SZERKEZETTAN I. Lapostetők Richard Rogers Lloyd’s Building London 1978-86 SZERKEZETTAN I. Lapostetők
A tetőszerkezeteket érő hatások Külső: Időjárás: csapadék (hó, eső, csapóeső, jég, jégeső) szél (szélnyomás, szélszívás 80-200 kg/m2) hó (~100 kg/m2) hőingadozás (-20-+80 °C) Egyéb: hang, ipari hatások (sav, lúg, mechanikai), funkcióból következő hatások (járhatóság, növényzet, forgalom stb.)
Lejtés és fedés összefüggései Az épületek lefedendő szerkezetének hajlásszöge alapján három különböző típusú tetőhajlást különböztetünk meg. meredek hajlású magastető: 20° felett (vízzáró szigetelés, pikkelyes fedés), alacsony hajlású magastető: 8°és 20° között (fokozottan vízzáró, táblás fedés), kis hajlású, lapostető: 1,5-8 % (vízhatlan, lágyfedés) A tető alatti helyiségek funkciói alapján különböző mértékű vízzárási-vízhatlansági igényt támasztunk. A különböző hajlásszögű tetők pedig különböző típusú fedések alkalmazását teszik szükségessé, illetve lehetővé).
Lapostetők és szigetelésük
A lapostetők kialakítási módja - egyhéjú melegtető, - kéthéjú hidegtető. Egyhéjú, melegtetőnél a fűtött helyiséget a külső tértől egy több rétegből álló héj választja el, mely a tartószerkezeti. hőszigetelési, illetve vízszigetelési funkciókat egyaránt ellátja. A kéthéjú hidegtető esetén a belső teret határoló hőszigetelt tartószerkezet, illetve a vízszigetelés között egy átszellőztetett, hideg légtér helyezkedik el.
Rétegrendek Az egyhéjú melegtető födém rétegeinek elhelyezési sorrendje különbözőféle lehet: egyenes és fordított rétegrendű, járható, és nem járható tetők. Egyenes rétegrendű tetőknél a hőszigetelés a vízszigetelés alatt helyezkedik el. Fordított rétegrendű tetőknél a hőszigetelés a vízszigetelés fölé kerül.
Vízszigetelés hagyományos vízszigetelő anyagok (bitumen), korszerűsített hagyományos anyagok (műanyag adalékanyaggal módosított, és nem korhadó betétes bitumenes vízszigetelő anyagok műanyagok (plasztomer, elasztomer PVC, PIB, gumi)
A vízszigetelő anyagokat mindig lejtésben kell elhelyezni A vízszigetelő anyagokat mindig lejtésben kell elhelyezni. A bitumenes lemez vízszigetelést 3 %-nál nagyobb lejtésben helyezték el három rétegben, forró bitumenes ragasztással. A fényvédelmet a legfelső bitumenbe szórt apró szemű kavics biztosította. A korszerűsített hagyományos anyagok ún. modifikált bitumennel bevont nem korhadó betétes (üvegszövet, műanyag) vastaglemezek. Szokásos alkalmazása általában két réteg, melyből a zárórétegbe palazúzalékot préselnek a fényvédelem céljából. A műanyag fedések egy rétegben kerülnek a tetőre, mivel toldásaik gyárban, vagy helyszínen felületfolytonosítottak (hegesztés, vagy ragasztás).
A vízszigetelések rögzítése az aljzathoz különböző módon történhet: ragasztással, mechanikai rögzítéssel, leterheléssel (kavics terítés, vagy járólap)
Hőszigetelés Hagyományos lapostetőnél: salak feltöltés (egyben lejtésképzés), kőszivacs lap felület, könnyűbeton (pl. perlitbeton) Korszerű lapostetőknél: műanyaghabok- PS, expandált, extrudált (fordított tetőknél), PUR, szálas hőszigetelő anyagok – ásványgyapot, üveggyapot Vastagságukat hőtechnikai számítás határozza meg (általában min. 10 cm)
Lejtést adó réteg Hagyományosan feltöltés+aljzatbeton v. kőszivacslap, lejtbeton ritkán lejtésben épített szerkezet Korszerűen: könnyűbeton, mely egyben hőszigetelés is, kavicsbeton, hőszigetelés könnyítéssel, hőszigetelő táblák lejtésben.
Párazáró, vagy párafékező réteg A páravándorlás megakadályozására, a hőszigetelés nedvességvédelmére a födémbe, a nedvességre érzékeny hőszigetelés alá párazáró réteg kerül, melynek anyaga: alufólia betétes bitumenes lemez, PVC, vagy egyéb műanyag lemez lehet.
Gőznyomás kiegyenlítés A tetőfödém szerkezetében lévő nedvesség a napsütés hatására gőzzé alakul. A gőz a vízszigetelés alatti zárt térben nyomást fejt ki, mely lecsapódva átnedvesíti a hőszigetelést, károsítja a vízszigetelést. Megoldása: „lélegző”, páraáteresztő vízszigetelés, vagy gőznyomás-kiegyenlítő, elvezető réteg. Anyaga kavicsolt, üvegfátyolbetétes bitumenes lemez.
Felületvédelem A vízszigetelések anyagát a nap UV sugárzásától meg kell védeni. Erre szolgál a gyöngykavics (d=5mm), a gömbölyűkavics (d=8-10 mm), illetve a kavicsterítés (d=16-35 mm), palazúzalék, járólap, illetve teraszburkolat.
Lapostetők vízelvezetése A lapostetőkről a vizet általában az épület belsejébe eső lefolyóvezetékbe vezetjük (lejtés, összefolyók). Általános szabályok: hideg tető-hideg vízelvezetés, meleg tető-meleg vízelvezetés, a lejtési síkok legnagyobb hossza max. 12 m. a lefolyók eldugulási veszélye miatt egy tetőn minimálisan két összefolyót célszerű elhelyezni.
Zöldtetők A zöldtetők lényege, hogy a hő és vízszigetelés fölé olyan anyagot helyeznek, mely a vizet sokáig megtartja, majd erre kerül a speciális termőföld, amely kis mértékben is elegendő a zöld növények számára.
Zöldtetők