Turizmus gazdaságtan 5..

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A helyi termékek szerepe a gazdaságfejlesztésben TAPASZTALATOK, PÉLDÁK, A FEJLŐDÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI.
Advertisements

Turizmus gazdaságtan 12..
Magyar ipari parkok kialakításának és működtetésének tapasztalatai Tóth János vezető főtanácsos Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Üzleti Környezet.
This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF. airLED Repülőtéri Hotelek és a Turizmus fejlesztésének lehetőségei.
Turizmuspolitika Turizmus irányítási eszközei: Turizmuspolitika
Turizmus gazdaságtan 2..
A turizmus rendszer környezete
Vargáné Gálicz Ivett PhD hallgató Szent István Egyetem
Az indiai gazdaság kilátásai a 21. század elején
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Turizmus gazdaságtan 11.. Árak a turizmusban Ár Pénzben kifejezett csereérték és fizetési feltételek összessége Árérzékenység Az ár 1%-os változása hány.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
A három pólusú világgazdaság kialakulása és a világkereskedelem
Regionális gazdaságtan 4.
A gazdasági fejlettség mutatói
Szálláshelyi vendéglátás
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
A turizmus gazdasági hatásai
Urbanizáció a fejlődő országokban
A külső környezet elemzése
AZ EMBERISÉG ÉLELMEZÉSI HELYZETE
Településmarketing Értékaudit.
Dr. Csapó János Egyetemi tanársegéd PTE-TTK-FI Turizmus Tanszék
A nemzeti számlák rendszere
III. A logisztika jövője
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
A turizmus hatásai 2. Az ifo környezet hatásai
Városi turizmus. Város A turista szemében a város szabadidős termék, amelyet arra használ fel, hogy élményei, tapasztalatai bővüljenek. Így - marketingszempontú.
HÚZ-E AZ ÁGAZAT? A MAGYAR TURIZMUS VERSENYKÉPESSÉGE
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
Globális problémák.
Az üzleti vállalkozás kialakulása, fogalma, a vállalkozás környezete
A Duna-régió fejlesztése Dávid János. Vízlépcsők a Dunán.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Miért pont Magyarország? avagy Hogyan szerezzünk külföldi befektetőt?
Turizmus gazdaságtan 4.. Szálláshely-statisztikai megfigyelések Előny Helyettesítheti a határstatisztikai megfigyeléseket (részben) Legtöbb országban.
Turizmus gazdaságtan 3..
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Transznacionális és multinacionális vállalatok
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
Környezetvédelmi normáknak megfelelő urbanizáció Készítették: Cseh Edina Deé Kinga Nagy Csilla Kiss Edith Felkészítő tanár: Mihályfalvi Katalin.
Menedzsment alapjai V.előadás
Foglalkoztatás-politika
Nemzetközi kereskedelem
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Civil Európa – civilek Európában
Menni vagy maradni – mit tanácsol a modern közgazdaságtan? Varga Attila PTE KTK KRTI Teret adó miliő? Pécs, november 25.
DESZTINÁCIÓK TURISZTIKAI TELJESÍTMÉNYÉNEK TELEPÜLÉS-SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Dr. Szalók Csilla „TDM Workshop”
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
A PIAC.
A fenntartható társadalom előtt álló feladatok Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Dr. Ágoston Csaba PhD Elnökségi tag.
HELYI TURIZMUSFEJLESZTÉS „Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” TÁMOP D-15/1/KONV ) A turizmus.
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
Trendek és folyamatok az indiai gazdaságban a statisztikák tükrében Székely-Doby András, PhD. tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
A külső környezet elemzése
Az életszínvonal és a kereskedelem kapcsolata
Az éhezés.
Európai Uniós ismeretek
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor.
GLOBÁLIS CÉLOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT Global Goals.
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Előadás másolata:

Turizmus gazdaságtan 5.

Gazdasági fejlődés és turizmus Helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi szinten Gazdasági növekedés Minőségi, szerkezeti javulás

Gazdasági fejlődés és turizmus 2. Turizmus katalizátor szerepe Igényelt erőforrások Multiplikátor hatás Népességmegtartó szerep Munkahelyteremtés, szociális kiadások csökkenése Életszínvonaljavítás

Gazdasági fejlődés és turizmus 3. Fejlődést meghatározó tényezők GDP/fő Vagyon és jövedelem megoszlása Munkanélküliség mértéke, jellemzői A belföldi piac mérete A helyi ipar fejlettsége Ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások aránya Külföldi tulajdon aránya

Turisztikai fejlesztés kritériumai Országos vagy nemzetközi jelentőségű vonzerő (versenyképesség) Infrastrukturális ellátottság Megközelíthetőség Biztonság Turizmussal kapcsolatos attitűdök

Versenyképességet meghatározó tényezők A nyújtott szolgáltatások diverzitása, minősége és árszínvonala A turizmus fejlesztéséért felelős szakmai szervezet kompetenciája Marketingtevékenység A desztináció földrajzi elhelyezkedése (a főbb küldő országok szempontjából) A turisztikai/pénzügyi befektetések jellege és eredete

Turizmus és gazdasági fejlődés Gazdasági szakasz Turizmus jellemzői Hagyományos társadalom Hagyományos szokások Földtulajdonos arisztokrácia Mezőgazdasági többség Nagyon alacsony jövedelem/fő Fejletlen országok Nincs turizmus, kivéve helyenként VFR Afrika nagy része D-K-Ázsia nagy része

Turizmus és gazdasági fejlődés Gazdasági szakasz Turizmus jellemzői Fellendülés előtti szakasz A rendszeren kívülről származó innováció A változás kívánatosságának felismerése Belföldi turizmus fokozatos növekedése (főleg VFR) D- és Közép-Amerika Közel-Kelet Ázsia, Afrika

Turizmus és gazdasági fejlődés Gazdasági szakasz Turizmus jellemzői Fellendülés Változó termelési módszerek és gazdasági struktúra Az ipar & a szolgáltatások szerepe nő Beutazó turizmus mint devizaszerző ágazat támogatása Közel-Kelet D- és Közép-Amerika

Turizmus és gazdasági fejlődés Gazdasági szakasz Turizmus jellemzői Érettséghez vezető szakasz Folytatódik az iparosodás Nehézipart felváltják a diverzifikált, fejlett termékek Már nemzetközi turizmus is Beutazó turizmus mint devizaszerző ágazat támogatása Közel-Kelet Mexikó, D-Amerika

Turizmus és gazdasági fejlődés Gazdasági szakasz Turizmus jellemzői Magas szintű tömeg-fogyasztás Fejlett gazdaság, nagy mennyiségű fogyasztói termék és szolgáltatás, Hangsúly áttevődik a kulturális igények kielégítésére Nemzetközi és belföldi turizmus fő fogadó- és küldőterületei Észak-Amerika Európa nagy része Japán, Ausztrália, Új-Zéland

A turizmus gazdasági hatásai A küldő- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változások Társadalmi-kulturális és környezeti hatások pénzben kifejezett haszna és költsége?

A turizmus gazdasági hatásai A hatásokat élvezők, illetve elszenvedők Turizmusban érdekelt lakosság és vállalkozások Turizmusban nem érdekelt lakosság és vállalkozások Költség-vetés, önkor-mányzat Turisták Kedvező hatások Kedvezőtlen hatások

Kedvező hatások Munkahelyteremtés Multiplikátor hatások Infrastruktúra fejlesztése Árfelhajtó szerep (pl. telekárak) Import növekedése (pl. fejlett technológia) GDP/GNP növekedése (kiegészítő) Jövedelemforrás Regionális fejlődés, egyenlőtlenségek csökkentése Gazdasági szerkezet változása

Kedvező hatások 2. Hagyományos tevékenységek támogatása Devizabevételek növekedése Adóbevételek növekedése Külső források bevonása Szolgáltatásbővülés Vállalkozói kedv növekedése

Kedvezőtlen hatások Szezonális foglalkoztatás, fluktuáció Migráció Infláció Árfelhajtó szerep (pl. élelmiszerek) Import növekedése (pl. hazait felváltó termékek) Erőltetett fejlődés Gazdasági függőség kialakulása Regionális egyenlőtlenségek növekedése Gazdasági szerkezet változása

Kedvezőtlen hatások 2. Hagyományos tevékenységek eltűnése Káros hatások felszámolásának költségei Infrastruktúra túltelítődése Növekvő kormányzati kiadások Jövedelem- (és munkaerő) kiáramlás "Fekete forgalom" fennmaradása/növekedése

A turizmus fizikai környezete Természeti környezet Élettelen természeti erőforrások Élővilág Tájképi forma Épített környezet Ember által mesterségesen telepített, épített környezet

A turizmus fizikai hatásai Közvetett Közvetlen Visszafordítható Visszafordíthatatlan Pozitív Negatív Globális Globális felmelegedés Ózonpajzs elvékonyodása Lokális Vízszennyezés Zsúfoltság

A turizmus hatásai a természeti környezetre 1. A. Hatások a flórára és faunára + - Nemzeti parkok/rezervátumok kialakítása * (*) Kiegészítő források a megőrzésre Vadászat, halászat Védett növények gyűjtése Növényzet összetételének változása

A turizmus hatásai a természeti környezetre 2. B. Szennyezések + - Kommunális szemét kezelése * Szennyvíz Eutrofizáció Zajszennyezés Légszennyezés

A turizmus hatásai a természeti környezetre 3. C. Erózió + - Hegyoldal/partmenti beépítések * Tűzveszély Talajtömörítés Talajcsuszamlások Természetes domborzat megváltozása

A turizmus hatásai az épített környezetre 1. A. Vizuális hatások + - Beépített területek növekedése * Új építészeti stílusok Emberek és csomagjaik Kültéri reklámok, táblák Fokozott használat hatásai

A turizmus hatásai az épített környezetre 2. B. Városiasodás + - Földterületek elsődleges hasznosításból való kivonása * Hidrológiai és egyéb természeti rendszerek változása Elhagyott épületek újbóli hasznosítása Hagyományos építkezés megőrzése

A turizmus hatásai az épített környezetre 3. C. Infrastruktúra + - Úthálózat, vasútvonalak * Autó/buszparkolók Kommunikációs szolgáltatások Kommunális szemét elhelyezés Környezeti menedzsment programok

Turisztikai mérleg Mérleg Turisztikai bevételek és kiadások egyenlege Jelentős többlettel záró országok Fogadóterületek  javítja az ország fizetési mérlegét Jelentős hiánnyal záró országok Küldőterületek  rontja az ország fizetési mérlegét

A turizmus átfogó mérlege 1. Tartozások Követelések Kereskedelmi mérleg Hazaiak által külföldön vásárolt árucikkek Turizmus által indukált áruimport Külföldi látogatók által vásárolt árucikkek Turizmus által indukált áruexport

A turizmus átfogó mérlege 2. Tartozások Követelések Szolgáltatások mérlege Hazaiak által külföldön vásárolt szolgáltatások Turizmus által indukált szolgáltatás-import Külföldiek által vásárolt szolgáltatások Turizmus által indukált szolgáltatás-export

A turizmus átfogó mérlege 3. Tartozások Követelések Jövedelmek és átutalások mérlege Turizmusban foglalkoztatott külföldiek jövedelmének hazautalása Külföldi befektetések profitjának repatriálása Osztalék-fizetés Nyeremények hazautalása Külföldön turizmusban foglalkoztatott hazaiak jövedelmének hazautalása Külföldön történt befektetések profitjának repatriálása Külföldről kapott osztalék

A turizmus átfogó mérlege 4. Tartozások Követelések Tőkemérleg Külföldről kapott hitelek törlesztése Külföldnek nyújtott hitelek törlesztése

Sematikus költési struktúra Turista Turisztikai szolgáltató Végső haszonélvező Szállás Bérek Alkalmazottak Vendéglátás Adók Költségvetés Közlekedés Jutalékok Bank, biztosító Ruházat Bérleti díj Építőipar Szuvenír Biztosítás Tanácsadók Fotóeszközök Nyersanyag Kereskedelem Programok Marketing Közüzemek Egyéb Osztalék Befektetők