Hazai primer energiaforrások jövőbeni kihasználásnak lehetőségei Fancsik Tamás Nádor Annamária, Püspöki Zoltán, Kovács Zsolt, Zilahi-Sebess László, Török Kálmán Versenyképes-e a magyar energetika a változó környezetben? Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban? Előadás és üléssorozat, Budapest, 2013. november 12.

Tartalom Célkitűzések és realitás: nemzetközi kitekintés Magyarország energetikai helyzetképe Nemzeti Energiastratégia Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv Példák a hazai készletekre és a reális jövőbeli kihasználási lehetőségekre: szén szénhidrogének geotermia Bányászati koncesszió: egy új korszak?

Célkitűzések és realitás Nemzetközi célkitűzések és háttere: Félelem a fosszilis nyersanyag készletek kimerülésétől, az egyenlőtlen földrajzi eloszlásból adódó ellátás-biztonsági kockázatok Klíma- és energiapolitika összekapcsolása: CO2 kibocsátás-mentes gazdaság jövőképe (megújulók részarányának növelése) Realitás: Az energiahordozó struktúra lényegesen nem változik globális szinten 2050-ig (sőt: szén részarányénak növekedése!) A földi átlaghőmérséklet emelkedés a növekvő antropogén CO2 kibocsátás hatására (IPCC előrejelzés) Globális primerenergia felhasználás 2050-ig (SHELL előrejelzés)

A komoly ÜHG csökkentési tervekkel rendelkező EU-ban is lassú a primer energiamix átrendeződése 2030-ra a megújuló részarány csupán megduplázódik és a fosszilis energiahordozók dominánsak maradnak (70%) Villamos-energia igény és energia-import függőség növekedése prognosztizálható Belső primer energiafogyasztás 2010, 1766 Mtoe Belső primer energiafogyasztás 2030, 1807 Mtoe Forrás: IEA

EU klíma- és energiapolitikája: 2020-ra 20%-os ÜHG kibocsátás csökkentés Magyarország: 1990-hez viszonyítva 33%-os ÜHG kibocsátás csökkenés EU viszonylatban alacsony CO2 kibocsátó ország vagyunk! → kedvező a hazai bányászat szempontjából

Magyarország energetikai helyzetképe Orosz import 20 billion m3/y Örökség: primer energiaellátás a Szovjetunióból érkező olcsó energiára épült → magas import kitettség (fosszilis energiahordozók 62%-a, földgáz 82%-a import) Európai piacokról 4,5 billion m3/y Teljes felhasználás: 12 billion m3/y Saját termelés: 1,8-2,0 billion m3/y 4,5 bn m3/yr 6,5 bn m3/yr 4,1 bn m3/yr Saját fosszilis energiakészletek korlátozott hasznosítása Elavult, alacsony hatásfokú, zömében szén- és gáztüzelésű erőműpark Rossz hőszigetelésű, pazarló energiafelhasználású épületek Lassan növekvő megújuló energiaforrás részesedés (2012 - 9,3%)

Nemzeti Energiastratégia 77 / 2011. (X.14.) OGY határozat „Atom – Szén – Zöld” forgatókönyv A biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció alkalmazása A hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása (tiszta szén és CCS technológiák) A hazai megújuló energiaforrás részesedésének növelése (NCST) Az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása Az európai energia infrastruktúrához való kapcsolódás

Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv Hazai ásványvagyon potenciál felmérése: Hazánk fosszilis energia-hordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. Intézkedések: Meg kell vizsgálni az állami részvétel lehetőségeit és mértékét a bányászat fejlesztésében. Bővíteni kell a bányászati koncessziók lehetőségét: folytatni és gyorsítani kell a koncessziós pályázatok kiírását. Elő kell segíteni a bányászati, illetve ipari meddőanyagok és másodlagos nyersanyagok hasznosítását.

A potenciál-becslések alapjai: a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudásbázisa, integrált értékeléseket megalapozó országos modellek, adatbázisok Szeizmikus medencemodell Medencealjzat Üledékes medencék Földtani rétegsor Szénhidrogénföldtani modell Medence süllyedéstörténet Földtani horizontok Előfordulások 9

A szénfelhasználás „dilemmája”: Energetika vs. Vegyipar Korszerű energetikai (erőműi) felhasználás bővítése Erőműhatásfok növelése Technológia Hatás-fok max. kapacitás Beruházási ktsg. Felár Porszéntüzelés - 550 Co 38% >1000 MW 1300 €/kW   Porszéntüzelés - 650 Co 44% 40% Porszéntüzelés - 720 Co 48% 100% Fluidágy (oxyfuel) 460 MW 1900-2300 €/kW ICGGT (szénelgázosítás + gázturbina) 60% 300 MW 3000 €/kW Kombinált energetikai és vegyipari széntechnológiák bevezetése NEDO (Japán) projekt elképzelés a Borsodi barnaszén elgázosítására vonatkozóan A Calamites Kft. folyamatmodellje a Mecseki feketekőszén korszerű hasznosítására

A hazai szénbányászat feltételeinek megteremtése Ami már megkezdődött… Ahol még sok a lehetőség… Nyilvántartások és meglevő adatbázisok korszerűsítése Bányanyitások elősegítése MFGI-MBFH Bányatervezések serkentése (Szakmai koordináció) Befektetői biztonság növelése (környezetvédelmi konszenzus) A hazai szénfelhasználás projektek rendszerbe illesztése (foglalkoztatás, ellátásbiztonság, régiófejlesztés, iparűzés) Statisztikák - kimutatások Alapadatok

Szénhidrogének Magyarországon Szénhidrogén lelőhelyek A kutatófúrások száma a privatizációt követően jelentősen lecsökkent Szénhidrogén részmedencék

Magyarország földtani- és kitermelhető konvencionális szénhidrogén vagyona (2012. jan. 1.) Forrás: MBFH Ásványvagyon nyilvántartás, 2012. január 1-i állapot 2011-ig feltárt földtani vagyon: 728 millió tonna (MBFH, 2012. jan. 1.) Reménybeli hagyományos földtani vagyon: 638 millió tonna (MFGI, 2012) Feltételezetten feltárható: 638x2/3(?)= 425 millió tonna Reménybeli kitermelhető: 425x1/2(?)= 212 millió tonna Gazdaságosan kitermelhető: 212x1/2(?)= 106 millió tonna A következő 20-30 évben gazdaságosan kitermelhető: 106x1/2(?)= kb. 50 millió tonna kőolaj egyenértékű (reménybeli) szénhidrogén 13

A jövő (?) - nem-konvencionális szénhidrogének A nem konvencionális szénhidrogén előfordulás nagy területre kiterjedő szénhidrogén felhalmozódást alkot, amely jellemzően nem áll hidrodinamikai hatások alatt (folyamatos kifejlődésű előfordulás). Az ilyen felhalmozódások egyedi eljárásokkal termelhetőek ki, a nyersanyag az értékesítést megelőzően jelentős feldolgozást igényelhet. 14 14

Nem-konvencionális földgázvagyon értékelése Kérdéses: SZÉNHIDROGÉN GENERÁLÓDÁS VAGYONBECSLÉS KITERMELHETŐSÉG Összesen: 4116,8 milliárd m3 földtani 2387,8 milliárd m3 kitermelhető földgázvagyon Nyilvántartott nem-konvencionális kőolaj: 419 millió tonna földtani, 25 millió tonna kitermelhető gázkondenzátum 15 15

Geotermia: valóban „nagyhatalom” vagyunk Európában? Kedvező földtani adottságok a Pannon medence kialakulása következtében (10-12 My) Földi hőáram: 100 mW/m2 Geotermikus gradiens: 45 °C/km A hőmérséklet a felszín alatt már 1500 m mélyen is 80-100 °C, 2500 m alatt pedig gyakran meghaladja a 120 °C-ot

…szabályozási környezet Jelenlegi hasznosítás Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII törvény: vízigények kielégítési sorrendje: ~1300 termálkút (>30 °C) 595 működő kút (2011) ivóvíz, közegegészségügy gyógyászati állatitatás természetvédelem gazdasági ENERGETIKAI egyéb többszörös adóztatás: bányajáradék ÉS vízkészlet járulék szennyvíz-bírság: balneológiai - magasabb határértékek 30-50 ° C 50-70 ° C 70-90 ° C 90 °C < kivett termálvíz (2011) 68,5 millió m3, 695,48 MWt/10 255TJ/év mezőgazdaság: 9,34 millió m3, 241,84 MWt /2800 TJ/év) fűtés: 6,76 millió m3, 132,97 MWt /1350 TJ/év) balneológia: 36,8 millió m3 265 MWt /5285 TJ/év) - 249 kút egyéb (ivóvíz!): 14,1 millió m3 47,37 MWt /650 TJ/év Nádor et al., 2013

A geotermia támogatás nélkül nem versenyképes Fő akadályok Pénzügyi ösztönzők Magas kezdeti költségek közvetlen támogatás kedvező kamatozású kölcsönök Földtani kockázat kockázati alapok, kockázat-biztosítás Hosszú megtérülés Magas beruházási költség beruházási támogatás, kedvező kamatozású kölcsönök Alacsony haszon zöldáram átvételi ár zöldhő átvételi ár adókedvezmények Beruházási környezet bizonytalansága gyorsan változó jogszabályi környezet hosszútávú garancia hiánya zöldáram és zöldhő átvételi árakra hosszútávú garancia hiánya kitermelési jogokra (- koncesszió 35 év) olcsó fosszilis energiahordozó árak

Bányászati koncesszió – kiszámítható környezet a kutatás-kitermelésre: szénhidrogének, geotermikus energia (-2500 m), szénhez kötött metán, szén, ércek (bauxit és ritkaföldfémek is) 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 103/2011 (VI.29.) Korm. Rendelet az érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatokról Szénhidrogének Első pályázati felhívások beadási határideje: 2013. november 15. Geotermia Szegedi-medence Battonya-Pusztaföldvár Nagylengyel-Nyugat Újléta Okány Becsehely Dráva Debrecen Derecske Dévaványa Karcag Mecsek-Ny Zala Monor Tisza Békéscsaba Zalalövő Szilvágy Körmend Gödöllő Jászberény Nagykanizsa Ferencszállás Kecskemét Gádoros Battonya Sarkad Szolnok Ráckeve

Az MFGI szakmai közreműködőként részt vesz a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által biztosított geofizikai adatszolgáltatásban, figyelembe véve az adatok megismerhetőségét korlátozó mindenkori üzleti érdekeket is.

Összefoglalás Az integrált klíma- és energiapolitikai célkitűzések ellenére az energiahordozó struktúra lényegesen nem változik globális szinten 2050-ig: a fosszilis energiahordozók uralkodóak maradnak az energiamixben. Hazánk európai szinten alacsony CO2 kibocsátású ország, fosszilis energia-hordozókban nem szegény (szén- és lignit, nem-konvencionális szénhidrogének). Ezek, valamint a geotermikus potenciál növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és csökkentheti import függőségünket (Energia Stratégia). A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet az Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervben számszerűsítette a készleteket, elemezte a reális kitermelés földtani lehetőségeit. A beinduló bányászati koncessziók kiszámítható környezetet teremtenek a stratégiai nyersanyagok kutatására, kitermelésére.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!