A bányászat iparági környezete

Az előadások a következő témára: "A bányászat iparági környezete"— Előadás másolata:

1 A bányászat iparági környezete
Horváth Zoltán Főosztályvezető, Energiagazdálkodási Főosztály Budapest, március 19.

2 Tartalom Energiaügyért Felelős Államtitkárság feladatai
Nyersanyagbányászat Magyarországon Nemzetközi nyersanyagár alakulás A bányászat költségvetési kapcsolata A bányászat gazdaságossága Nem konvencionális szénhidrogének Koncesszió

3 Energiaügyért Felelős Államtitkárság feladatai
Az Államtitkárság gondoskodik: a fenntartható energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtéséről, a fenntartható energiaellátásról, az energiaellátás biztonságáról, az ásványvagyon nemzetgazdasági érdekeket szolgáló hasznosításával, a fenntartható energiaellátással és az energia-ellátásbiztonsággal, a behozott kőolaj es kőolajtermékek biztonsági készletezésével, az atomenergia békés célú alkalmazásával kapcsolatos állami feladatok ellátásáról. Miniszter Fejlesztés- és klímapolitikáért valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Energiaügyért felelős államtitkár Energetikáért felelős helyettes államtitkár Energiagazdálkodási Főosztály Energiaszabályozási Főosztály Stratégia és Energiapolitikai Főosztály Atomenergetikai Főosztály Magyar Bányászati és Földtani Hivatal tevékenységének irányítása Országos Atomenergia Hivatal tevékenységének szakmai felügyelete Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tevékenységének irányítása Nukleáris Energia Kormánybizottság titkársági feladatai

4 A magyar széntermelés a 60-as évek közepére érte el csúcsát 30 millió tonna feletti éves kitermeléssel A feketeszénből a 70-es évektől kezdve egyre kevesebbet termeltünk, a 2000-res évek közepétől kezdve megszűnt a hazai termelése A barnaszén évtizedekig a legnagyobb mennyiségben bányászott szén volt, de a korábbi 20 millió tonna feletti rekordkitermelés napjainkra 1 millió tonna alá csökkent A lignit kitermelése az elmúlt évtizedekben emelkedő tendenciát mutat, ebből közel 9 millió tonnát termelünk napjainkban külfejtéses bányászattal

5 A bauxitbányászat Magyarországon a 70-es évek közepétől a 80-as évek végéig élte virágkorát, ekkor jellemző volt a 3 millió tonnás éves kitermelés Az uránérc bányászatot a 60-as, 70-es és a 80-as években kb. 500 ezer tonnás kitermelés jellemezte A rendszerváltáskor hanyatlásnak indult a bányászat, mára gyakorlatilag megszűnt a bauxit és az uránérc bányászata

6 A szénhidrogének hazai kitermelése a 70-es évek végére és a 80-as években érte el csúcspontját, ekkor földgázból 6-7 millió tonna, míg kőolajból 2 millió tonna körüli termelés volt a jellemző A 90-es évek közepétől a szénhidrogének termelése meredeken zuhant A tendencia az elmúlt években is folytatódott

7 Nemzetközi nyersanyagár alakulás
A nyersanyagárak 90-es évekbeli stabilitását 2005 táján gyors áremelkedés követte A 2008-as válságot követő gyors korrekció ideiglenesnek bizonyult A réz ára es csúcsa után fokozatosan, míg a kőolaj ára 2014-ben drasztikusan esni kezdett

8 A nemzetközi világválság után a nemzetközi szénárak ollója kinyílt, és elkülönültek a kontinensek árai. Az amerikai szén alacsony ára a palagáz forradalomnak tudható be. 2011-óta különböző mértékű, de folyamatos az árcsökkenés

9 BEVÉTELEK Mrd Ft Mrd Ft A bányajáradék bevételének 96,5%-a a szénhidrogén kitermeléséből származik. A koncessziós eljárásokból 2014 óta származik bevétel.

10 KIADÁSOK Bányakárelhárítás
MFt KIADÁSOK Bányakárelhárítás A finanszírozás forrása a központi költségvetés. A támogatás forrása a szénipari szerkezetátalakítási díj (2014-ig 0,17 Ft/kWh, jelenleg 0,21 Ft/kWh). A tervezett támogatás maximuma 42,3 milliárd Ft. Recsk I. környezetvédelmi kárelhárítási programjának keretösszege 17 Mrd Ft MFt tény terv

11 TOVÁBBI KÖLTSÉGVETÉSI IGÉNYEK
Karolina külfejtés rekultivációja Meddő CH kutak kezelése Kötelezettek: Pannon Hőerőmű Zrt., társfinanszírozó a Magyar Állam a Bányavagyon-hasznosító NKft-n (BVH NKft.) keresztül. Jogszabályi kötelezés: 2027-ig évente a kötelezettségek 1/13-ának tájrendezése. Kötelezettek: BVH NKft. és MOL Nyrt. BVH NKft. finanszírozási kötelezettsége BVH NKft. tájrendezési kötelezettsége Mrd Ft Mrd Ft A BVH NKft. éves finanszírozása max. 0,5 Mrd Ft-ot tartalmaz. További évi több mint 1,0 Mrd Ft költségnek nincs jelenleg fedezete.

12 A bányászat gazdaságossága
Földtani adottságok Gazdasági, piaci folyamatok, áralakulás Műszaki és bányászati technológiák Szabályozási környezet, társadalmi felelősségvállalás Piaci elhelyezhetőség Hosszú távú nyersanyag áralakulás Reálisan kitermelhető vagyon Méret-hatékonyság Korszerű, környezetbarát technológiák Versenyképesség Fenntarthatóság Megvalósíthatóság A bányászati tevékenység megvalósíthatóságát a műszaki és a természeti kockázati elemek együttesen határozzák meg, ezek függvényében becsülhető meg a reálisan kitermelhető vagyon. További fontos szempont a gazdaságosság kérdése, amit a már korábban említett természeti és műszaki feltételek mellett a gazdasági, a piaci és a társadalmi folyamatok, valamint a bányászati technológiák és a szénfelhasználás céljai határoznak meg. A gazdasági, piaci és társadalmi folyamatok a szénbányászat esetében rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. A szén kitermelésének fajlagos költségét sok tényező befolyásolja (kitermelés módja, milyen mélyen és egybefüggően helyezkedik el a nyersanyag, a kitermelés mennyire gépesített stb.), így általános összeg nem adható meg, mértéke bányánkét jelentősen eltérhet. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet becslései alapján a hazai mélyművelésű szénbányából kitermelt szén ára átlagosan 4,3 €/GJ1 (fűtőanyag költsége 38,7 €/MWh), míg a hazai külfejtéses lignit ára 1,5-2,0 €/GJ2-re tehető (így a fűtőanyag költség 18 €/MWh). A gazdaságos működés, illetve a beruházások megtérülése érdekében a Kormány a mélyművelési bányák esetében 0%-os a bányajáradékot állapított meg. A beruházás megtérülése, illetve a gazdaságos működés csak akkor lehetséges, ha a bánya az ismert gépesített módszerekre alapozott, nagy kapacitású, évi legalább egymillió tonnás széntermelésre alkalmas. A szén kitermelésének jövőbeli fejlődésének egyik új iránya lehet a tisztaszén technológia (magában foglalja a földalatti szénelgázosítás, azaz az UCG technológiát is), amely alacsony- vagy zéró széndioxid kibocsátású - alacsony környezeti terhelésű - energetikai, illetve vegyipari szén- és lignithasznosítást eredményezhet. Az eljárás környezetkímélő, megtérülése a jelenlegi technikai szinten kétséges. Az UCG folyamat lehetővé teszi egyrészt az energia kivonását és kitermelését a mélyen fekvő hazai szénkészletekből, másrészt a szén helyben történő átalakítását szintézisgázzá. A mélyen fekvő hazai szénkészletek egy részének hagyományos bányászattal való művelésének alternatíváját jelentheti a korszerű UCG technológia akár ott is, ahol a földtani viszonyok miatt a hagyományos bányászat gazdaságosan nem végezhető. A kitermelt szén az erőművi felhasználás mellett a vegyipar is alkalmazhatja. A kitermelt szén lakossági felhasználása nem támogatandó, mivel csak 20-30% kerülhet a lakossághoz, a maradék szén alapvetően por formában, kizárólag erőművi hasznosításra alkalmas. További probléma a lakossági szénfelhasználásnál, hogy számukra nem áll rendelkezésre a megfelelő környezetkímélő technológia, ezért a szén égetése során növekszik a CO2 kibocsátás, továbbá egyéb, légszennyező anyagok kerülnek a levegőbe (szállópor koncentrációjának növekedése). Ft/GJ Ft/GJ

13 Energetikai szenek önköltségeinek - és azok összetevőinek - alakulása 2009-2012 között
60 USD/t (Márkush.)

14 Nem konvencionális szénhidrogén (földtani vagyon)
Az elmúlt félév kőolaj ár alakulása negatív hatást gyakorolt a nem konvencionális kitermelésre Az Európai Unió nagyságrendekkel lemaradt az USA palagáz és palaolaj termelése mögött Nagy-Britannia, Lengyelország támogató, korlátozott sikerekkel A hazai nem konvencionális kitermelés a teljes szénhidrogén kitermelésnek csupán 0,8%-át adja (kőolaj: 0,0003%, földgáz 0,1%) Magyarország jelenleg kb. 930 milliárd m3 megkutatott nem-konvencionális földtani földgázvagyonnal rendelkezik, ebből – becslések szerint – a jelenleg technológiai szint mellett ténylegesen 123 milliárd m3 termelhető ki. A nem-konvencionális földgáz kitermelése a legmodernebb repesztéses technológiák és azokhoz kapcsolódó szervizek alkalmazását követelik meg, amelyek igen költségesek. Ezen kitermelési technológiák lényeges jellemzője, hogy folyamatos és intenzív mezőfejlesztést valamint kútberuházást igényelnek, mivel egy kút átlagosan csak 5-7 évig képes megfelelő kapacitással termelni, így a megcélzott kapacitás fenntartása érdekében egyrészt egyszerre sok kutat kell üzemben tartani, másrészt folyamatosan újakat kell létesíteni. A létesítési és üzemeltetési költségek mindvégig magas szintet mutatnak, amely ellentétes a hagyományos technológiák alkalmazásakor tapasztaltakkal, ahol a kitermelési költségek túlnyomó része a beruházás elején jelentkezik. A kitermelési technológiák és a megtérülési idő különbözősége ellenére a hatályos jogszabályok nem tesznek különbséget a hagyományos és a nem-konvencionális szénhidrogének között a bányajáradék tekintetében, ezért a nem-konvencionális szénhidrogén kitermelése nem gazdaságos. További kormányzati intézkedések szükségesek a nem konvencionális kitermelés gazdaságossá tételére annak érdekében, hogy a hazai kitermelés növekedése hozzájáruljon az ország ellátásbiztonságának fokozásához. Forrás: MBFH

15 Koncesszió

16 A koncessziós eljárás folyamata
Pályázati felhívás Koncessziós szerződések megkötése A pályázatok értékelése Adatszolgáltatás (data room, Q&A) Min.90 nap Koncessziós társaság létrehozása Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok Tender dokumentumok előkészítése Pályázati felhívás Terület kijelölés Vizsgálatok lezárása ~ hónap ~ 2 hónap Beadási határidő Eredményhirdetés Max. 90 nap Szerződéses tárgyalások Eredményhirdetés nap Max. 90 nap

17 Bányászati koncesszió – első és második kör
Tenderen győztes társaságok: Vermilion Exploration B.V. (Battonya-Pusztaföldvár dél, Ebes), MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Szegedi-medence nyugat, Okány kelet), CEGE Közép-európai Geotermikus Energia Termelő Zrt. (Jászberény), O&GD Central Kft. (Nádudvar, Újléta), HHE GROUP Kft. (Nagylengyel), EU-FIRE EGS Hungary Kft. (Battonya)

18 Elsőkörös bányászati koncesszió (2013)
Szénhidrogén területen kettő, a geotermiában egy pályázat bizonyult érvényesnek és eredményesnek. Minden ajánlat növelt koncessziós díjat tartalmazott. A mindenkori bányajáradék felett került egy fizetendő többlet bányajáradék kulcs meghatározásra. 35 év  Geotermikus területek* (km2) Koncessziós díj legkisebb nettó összege (Ft) Bányajáradék mértéke (%) Pályázók Nyertes pályázó Nyertes pályázó vállalt nettó koncessziós díja (Ft) 1. Jászberény (395) J + 3% CEGE Közép-Európai Geotermikus Energia Termelő Zrt. JÁSZ-PLASZTIK Kft. 2. Ferencszállás (100)  - 3. Kecskemét (525) 20 év  Szénhidrogén területek (km2) Nyertes pályázó vállalt nettó díja (Ft) Battonya-Pusztaföldvár É (390) J + 6,9% MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.  ** VERMILION EXPLORATION B.V. Battonya-Pusztaföldvár D (470) J + 6,8%   Szegedi-medence DK (280) J + 10% 4- Szegedi-medence NY (350) J + 7% *: Geotermikus területekre koncessziós pályázatra csak a 2500m alatti fúrás esetén van szükség. **:Battonya-Pusztaföldvár Észak területen a MOL került nyertesként kihirdetésre, de elállt a szerződéskötéstől, így a koncessziós pályázat nem volt eredményes.

19 Második körös bányászati koncesszió (2014)
35 év  Geotermikus területek* (km2) Koncessziós díj legkisebb összege (Ft) Legkisebb bányajáradék Nyertes pályázó 1. Battonya-Pusztaföldvár (360)     2 % EU-FIRE EGS Hungary Kft. 20 év  Szénhidrogén területek (km2) Legkisebb nettó összege (Ft) Ebes (830) 19 % Vermilion Exploration B.V. 2. Nádudvar (805) O&GD Central Kft. 3. Nagylengyel-Nyugat (910) HHE GROUP Kft. 4. Okány-Kelet (400) MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 5. Okány-Nyugat (485) 6. Újléta (880) Okány-Nyugat kivételével minden területre érkezett ajánlat, növekvő befektetői diverzifikáció A szerződés minden nyertesnek minősített pályázóval megkötésre került A 3. körös kiírások elkészültek, előreláthatólag április végén, május elején jelennek meg az Európai Unió hivatalos honlapján ( A kiírások a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ( valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ( oldalain is megtekinthetők

20 Fő pályázati feltételek
Jogi feltételek: A jelentkező hazai vagy külföldi természetes személy vagy átlátható szervezet lehet. A koncesszió időtartama CH esetében legfeljebb 20 év, míg geotermia és szén tekintetében 35 év lehet, mely egyszer meghosszabbítható A koncessziós szerződés nem mentesít a hatósági engedély megszerzése alól A szénhidrogén területek pénzügyi feltételei: Minimális koncessziós díj Átlagosan 300 millió forint + áfa Minimális bányajáradék 19% Pályázati biztosíték 50 millió forint + áfa Részvételi díj 10 millió forint + áfa A részletes pályázati dokumentáció ára forint + áfa A szén és geotermikus projektek kedvezőbb pénzügyi feltételek mellett kerülnek kiírásra

21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

22 Második körös bányászati koncesszió (2014)
35 év  Geotermikus területek* (km2) Koncessziós díj legkisebb összege (Ft) Legkisebb bányajáradék Nyertes pályázó Nyertes pályázó által vállal bányajáradék Nyertes pályázó által vállalt koncessziós díj (nettó) 1. Battonya (360)     2 % EU-FIRE EGS Hungary Kft. 2,1% 20 év  Szénhidrogén területek (km2) Legkisebb nettó összege (Ft) Ebes (830) 19 % Vermilion Exploration B.V. 20,1% 2. Nádudvar (805) O&GD Central Kft. 22% 3. Nagylengyel-Nyugat (910) HHE GROUP Kft. 19% 4. Okány-Kelet (400) MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 21% 5. Okány-Nyugat (485) 6. Újléta (880) Okány-Nyugat kivételével minden területre érkezett ajánlat, növekvő befektetői diverzifikáció A szerződés minden nyertesnek minősített pályázóval megkötésre került A 3. körös kiírások elkészültek, előreláthatólag április végén, május elején jelennek meg az Európai Unió hivatalos honlapján ( A kiírások a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ( valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ( oldalain is megtekinthetők