Általános áttekintés a kenőrendszerek szükségességéről EuroScale Mobiltechnika Kft Dropsa márkaképviselet Fekete-Kovács Győző – járműgépészmérnök/ügyvezető

A gépek meghibásodásának fő okai Tárolási és kezelési hibák Túlterhelés Üzembehelyezési hibák Nem megfelelő kenés Szennyeződés Egyéb hibák Karbantartáskor emberi tényezők >56% emberi hiba

A kenés feladatai A súrlódás csökkentése > a túlzott kopás csökkentése Szennyeződések és víz kiszorítása a kenési felületekről Hűtés Zajcsökkentés

Kenőanyagok kiválasztása Olajok? Folyékony zsírok? - kis viszkozitás, nem megfelelő fedés, hamar elfolyik a kenési felületről - a hőmérséklet emelkedésével veszít a kenőképességéből - nagyfokú környezetszennyezés az elfolyás miatt

Kenőanyagok kiválasztásának szempontjai 3. Tapasztalat: gépek, berendezések általános kenési feladataira NLGI 2 osztályú kenőzsírok alkalmazása

Kenőanyagok NLGI mérése és osztályozása NLGI osztály Penetráció DIN 51804 Állag 000 445-475 Folyadék 00 400-430 335-385 Fél-folyadék 1 310-340 Nagyon puha 2 265-295 Puha 3 220-250 Még puha 4 175-205 Fél-kemény 5 130-160 Kemény 6 85-115 Nagyon kemény

A csapágykenés argumentumai Pontosan adagolt mennyiség A megfelelő időben, rendszeresen Minden kenési ponton Megfelelő üzembiztonság biztosítása Extrém körülmények között is

A kézi és az automata kenés összehasonlítása Kézi kenés Automata kenés A jármű és a teher statikus tömege befolyásolja a kenőanyag betöltését, a csapágy feltöltöttségét A szakaszosan adagolt kenőanyag egy egyenletes kenőanyag filmet hoz létre az automata kenés által, akkor, amikor arra szükség van (mozgás közben)

A kézi és az automata kenés összehasonlítása Kézi kenés Automata kenés Megfelelő kenés és védelem zóna Zsírmennyiség a csapágyakban Szükséges kenőanyag-mennyiség Súrlódási veszteség, alacsony védelem Kenési időpontok

A kézi- és az automata zsírzás összehasonlítása Kézi zsírzás Gyakori leállás, magas állásidő Magas munkaerő-költség Magas bizonytalanság Nem hatékony kenés és védelem Túlzott kenési, sok felesleges kenőanyag Magas javítási költségek

-1,000,000.- Ft/év/autó!!! Megtakarítás, minimum A kézi- és az automata zsírzás összehasonlítása Költségek (csak a közvetlenül ráfordított idővel számolva!) Megtakarítás, minimum -1,000,000.- Ft/év/autó!!! Heti 1 alkalommal, 18 kenési pont zsírozása: 18x5perc=1,5 óra Havi 6 óra, évi 78 óra Költsége: 78x (15,000+1,000)=1,248,000Ft/év!!! Állásidő költsége (Ft/óra) cca. 15,000.- HUF Kézi zsírzásra fordított idő, kenési pontonként: 5 perc Munkaerő óradíja: 1,000 Ft/óra Kenési ciklus-igény csapágyanként: 1 alk/hét

Bizonyítékok a magasabb hatékonyságra A kézi- és az automata zsírzás összehasonlítása Bizonyítékok a magasabb hatékonyságra Meghosszabbodó szervizintervallumok Csökkenő „állásidő” veszteségek, és személyi ráfordítások Megszűnnek az alváz csapágyjavítási költségek Növekszik a „hasznosidő" Csökken a felhasznált kenőanyag- mennyiség Nincs bevitt szennyezőanyag a csapágyakba a zsírozáskor, élettartam növekedés, súrlódás-csökkenés! Jelentős előrelépés a környezet- védelemben! Optimális kenés és védelem a szükséges időben Kapcsolt fenntartási költségek költségcsökkentés LINCOLN kenőrendszerrel LINCOLN kenőrendszer nélkül

További gazdasági előnyök a tulajdonosok részére Automata zsírzás Kézi zsírzás Kenőanyag vesztesége? Ennek költsége? Munkaerő állásköltsége, járulékai? Alkatrészköltségek csökkenése a hosszabb élettartammal? Extra profit az állásidőben végzett munkából? Üzemanyag megtakarítás profitja, a helyes és folyamatos kenőanyag-ellátással?

Kenési mód kiválasztásának szempontjai Kenőrendszerek előnyei más módszerekkel szemben - előre beállított, pontosan adagolt kenőanyag mennyiség - programozható kenési időpontok - minden bekötött kenési ponton megjelenik a kiadagolt kenőanyag, nincs kimaradás - megfelelő rendszer kiválasztása esetén kiemelkedő üzembiztonság - megfelelő tervezéssel a szélsőségek is kiküszöbölhetőek

A progresszív kenőrendszer felépítése

Mitől függ a kenőrendszerek üzembiztonsága? A maximális rendszernyomás nagysága Térfogatkiszorítás-elvű, dugattyús szivattyú esetén az elvi maximális nyomás végtelen, ezért szükséges egy biztonsági szelep beépítése, a csőtörések, alkatrész-túlterhelés védelme érdekében Alkatrészek minősége Mozgó felületek finom illesztése Felületkezelés (időjárás, kenőanyag kémiai terhelése, tisztítás kémiai terhelése, hőterhelés) Vezérlő elektronika megbízhatósága Felhasznált szerkezeti anyagok minősége A kenőanyag utántöltés/feltöltés műszaki színvonala A kenőanyag szennyeződése

A kenőzsír hidraulikus ellenállása (nyomásesése) eltérő hőmérsékleten Kenőanyag konzisztencia Max. nyomásesés Ø6x1,5 DN3 csővezetékben (bar/m) Hőmérséklet -10°C 0 °C +20°C NLGI 1 kenőzsír esetén 12 bar/m 8 bar/m 5 bar/m NLGI 2 kenőzsír esetén 18 bar/m 6 bar/m Max. nyomásesés a progresszív zsírelosztókban NLGI 1 35 bar 25 bar 15 bar NLGI 2 40 bar 30 bar 20 bar Max. nyomásesés a kenési pontokon Szabadkifolyású csapágyak 12 bar 10 bar Gömbcsapok, nagyterhelésű csapok

Példa egy építőgép automata zsírzó-rendszerében fellépő nyomásesések összege -10°C-os hőmérsékleten, NLGI 2 kenőzsírral Tétel Számítás Eredmény DN4 fővezeték ellenállása 3 m x 15 bar/m = 45 bar ‘A’ főelosztó ellenállása 1 x 40 bar = 40 bar DN3 csővezeték ellenállása 11 m x 18 bar/m = 198 bar ‘B’ al-elosztó ellenállása ‘C’ kenési pont ellenállása 1 x 15 bar = 15 bar Összesen 338 bar

NAGYOBB ÜZEMBIZTONSÁG Konklúzió A kenőrendszerekben leküzdendő nyomások - kenőanyag reometrikus ellenállása a csővezetékben - rendszer-elemek hidraulikus ellenállása (elosztók, fittingek, csatlakozók) - kenési pontok ellenállása - szennyeződés okozta dugulás ellennyomása P? NAGYOBB NYOMÁS = NAGYOBB ÜZEMBIZTONSÁG

A Dropsa kenőrendszerek üzembiztonságának egyedisége Magasabb rendszernyomás: Kisebb dugulásveszély Kevésbé érzékeny a szennyezett kenőanyagra Szélsőségesebb időjárási viszonyok között is megfelelően üzemel Az eltérő típusú kenési pontok, egy rendszeren belül is megfelelő kenőanyag mennyiséget kapnak (Δp>50-70 bar)