumíniumiparban

Külföldi tőketulajdon befektető országok szerint Százalékos arány befektetés nagysága szerint Többségi tulajdon (Példák) USA 54,1 MAORT, Vacuum Oil, Standard Nagy-Britannia 16,5 Shell, Belvárosi Takarékpénztár, Földalatti vasút Ausztria 10,2 Eternitművek, Neusiedler, Magyar Bank Svájc 9,5 Magyar Textilfestő, Corvin áruház Franciaország 2,6 Magyar Jelzáloghitel Bank Belgium 1,9 Magyar Vasútforgalmi Svédország 1,1 Magyar Általános Gyufaipar

A gazdaság nyitottságának alakulása Év Behozatal a nemzeti jövedelem százalékában Kivitel a nemzeti jövedelem százalékában Behozatal a nemzeti jövedelem százalékában 1925 20,0 19,6 1932 8,8 9,1 1926 19,4 17,9 1933 9,0 11,3 1927 22,9 15,6 1934 10,1 11,9 1928 23,5 16,2 1935 11,5 12,9 1929 19,5 19,2 1936 13,2 1930 16,4 18,1 1937 11,7 14,0 1931 12,5 1938 9,5

A behozatal és a kivitel aránya a nemzeti jövedelem százalékában 1925-1930

A behozatal és a kivitel aránya a nemzeti jövedelem százalékában 1931-1938

A külkereskedelmi forgalom alakulása millió pengőben Év Behozatal Kivitel Egyenleg 1920 484, 1 190,6 -293,5 1922 625,7 382,9 -242,8 1924 815,3 667,0 -148,3 1926 941,0 876,7 - 64,3 1928 1211,4 826,0 -385,4 1930 823,4 911,7 +88,3 1932 328,5 334,5 +6,0 1934 344,9 404,2 +59,3 1936 436,5 504,4 +67,9 1938 410,6 522,4 +111,8

A külkereskedelmi forgalom alakulása millió pengőben Az 1920-as években az import mintegy 2,5 szeresre nőtt, ami magyarázható az újjáépítéssel, a modernizáció szükségességével, a javuló finanszírozási lehetőségekkel. Ezzel szemben a kivitel jóval alacsonyabb szintről indult és az évtized végére még nagyobb növekedést produkált. A mérleghiányt a hitelfelvétel finanszírozta. Az 1930-as években a válság hatására a piacok összeszűkültek, a finanszírozási források kiszáradtak, a gazdaságpolitika importhelyettesítéssel, protekcionizmussal válaszolt , hazautalások tovább csökkentek.

Válságkezelés Nemzeti Öncélúság - Gazdasági Nacionalizmus Cserearányok romlottak, nemzeti bank nemesfémtartaléka esett, hosszú lejáratú kölcsön megszerzése nehézzé vált. Jegybank 1931 decemberben felfüggesztette a külföldi adósság finanszírozását Kötött valutagazdálkodást vezetett be. Többes árfolyam, leértékelődés Korlátozta a részvények, arany egyéb értékek külföldre transzferét Fizetési mérleg statisztika publikálását beszüntették Elrendelték a kötvények és részvények felülbélyegzését. Hazai értékpapír regisztrációja. Korlátozták külföldiek számára osztalék kifizetését

Adósságválság. Adósságszolgálat felfüggesztése 1931 Külföldi adósság millió USD (1931/32) Egy főre jutó adósság USD (1931-32) Adósságszolgálat a kivitel százalékában (1931) Bulgária 138 23 22 Csehszlovákia 393 27 5 Magyarország 728 83 48 Lengyelország 860 Románia 1016 56 36 Jugoszlávia (államadósság) 631 45

Fizetési mérleg alakulása (millió USD) Év Tőkemérleg Rövid lejáratú tőkemozgás Folyó mérleg Áruk Szolgáltatás Kamat és osztalék 1926-1928 216,8 86,3 -232,3 -172,6 6,1 -64,5 1929-1933 124,5 90,2 -100,8 15,5 -6,1 -105,5 1934 -2,8 1,6 8,5 0,4 -7,2 1935 -8,4 -8,7 4,8 8,7 1,0 -4,8 1936 -10,1 -9,8 11,4 11,7 4,1 -4,4 1937 -14,3 -14,4 17,5 16,7 5,6

Gazdasági nacionalizmus és a német terjeszkedés Külföldi adósság: 1924: meghaladta 1 md pengőt, 1931 végére 4,3 md, 1930-as évek közepére 3 md pengő alá esett. Fizetési mérleg többletbe fordult Külkereskedelemben bilateralizmus, kliringelszámolás, szabaddevizás forgalom esett. Külföldi tulajdonosok szerkezete megváltozott: Anschluss után osztrák tőkeérdekeltségek német ellenőrzése. Német tulajdon 2/3-a korábban osztrák volt Cseh-Morva Protektorátus megszállása – német tőketerjeszkedés Háborús hódítások révén nyugati hatalmak tulajdona is német ellenőrzés alá Német terjeszkedés villamosgép-ipar, textil-cukoripar, bányászat, vasmű stb. Magyar-Amerikai Olajipari RT (MAORT) vállalatai 1942-ben az Államkincstár irányítása alá kerültek. Hasonló történt az amerikai Vacuum Olajtársasággal

Következtetés I. Monarchia – regionális integráció. Legnagyobb mértékű nyitottság. Hazautalások. Külföldi tőkebeáramlás nagy és növekvő II. Trianon és Népszövetségi kölcsön: Pénzügyi stabilizáció és gazdasági integráció kezdetei a nyugati hitelfelvételen és tőkeberuházásokon alapulva. Gyors, túlzott eladósodás. Sérülékeny és nem fenntarható gazdasági növekedés Külföldi tőkebeáramlás szerepe meghatározó III. Nemzetközi válság, Válságkezelés, politikai fordulat: Cserearányromlás, befelé forduló, importhelyettesítő gazdaságpolitika, hadiipar fejlesztése, gazdasági nacionalizmus Bilaterális függés – német terjeszkedés Külföldi tőke visszaszorult, nacionalizálás, államosítás, német tulajdon