Optimista modell

Pesszimista modell

Osszcilláló modell

Katasztrófa modell

GDP és a szennyezés kapcsolata Mennyiségi index GDP szennyezés Idő környezetvédelmi ösztönök bevezetése tisztább és hatékonyabb technológiák alkalmazása

Környezetvédelmi technikák fejlődése Védett területek - nemzeti parkok Extenzív környezetvédelem (end of pipe) csővégi technológiák - dugó statégia Intenzív környezetvédelem (preventív) tiszta technológiák alkalmazása Fenntartható fejlődés - racionális szükséglet kielégítés - jövő generációkra gondol - kockázat elutasítása - környezet kímélő eljárások alkalmazása

Kimerülő energiák problémái Megoldási lehetőségek: takarékosság felhasználás hatásfokának növelése új bázison történő energia előállítás (atom vagy H technológiák) megújuló / alternatív technológiák (víz, nap, szél, geotermikus és bió)

Az emberiség veszélyeztetett egészségügyi helyzete Egészségügyi szakadék Kemoterápia, antibiotikumok, új hatóanyagú gyógyszerek, vérkészítmény Új civilizációs és degeneratív betegségek POP perzisztens szerves vegyületek Gyors vírus közlekedés GMO (gén módosított élelmiszerek)

HIV/AIDS/SARS……… növekvő veszélye Munkaképes lakosság pusztulása Afrikában Várható élettartam 40 év alá csökkent (Világ helyzete 2005. 74.old) Gyógyíthatatlan betegség, nagyobb pusztítás, mint háború esetén 15 millió árva gyerek él Afrikában Újabb vírusok megjelenése: madárinfluenza kergemarha kór, BSE, Creuztfeld Jacobs kór

A globális problémák kialakulásának okai Technológiai kötöttség Pazarló fogyasztás Növekedési kényszer

Ökológiai lábnyom Adott területen élő népesség természeti igénybevétele és a termelt hulladék mennyisége föld terület egységben kifejezve Típusai: energia-, beépített-, növénytermelésre használt-, korlátozottan használható (sivatagok) föld területek/fő Nincs egységes módszertan USA, Kanada, Mo, Világátlag, India (CD)

Összefoglalás helyett „…A világon minden van, hogy az ember kielégítse szükségleteit, de annyi nincs, hogy kielégítse kapzsiságát…” Mahatma Gandi

Javasolt irodalom Kerekes: Környezet-gazdaságtan Kerényi Attila: Környezettan (2003.) A világ helyzete 2005. Újragondolt biztonság Worldwatch Insitute jelentése (Föld Napja) Országvizsgálatok - Magyarország (KVM) www.oecd.org Bulla Miklós: Mo környezeti jövőképe M.Wackernagen: Ökológiai lábnyomunk

Web oldalak www.greeninfo.hu www.ktm.hu www.kovet.hu www.okocimke.hu www.levego.hu www.zoldpok.hu

…következő témák Hidroszféra: Kovács K. Atmoszféra: Fabula L. Litoszféra: Búzás G. Hulladékok: Búzás G. Fenntartható fejl.: Mocsy F. Környezet szabályozás: Fabula L.

A hazai környezeti szabályozás jellemzői Medvéné dr. Szabad Katalin 2004. december

Fő témák: A hazai szabályozás jellemzői Esettanulmányok (GMO, energia takarékosság, zöld marketing) Összefoglalás Praktikus ismeretek a vizsgához

Mottó: „A környezetet tartósan károsító vállaltok megszűnnek, a környezettudatosok pedig öröklik a világ piacait.” Georg Winter a Nemzetközi KIR elnöke

A szabályozás célja és módszerei Célja: a környezet és a gazdi-társi érdekek hosszútávú harmóniájának biztosítása az ökológiai egyensúly megtartása mellett. Eszközök: közvetlen (törvényi) közvetett (piackonform) komplex (vegyes)

A kv. törvény fő jellemzői Az élővilág védelme Az emberi egészség megőrzése A jövő generációk érdekeinek figyelembe vétele Táj- és műelmék védelem Biódiverzitás

1995. LIII. törvény 1976. évi helyett Megelőzés és elővigyázatosság Fenntartható fejlődés Fizessen a szennyező (a kár okozó felelőssége fontos) KHT vagy KHV Helyettesítés, kbarát technológiák és áruk Takarékos természeti erőforrás felhasz-ra ösztönöz Társ. részvétel joga (közmeghallgatás) nyilvánosság Együttműködés elve

Egy nagyvállalat stakeholderei (partnerek)

Települési környezetvédelmi program elemei Település tisztaság és hulladék gyűjtés Csapadék és szennyvíz elvezetés, tisztítás Ivóvíz ellátás és energiagazdálkodás Közlekedés szervezés Zaj, rezgés és légszennyezés elleni védelem Zöld területek telepítése, fejlesztése Környezeti kárelhárítás

A környezet használatáért fizetendő díjak Környezet terhelési díj (emisszióra) Igénybevételi járulék (felhasználásra) Termékdíj: reklámpapír, üzemanyagok, kőolaj termékek, akkumulátor, gumiabroncs, csomagolás, hűtőberendezések, elektromos és elektronikai berendezések. Betétdíjak

Termékdíj törvény céljai Környezetszennyezés megelőzése Hulladék mennyiségi csökkentése és a hasznosítás növelése Forrásteremtés k.védelmi beruházásokhoz K.tudatos fogyasztói magatartás Nemzetgazdasági kts. csökkentés – munkahely teremtés

Specialitások A díjat a belföldi forgalmazó fizeti Import esetén a vámeljárással együtt fizetendő Hulladék hasznosítás esetén mentesség kérhető Begyűjtést és hasznosítást más szolgáltató is végezheti 2005. jan. 1-én lép hatályba

A rendelet gyenge pontjai A díjtételek nagysága Mértéke kg/Ft A befolyt összegek felhaszn. ellenőrzése Mentesség (50% öko címke, hulladékgyűjtés aránya)

Egyéb újdonságok a szabályozásban (264/2004. korm.r.) Elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavétel A gyártó köteles a visszagyűjtést megszervezni Vevő számára ingyenes - tájékoztatás Újrahasznosítás, ártalmatlanítás kötelező aránya meghatározott 2005. aug. 13-án lép életbe

A környezetvédelem szervezetei NGO (Non Govermental Organisation) WWF Duna kör Föld Napja Alapítvány Egyetemi szervezetek HUMUSz Zőld Adadémia Állami Országgyűlés Kormány Minisztériumok Kvéd. Főfelügyelőség, Orsz. Term.védelmi Hivatal Önkormányzatok

Bűvészkedés a génekkel, avagy mi kerül a vásárló kosarába?

GMO fogalma Speciális célnak megfelelően átalakított génállomány (donor, akceptor, vektor) Hagyományosan nem hozható létre! Donor bármi lehet (vírus, baktérium, gomba, növény, állat és ember?) Frankenstein (szörny) élelmiszerek létrehozása

Új fogalmak Kb. 35.000 emberi gén (2002. június) Génföldrajz –géntérkép GMO: gén módosított organizmus Génsebészet Génmanipuláció „Génpiszkálás” Green Peace Ausztriában a lakosság 93%a ellenzi! Géntechnológiáról szóló 1998. évi XXVII. törvény és a 1/1999. FVM-EüM rendelet

Hagyományos és GM összehasonlítása Távol álló fajokat „kereszteznek” Idegen gént visznek be Sejt ellenőrzés kikapcsolva Vektorokat használ Rövid idő alatt létrehozható az új élőlény Fajon belüli keresztezés Ugyanazon gének variánsait cserélik ki Sejt ellenőrző mechanizmusa működik Nem használnak vektorokat Keresztezés, nemesítés hosszú folyamat

Példák a génmanipulációra Génmanipulált faj A transzgén forrása A génátvitel célja Burgonya Csirke Betegség rezisztencia Baktérium Gyomirtó rezisztencia Ember Nehézfém rezisztencia Kukorica Skorpió Rovarkártevő rezisztencia Paradicsom Lepényhal Hidegtűrés Vírus Vírus rezisztencia

GMO lehetséges előnyei Egészségügyi eredmények (gyógyíthatatlan betegségek) Éhínség csökkenése (nagyobb termésátlagok) Beltartalmi érték növekedés (fehérje és keményítő tartalom nő) Ellenálló növényfajok (zsizsik mentes borsó)

GMO szembeni aggályok Allergizáló anyagokat tartalmaznak Rákos megbetegedések kockázata nőhet Szupergyomok jönnek létre Monokultúrális mg. veszélyei Antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulása emberben Kiengedtük a szellemet a palackból? Beláthatatlan hosszú távú következmények

Energia takarékosság • Megvalósítás: szokások megváltoztatása vagy beruházás A hőérzet szubjektív (30-70% RPT kell) 2 fokkal alacsonyabb fűtés 12%E megtak. Nyílás-zárok, padló szigetelése, cseréje Világítás (energia takarékos fénycsövek, halogén izzók) Időkapcsolós termosztátok használata

EU csatlakozás környezeti aspektusai Jogharmonizáció teljes mértékű „Gratis effekt” Ágazatonként eltérő követelmények teljesítése (Hulladékgazdálkodás) ISO 14.000 és KIR szabvány EMAS (Environmental Management and Audit Scheme) EU szabályozás

A fenntartható fejlődés Medvéné dr. Szabad Katalin Budapest, 2005. 12. 07.

…Mert a világ siet és most kerül dülőre: Érdemesek vagyunk életre s jövőre?... Ady Endre: A márciusi naphoz

Fenntarthatóság fogalma A jelen igényeinek kielégítése nem veszélyezteti a jövő generációk életfeltételei A fenntarthatóság pillérei: 1. Természet – a környezet állapota (romló) 2. Társadalom - túlszaporodás 3. Gazdaság – erőteljes növekedés

Fenntartható és fenntarthatatlan

Úton a fenntarthatóság felé 1. 1. A kormányzatok eszköztára EU 6. kvédelmi akcióprogram 2010ig Ökoadók Szubvenciók: állami támogatások Vissza nem térítendő támogatások Közbeszerzés Kedvezményes pénzügyi konsrtukciók

Úton a fenntarthatóság felé 2. 2. Az ipar lehetőségei Kiterjesztett termelői felelősség EPR Műszaki fejlődés, technológia korszerűsítés, előrelátó tervezés Tiszta gyártás, zárt rendszer Hulladék mentes előállítás Anyag-, és energia takarékosság Veszélyes anyag felhasználás korlátozása

Kiterjesztett termelői felelősség EPR Extended Producer Resposibility pl: Visszatérő csomagolás Elektromos és elektronikai termékek visszagyűjtése Autó abroncsok hasznosítása Tartós elemek reciklálása Törvények és direktívák az EU országokban

Egy főre jutó anyagfelhasználás Az egy főre eső anyagszükséglet az Egyesült Államokban, Németországban és Japánban (1996)

Energia megtakarítás az elsődleges anyagok helyettesítése másodnyersanyagokkal Alumínium 95 Réz 85 Műanyag 80 Acél 74 Ólom 65 Papír 64

Zöld beszerzések egyes vállalatoknál Bank of America: újrafeldolgozott papír Boeing: energiatakarékos világítás Canon: zöld irodaszer Helwett-Packard: nem alkalmaz veszélyes vegyszereket IKEA: fenntartható erdőből vásárol fát McDonalds’s: komposztálható csomagolás Migros: környezeti kritériumok alapján ellenőrzik a beszállítókat Toyota: csak szélenergiát vásárol

Zöld marketing Környezettudatos fogyasztó Kereslet nő a bio, természetes és környezetet kevésbé károsító áruk iránt 4P zöld értelmezése (Product, Price, Place, Promotion) Logók (komposztálható, lebomló, energia takarékos, újrahasznosítható, szelektíven gyűjthető, stb ...)

Úton a fenntarthatóság felé 3. 3. Fogyasztás mérséklése: anyag- és energia takarékosság hosszú életciklusú termékek az eldobó helyett teljes életciklus elemzések: bölcsőtől a bölcsőig szemlélet

A legjobb fogyasztás annak a megfontolását jelenti, hogyan mérsékeljük racionálisan vásárlásainkat!

Az eltartóképesség és a gazdaság lehetséges kapcsolatainak modellezése népesség és gazdaság eltartóképesség idő eltartó- képesség a népesség és a gazdaság fizikai nagysága

A GDP-ben mért növekedés és a szennyezés közti kapcsolat szétválasztása Az elméleti modell* mennyiségi index GDP szennyezés idő környezetvédelmi ösztönzők bevezetése tisztább és hatékonyabb technológiák alkalmazása *Forrás: OECD 1991 U.S. Environmental Protection Agency 1991. 40. oldal

Versenyképesség I. VERSENYELŐNY A kockázatok csökkenése A nyomásgyakorló csoportokhoz fűződő viszony javulása Javuló médiakapcsolatok VERSENYELŐNY A környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés A kockázatok csökkenése Alacsonyabb biztosítási díjtételek

Versenyképesség II. VERSENYELŐNY Az anyag- és energiaigényesség csökkenése Javuló termékminőség VERSENYELŐNY Az alkalmazottak fokozódó elkötelezettsége a vállalat iránt Javuló kapcsolatok a helyi lakosokkal Költségmegtakarítás

Környezeti kulcs mutatók OECD tagországok alakították ki a rendszert Kiválasztási szempontok: kiemelkedő fontosság egzakt mérhetőség elemzési magalapozottság – következetések- intézkedések

Környezeti kulcs mutatók I. 1. ÉGHAJLAT VÁLTOZÁS: CO2 konc. növ. 2. ÓZONRÉTEG: ózonkárosító emisszió növ. 3. LEVEGŐ MINŐSÉG: SOX és NOX növ. 4. HULLADÉKINVÁZIÓ: települési hulladék keletkezés 5. ÉDESVIZEK MINŐSÉGE: közműolló

Környezeti kulcs mutatók II. 6. ÉDESVÍZKÉSZLET: vízhasználat intenzítása 7. ERDŐVAGYON: méretének csökkenése 8. HAL ÁLLOMÁNY: mennyiségi csök. 9. ENERGIA FORRÁSOK: kimerülése és energia hatékonyság javítása 10. BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG: fenyegetett ökoszisztémák, élőhelyek és fajok

Az egy főre jutó GDP várható alakulása a fejlett és a fejlődő régiókban 1990 és 2030 között Afrika félsivatagi területei 2030 1990 GDP / fő ezer $ 1990 szinten Ázsia és a Csendes- óceán térsége Latin-Amerika és a Karib-tenger vidéke Közép-kelet és Észak-Afrika Európa és a volt SZU Fejlett országok 5 10 15 35 40 Forrás: Világ Bank 1993. évi jelentése

Összefoglalás XXI. sz. súlypont eltolódás: termelési folyamatokról a termékekre és a fogyasztásra Ökohatékonyság javult, de fogyasztás üteme ennél gyorsabban nőtt Kedvező tendenciák ellenére a gazdaság túlterheli a Földet Think globally, act locally”

Vizsgán való részvétel Előzetes jelentkezés a Neptun rendszerben Módosítás lehetséges (48 órával korábban ha van szabad hely) INDEX szükséges a vizsgán! Dolgozat megtekintés eredményhirdetéskor Index átvétel munkaidőben a II. 221-ben Csak utóvizsga: 2006. jan. 26. Javító vizsga

Jegybeírás megfelelő tanárnál! Nappali tagozat valamennyi szak esetén: Fabula László és Medvéné dr. Sz. K. FSz képzés valamennyi szak esetén: dr. Buzás Gizella és dr. Kovács Katalin

Javasolt irodalom: Csutora-Kereskes: A k.barát vállalatirányítás eszközei (KJK Bp. 2004.) Kerekes Sándor: A megkérdőjelezett sikerágazat (Az EU környezetvédelmi követelményeinek teljesítése 2003.) Bándi Gyula Környzetvédelmi kézikönyv Kerényi Attila: Környezettan (Mg. 2003.) Bulla Miklós: Mo környezeti jövőképe 2003

Internet címek www.gov.hu www.kovet.hu kornyzetvedelem.lap.hu www.zoldpok.hu www.humusz.hu www.zoldakademia.hu Diploma dolgozati és TDK témák

Ábra jegyzék A növekedés új határai c könyvből Ökológiai lábnyom és eltartó képesség 15.old A világ népesedése 28.old A világnépesség növekedési üteme 50.old. Egyenlőtlenségek a világban 63.old. Születési ráták és GNI 56.old A világ városlakó népessége 40.old. Energia felhasználás 104.old Időjárás eredetű gazd. Veszteségek 132.old KSH Földrészek népességének alakulása Magyar demográfia

Javasolt évfolyam dolgozati témák Népesség robbanás és megfékezésének lehetőségei Élelmezési problémák és megoldási lehetőségek Szélsőséges időjárások okai és a károk mérséklésének módszerei Ökológiai lábnyom számítások bemutatása és kritikája A biódiverzitás fogalma és jelentősége ENSZ konferenciák a globális problémákról