Kritikus infrastruktúra védelme Konferencia Budapest, 2012. szeptember Kritikus infrastruktúra védelme Molnár Bálint igazgató Budapesti Közlekedési Központ Biztonsági Igazgatóság

Budapest közösségi közlekedése Ágazatok: metró, HÉV, villamos, autóbusz, trolibusz 2011-es BKV adatok: Utasszám: 1,39 Mrd fő 5,2 Mrd utaskilométer A járművek 177 millió km-t tettek meg Járművek átl. kihasználtsága: 24,0%

Budapest közösségi közlekedése 2011. évi átlagos állományi járműállomány (db): Autóbusz: 1365 (ebből alacsonypadlós: 297) Villamos+fogas: 612 (ebből Combino: 40) Trolibusz: 157 (ebből alacsonypadlós: 32) Metró kocsi: 391 (ebből MFAV: 23) HÉV kocsi: 294 2011. évi átlagos forgalomba adott járműállomány (db): Autóbusz: 1126 (ebből alacsonypadlós: 255) Villamos+fogas: 439 (ebből Combino: 32) Trolibusz: 112 (ebből alacsonypadlós: 24) Metró kocsi: 264 (ebből MFAV: 17) HÉV kocsi: 230 A pálya építési hossz fogalma ágazatonként: Villamos+fogas: a kiépített vonalak együttes hossza, tekintet nélkül arra, hogy hány sínpár van a vonalon lefektetve. Trolibusz: a kiépített vonalak együttes hossza, tekintet nélkül arra, hogy hány járat érinti az adott útszakaszt, csak a forgalmi hálózatra vonatkozik, vagyis végállomástól végállomásig. Metró+MFAV: a kiépített vonalak (fővonalak, forduló és kihúzó) együttes hossza, függetlenül attól, hogy hány sínpár van a vonalon lefektetve, ütközőbaktól ütközőbakig. HÉV: az állomásokat összekötő nyíltvonali és az állomásokon átmenő fővágányok együttes hossza, ütközőbaktól ütközőbakig. (A kétvágányú pálya egyszeresen kerül számításba.)

Budapest közösségi közlekedése Pálya építési hossz (km): Villamos+fogas: 153,8 Trolibusz: 66,0 Metró: 30,5 MFAV: 4,5 HÉV: 102,9 Autóbusz (hálózat): 998,4 Viszonylathossz (km): Villamos+fogas: 250,5 Trolibusz: 73,6 Metró: 27,2 MFAV: 4,2 HÉV: 145,5 Autóbusz: 2610,8 A viszonylathossz fogalma: A menetrendszerűen közlekedő járatok kilométerben mért hossza.

Budapesti Közlekedési Központ A Budapesti Közlekedési Központot a Fővárosi Közgyűlés 2010. október 27-i döntésével hozta létre a budapesti közlekedés új irányító szervezeteként. A Budapesti Közlekedési Központ létrehozásának célja Budapest közlekedési intézményrendszerének teljes átalakítása, a fővárosi közlekedés ügyeinek integrált kezelése.

A Budapesti Közlekedési Központ helye a fővárosi közlekedéságazati struktúrában

Budapesti Közlekedési Központ általános feladatai Integrált városi közlekedésirányítás (közlekedési stratégia kidolgozása, napra készen tartása, projektek kidolgozása, megvalósítása, szakmai koordináció) Közösségi közlekedési szolgáltatások megrendelése (hálózattervezés, megrendelés, ellenőrzés, jegyek kibocsátása, ellenőrzése, regionális összehangolás) Közutak, műtárgyak, forgalomtechnikai rendszer kezelői feladatainak ellátása (felújítási, építési munkák kidolgozása, koordinálása) Átfogó fővárosi közlekedési rendszerek kialakítása és működtetése (parkolás, „dugódíj”, teherforgalmi behajtás, „közbringa”)

2012. május 1-jével befejeződött a budapesti közlekedési intézmény-rendszer szervezeti átalakítása. A BKK ellátja a közlekedésszervezési és tömegközlekedési megrendelői feladatokat is, azaz közszolgáltatási szerződéseket kötött a BKV-val és a versenyeztetett szolgáltatókkal; végzi a viteldíj-rendszer felülvizsgálatát, javaslatot tesz a fejlesztésre; szervezi a tömegközlekedési szolgáltatást, meghatározza a hálózat elemeit, a járatok és menetrendek jellemzőit; felel a jegy- és bérletértékesítésért, ill. végzi a jegyellenőrzést; kézben tartja a budapesti forgalomirányítást és felügyeli a rendkívüli forgalmi helyzeteket.

A közlekedésben veszély- ill A közlekedésben veszély- ill. katasztrófahelyzetet kiváltó okok, körülmények: 1. Emberi okok: szabályok, előírások betartásának hiánya, gondatlan/szándékos emberi mulasztás, szabotázs, sztrájk, fenyegetés, terrorcselekmény. 2. Műszaki okok: pálya, úthálózat állapota, járművek állapota, meghibásodása, egyéb infrastrukturális zavar (energiaellátás, biztosító berendezés stb.). 3. Időbeli (csúcsforgalom) és térbeli koncentráltság (tömegrendezvények). 4. Természeti katasztrófa helyzet (árvíz, időjárás, földrengés stb.).

Preventív biztonsági szemlélet: A veszélyhelyzetek elkerülését az előidéző okok feltárása és megszüntetése hatékonyabban szolgálja, mint az utólagos szankcionálás! A bekövetkezett károk minimalizálása a veszélyhelyzetekre előzetesen készített, átgondolt zavarelhárítási és kármentesítési forgatókönyvek révén lehetséges.

Az emberi tényezők kiszűrése A forgalmi személyzet rendszeres ismeretfelújító oktatása és vizsgakötelezettség előírása A jogszabályok szerinti munkavégzés (kipihent és józan állapot, rendszeres egészségügyi ellenőrzés) Fontos lenne minden jogosítvánnyal rendelkezőtől (egyéni autóstól is) megkövetelni a közlekedési szabályok naprakész ismeretét!

Jogkövető magatartás kikényszerítése I. Elértük, hogy a közösségi közlekedési járművek, terek biztonsági kamerával megfigyelhetők legyenek, a személyszállítási tv. (2012. évi XLI. tv.) a képrögzítés feltételeit is részletesen meghatározta (48.§). Ütemezett bevezetés: az új és felújított járműveken a közlekedési megállóhelyeken (1-3-as villamos projekt) az összesített kameraképek feldolgozására célszerű egy biztonsági központ létrehozása

Jogkövető magatartás kikényszerítése II. A térfigyelő rendszer jelentősen csökkentheti a több tíz milliós károkat okozó falfirkát ill. jármű-graffitizést és a kábellopások számát is! A jegyellenőrzésbe bevontuk a közterület-felügyelőket, ezzel számottevően csökkent a bliccelési arány, és nőtt a pótdíjazás hatékonysága. a „zsákmány”

A kábellopások alakulása a villamos vonalakon a HÉV vonalakon

FUTÁR projekt: a forgalomirányítás támogatása és az utasok tájékoztatása Mottó: a tájékozott utas = biztonságos közlekedő partner A tömegközlekedési járművek pozíciójának ismeretében azok közlekedéséről a nap 24 órájában előrebecslés adható: bármely megállóhelyre megadható a járművek várható indulási ideje forgalmi zavar esetén automatikus tájékoztatás adható

A FUTÁR megoldásai az információk átadására Interneten: utas oldali online járműkövetés valós idejű útvonaltervezés Mobil eszközökön: SMS lekérdezés SMS értesítés Megállóhelyeken: rádiós hangszórók megállóhelyi, csomóponti kijelzők (hangszóróval) Járműveken: külső és belső kijelzők akusztikus tájékoztatás

A FUTÁR utastájékoztatási eszközei Az egyes helyszínek sajátosságait figyelembe véve az alábbi utastájékoztató eszközök kerülnek beszerzésre: csomóponti kijelző (hangosítással) – 19 db megállóhelyi kijelző (hangosítással) – 201 db monitor – 37 db További 74 db, már meglévő eszköz kerül integrálásra, így összesen 331 db dinamikus információk átadására képes közterületi utastájékoztató berendezéssel fogunk rendelkezni. Cél: a járművek valós indulási idejének kijelzése, a felkínált utazási alternatívák figyelembevételével a várakozási és utazási idő csökkentése, a megállóhelyet/csomópontot használó járatok forgalmát érintő változásokról tájékoztatás adása a kiszámíthatóság, megbízhatóság, ezáltal a bizalom és a biztonság növelése

Pályaállapotok javítása: Az 1-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztése Füvesített villamospálya, csendesebb utazás; Peronok megújítása, új perontetők; Akadálymentesítés, liftek létesítése; Korszerű utastájékoztatás 1-es villamos meghosszabbítása Rövidebb menetidők

Pályaállapotok javítása: Az 1-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztése 1-es villamos szakasz: a villamos pálya felújítása, a megállóhelyi peronok átépítése, a felsővezeték hálózat újjáépítése, vontatási földkábel hálózat bővítése a jelenlegi nyomvonalon szakasz: a megállóhelyek és nem megfelelő állapotú útátjárók átépítése III-IV. szakasz: új villamos pálya és áramellátási hálózat építése, valamint – az előző szakaszokhoz hasonlóan – a megállóhelyeknél az esélyegyenlőség biztosítása 3-as villamos a megállóhelyek és nem megfelelő állapotú pályaszakaszok, útátjárók átépítése, felsővezeték és az energiaellátási hálózat felújítása

Pálya- és egyéb infrastruktúra fejlesztése Budai fonódó villamosközlekedés megteremtése Buda átszállásmentes kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatainak bővítése; A hiányzó hálózati kapcsolatok pótlása a Margit híd és a Széll Kálmán tér térségében; A projekthez kapcsolódva megvalósul a Széll Kálmán tér átalakítása is

Jármű- és pálya műszaki infrastruktúra fejlesztése Villamos és trolibusz járműcsere - kb. 110 mrd Ft összértékű villamos és trolibusz járműcsere Új autóbusz járművek az üzemeltetési tender kapcsán 42-es villamosvonal meghosszabbítása

Előkészítés alatt lévő projektek Az előkészítési projektek célja, hogy az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési ciklusára és azt követően is Budapest megfelelően előkészített közösségi közlekedési projektekkel rendelkezzen, amelyek alkalmasak arra, hogy a Főváros felhasználja a támogatási forrásokat, és fejlessze elmaradott közlekedési infrastruktúráját. M1 rekonstrukciója és északkeleti meghosszabbítása M2 és Gödöllői HÉV összekötése M3 rekonstrukciója és meghosszabbítása Káposztásmegyerig M4 meghosszabbítási lehetőségeinek vizsgálata Észak-déli regionális gyorsvasút déli szakasza Fővárosi villamos és trolibusz hálózat egységes fejlesztési koncepciója

A metróvonalak, mint tömegóvóhelyek Összesen mintegy 220 ezer ember védelme: légnyomás, repeszhatás, tűz, füst, por és, radioaktív sugárzás ellen.

A 2-es metróvonal A 2-es vonal 6.788 m hosszú, 3 önállóan is működőképes szektorra van osztva.

A 3-as metróvonal A 3-as vonal15.176 m hosszú, 9 önállóan is működőképes szektorra van osztva.

Balesetek, katasztrófák kárainak minimalizálása A bekövetkezett károk minimalizálása a veszélyhelyzetekre előzetesen készített, átgondolt zavarelhárítási és kármentesítési forgatókönyvek révén lehetséges. Ami van: Ilyen forgatókönyv jelenleg csak a legforgalmasabb közösségi közlekedési vonalakra létezik. Ami még nincs: Hiányzik egy forgalmi szimulációval alátámasztott összközlekedési intézkedési tervcsomag a fővárosban esetleg megtörténő katasztrófák okozta károk minimalizálására.

Köszönöm a figyelmet! Molnár Bálint igazgató Budapesti Közlekedési Központ Biztonsági Igazgatóság