DIÁKKONFERENCIA 10.A Miskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

Lévay József Református Gimnázium 3530 Miskolc Kálvin János u. 2 Hőmérséklet-mérés történet Érdekes hőmérők Papp Gergely 10/a

Tartalomjegyzék Hőmérséklet skála névadója (Anders Celsius) A hőmérséklet mérése a történelemben Érdekes hőmérők

Hőmérsékleti skála névadója  1701. november 27-én született Uppsalában Anders Celsius svéd fizikus és csillagász, a ma használatos hőmérsékleti skála névadója. 1730-tól az összes fontosabb európai csillagvizsgálót végiglátogatta, hazatérve 1741-ben ő építtette az uppsalai obszervatóriumot  

1736-ban részt vett abban az expedícióban, amely Lappföldön, a sarkkör közelében megmérte a délkör egy darabját. Ugyanekkor Peruban, az Egyenlítő közelében is végrehajtották ezt a műveletet, s az eredmények összehasonlítása igazolta Newton elméletét, amely szerint a Föld ellipszoid alakú, s a sarkok tájékán valamivel lapultabb

A hőmérséklet mérése a történelemben A hőmérséklet mérése 1592-ben Galilei berendezésével kezdődik, ezt azonban még a levegő nyomása is befolyásolta. Az első leforrasztott alkoholos hőmérőt II. Ferdinánd toszkán nagyherceg alkotta meg.

Celsius ötlete, amelyet 1742-ben ismertetett a Svéd Akadémián tartott előadásában, leegyszerűsítette a hőmérsékletmérést és a kapcsolódó számításokat.  A hőmérsékleti skálát először Fahrenheit állította fel 1714-ben, ezt az Egyesült Államokban ma is használják.

Az abszolút hőmérséklet fogalmát William Thomson (lord Kelvin) vezette be 1851-ben. Ennek 0 pontja a legalacsonyabb hőmérséklet (-273,15 fok). Celsius a forráspontot 0-val jelölte , s a fagyáspontot 100-zal, a két számot 1750-ben Stromer svéd tudós cserélte fel.

Érdekes hőmérők A folyadékos (alkoholos, higanyos) hőmérők működési elve a folyadékok hőtágulásán alapszik. Bár a folyadékot tartalmazó üvegtartály térfogata is változik a hőmérséklet-változás során, a benne levő folyadék térfogata lényegesen nagyobb mértékben változik meg.

Az alkohol egy tágulási tartályban helyezkedik el, melyhez hajszálvékony üvegcső (kapilláris) csatlakozik, melyben az alkohol annál magasabbra emelkedik, minél melegebb lesz. Ugyanilyen elv alapján működik a higanyos hőmérő is, amelynek azonban más a mérési tartománya.

Vörösborral működő hőmérő Alkoholos hőmérő, jelzőgyűrűvel Vörösborral működő hőmérő

Az elsősorban élelmiszeri célokra szolgáló adatrögzítős hőmérő olyankor hasznos, ha a hőmérséklet folyamatos ellenőrzése és a mért értékek dokumentálása szükséges. A zsebhőmérők is az élelmiszeriparban célszerűek, legyen szó fagyasztott termékekről vagy forró folyadékokról

Irodalomjegyzék http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15562&print=1 http://hannainst.hu/homero http://tudasbazis.sulinet.hu/

DIÁKKONFERENCIA 10.A Miskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

Baráth Zsófia

DIÁKKONFERENCIA 10.A Miskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

Siska Jakab 10.A Nyékládháza 2014               A Cartesius-búvár működési elve. A légkompresszorok működése és alkalmazása a mindennapokban.                   Siska Jakab 10.A Nyékládháza 2014

Kompresszorok Dugattyús kompresszorok: Levegő sűrítése: dugattyúval (1-2) Segédanyag: kompresszorolaj Meghajtás: villanymotor, robbanómotor

Csavarkompresszorok Levegő sűrítése: két egymással szembe forgó orsó által Segédanyag: olajfilm Meghajtás: villanymotor

Cartesius-búvár Egy átlátszó műanyag palackot megtöltünk vízzel. Ezután egy kis kémcsövet, félig vízzel megtöltve, belefordítunk nyílásával lefelé a palackba, a kémcső zárt vége éppen a palackban lévő vízfelszínre emelkedjen. Ezután jól lezárjuk a palackot. Ha most a palack oldalát megnyomjuk, a kémcső süllyedni kezd. Ha a palackot elengedjük, a kémcső újra emelkedik. Megfelelő nyomás esetén elérhetjük, hogy a kémcső éppen lebegjen a vízben. A "búvár" eredetileg úszott a víz felszínén, a kémcső egy része kiemelkedett a vízből. A "búvár" azért merül le, mert az összenyomás hatására a kémcsőbe a korábbinál több víz hatol be, így megnő a tömege, megnő a nehézségi erő

Köszönöm a figyelmet!

DIÁKKONFERENCIA 10.A Miskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)

Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon 3530 Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon 3530. Miskolc, Kálvin János út 2. A barométer- a légnyomás és az időjárás előrejelzése. Evangélista Toricelli munkássága. Készítette: Jenei Szabolcs 10.A Varbó, 2014.04.11

Evangélista Toricelli munkásságának a kezdete Torricelli Faenzában, egy szegény, háromgyermekes egyházi textil-kézműves család elsőszülöttjeként jött világra .Annak ellenére, hogy a szülők nem voltak iskolázottak, s gyermeküket is eleinte inkább kétkezi munkásnak szánták, mégis nekik köszönhető, hogy fiukban felfedezték a talentumot.

Ennek ellenére sajnos anyagi eszköze-ik híján le kellett volna mondaniuk a taníttatásáról. Viszont később szerencsájukre az apa egyik szerzetes tesvére szárnyai alá vette a gyermeket és elvállalta a gyermek nevelését. Így került 1624-ben jezsuita iskolába, ahol matematikát és filozófiát tanult két esztendőn keresztül nagybátyja felügyelete mellett. Apját még tizennyolcadik életévének betöltése előtt elvesztette, de nagybátyja egész életében támogatta a pályáján. Ilyen nehéz nevelkedés közepette is a fizika egyik legkiemelkedőbb alakjává vált.

Toricelli elgondolása A vákuum előállítása, amely igazán ismertté tette Torricelli nevét és munkásságát, nagyon sok érdekes gondolatot indított meg. Maga Torricelli is kíváncsi volt arra, hogy az atmoszféra súlyának változásai milyen hatással vannak a földi életre. Számos megfi-gyelést végzett különböző időjárási körülmények között, s megállapította, hogy a levegő hőmérséklete, az enyhülés vagy hidegebbre fordulás, a szeles, viharos időjárás, a csapa-dékok kialakulása vagy elmúlása, az évszakok változásai,  nagyban befolyásolják kísér-leti eszközeinek működését. Ezek a megfigyelések adták az ötletet, hogy a vákuum előállítására használt hiagnyos csövekkel a várható időjárás alakulására is lehet következtetni.

A légüres tér körül kialakult ellentmondások és a vitatott kérdések eldöntésére végzett kísérleteknek eredményeként és hasznaként, egy ma is használatos eszközt köszönhetünk Torricellinek: a barométert.

A barométer vagy magyar szóval légnyomásmérő a légnyomás mérésére szolgáló műszer. Melyet Toriccelli talált fel 1643-ban. Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk, akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik. A modern barométereken egy számlap előtti mutató segít a pontos értéket leolvasni. A légnyomásváltozás úgy olvasható le, hogy az ún. után-állító mutatót az üveglapon lévő gombbal arra az osztóvonalra állítjuk, amelyen a másik mutató áll. A következő leolvasáskor a változás így már könnyen megállapítható.

A szél keletkezéséről való elgondolása Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre. A két alapvető oka a légköri áramlások kialakulásának a terepfajták eltérő mértékű melegedése és a bolygó forgásából származó Coriolis-erő. Két eltérő nyomású légtömeg között ugyanis a levegő az alacsonyabb nyomású terület felé kezd áramlani, amíg a nyomáskülönbség ki nem egyenlítődik. Ezt módosítja a domborzat és a Coriolis-erő. A szél jellege és kiterjedése sokféle lehet, a domboldalakon fújdogáló szellőktől az óceánokat átívelő passzát szélig.

A matematikán és a vákuummal kapcsolatos kísérletein kívül foglalkozott a folyadékok különböző tulajdonságaival, a hang terjedésével valamint opti-kával is. Lencséket csiszolt, pl. a toscanai nagyherceg megrendelésére, távcsöveket ké-szített, és ezek a foglalatosságok kellő anyagi biztonságot teremtettek számára. Továbbfejlesztette Galilei távcsövét és egy egyszerű, de hatékony mikroszkópot talált fel.

Köszönöm a figyelmet! 

DIÁKKONFERENCIA 10.A Miskolc, 2014.május 5. „ISMERETET – BÖLCSESSÉGGÉ” „KÉPESSÉGET – JÁRTASSÁGGÁ” „…hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Mt 14:15)