Minőségbiztosítási ismeretek
Minőségbiztosítási ismeretek Fontosabb alapfogalmak a minőségbiztosítási ismeretek témakörben 1. A minőség köznyelvi és szakmai fogalma Köznyelvi értelemben: az igény vagy a cél kielégítésének mértéke. Napjainkban szokásos „megfelelőség” értelemben is használni. Szakmai értelemben: Az egység (termék, szolgáltatás) azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket elégítsen ki. Érdekesség Tovább
Minőségbiztosítási ismeretek A minőség fogalmának a története (Érdekesség) I. Fogalma folyamatosan változott. Négy fázis: 1. Ártatlanság kora: A profit fontosabb, mint a vevő kívánsága. Csak teljesítmény mutatókat ismernek. A termelési folyamatban sok a selejt. A dolgozó a hibás. A terméket rásózzák a vevőre (Ez van, ezt kell szeretni.) 2. Az eszmélés időszaka: A vezetés felismeri, hogy a minőség pénzbe kerül. Minőség-biztosítási politika kezdete Keresik a vevők véleményét, kezdeményezik megelégedettségük mérését. Tervező-gyártó teamek megalakulása. Érdekesség Vissza
Minőségbiztosítási ismeretek A minőség fogalmának a története (Érdekesség) II. 3. Elkötelezettség kora: Felismerik, hogy a minőség gazdasági szükségszerűség, erőforrások kellenek. Minőségbiztosítási rendszert megvalósítják és ellenőrzik. A minőségért külön vezetők a felelősek. A vevők véleményét kutatják, elemzik. Munkások bevonása, nyereségmegosztás, továbbképzés és ellenőrzése. A munkaerő vándorlás már veszteségnek számít. 4. Világszínvonala elérése: A minőségi szemlélet mindenek felett. Célra orientált gyárak és szervezetek. Minden munkatárs felelős a minőségért. Folyamatos tökéletesítés. A menedzser tanácsadó és nem főnök. Vissza Tovább
Minőségbiztosítási ismeretek 2. A minőségirányítás és a minőségbiztosítás fogalma Minőségirányítás: a vállalati felső vezetés által szervezett és tervezett, erőforrásokkal támogatott, a vevők megelégedettségét célzó minőségirányítási rendszer stratégiai kialakítása és működtetése. Minőségbiztosítás: A minőségbiztosítás alatt általában a minőség irányítási rendszeren belül alkalmazott tervezett és módszeres tevékenységet értik, amelynek célja a bizalomkeltés mind a vezetőségben, mind pedig a vevőkben a minőségkövetelmények teljesítését illetően. Tovább
Minőségbiztosítási ismeretek 3. A minőségirányítás és a minőségbiztosítás fogalmai, rendszerelemei I. Termék: tevékenységek és folyamatok eredménye. Szolgáltatás: A szállító és a vevő közötti érintkezési területen végzett tevékenységek és a szállító belső tevékenysége által nyújtott eredmény, amely a vevők igényeinek kielégítését szolgálja. Minőségi követelmények: Az egység megvalósítható és ellenőrizhető jellemzőire vonatkozó igények kifejezése vagy megjelenítése mennyiségileg meghatározott követelmények összességével. Társadalmi követelmények: Olyan követelmények. amelyeket törvények, jogszabályok írnak elő és egyéb megfontolásokból adódnak. Tovább
Minőségbiztosítási ismeretek 3. A minőségirányítás és a minőségbiztosítás fogalmai, rendszerelemei II. Vevő: Akinek a szállító a terméket valamilyen fizetés ellenében rendelkezésre bocsátja. Megkülönböztetünk belső és külső vevőt. Külső vevő: a végső vásárló, aki megveszi a terméket. Az alvállalkozó. A szállító. Belső vevő: Egy vállalaton belül a részegység szerelő üzem az alkatrészgyártónak a belső vevője, azaz a folyamaton belül minden egyes részfolyamat az előző részfolyamat vevője. Megbízhatóság: A használhatóság és az azt befolyásoló tényezők, így hibamentesség, karbantarthatóság, és a karbantartási igény leírására használt gyűjtőfogalom. Hiba: A tervezett követelmény nem teljesülése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos követelményeket is. Minősített: Az egység, ha igazolást nyert; hogy képes az előírt követelmények kielégítésére. Tovább
Minőségbiztosítási ismeretek 4. A minőségügyi rendszerre vonatkozó fogalmak I. Minőségpolitika: A szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetés által hivatalosan kinyilvánított általános szándékai és irányvonala. Minőségirányítás: Az általános irányítási feladatköröknek minden olyan tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minősége vonatkozó célkitűzéseket és feladatköröket, valamint a minőségügyi rendszeren belül megvalósítja azokat olyan eszközökkel, mint a minőségügyi tervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés. Minőségügyi tervezés: Olyan tevékenységek; amelyek meghatározzák a célkitűzéseket és a minőségi követelményeket, valamint a minőségügyi rendszer elemeinek alkalmazási követelményeit. Tovább
Minőségbiztosítási ismeretek 4. A minőségügyi rendszerre vonatkozó fogalmak II. Minőségszabályozás: Operatív módszerek és tevékenységek, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. Minőségbiztosítás: A minőségügyi rendszerben alkalmazott és szükség esetén igazolt minden tervezett és módszeres tevékenység, amely megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy az egység teljesíti a minőségi követelményeket. Minőségügyi rendszer: A minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, eljárások, folyamatok és erőforrások. Teljes körű minőségirányítás: A szervezet olyan irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a minőség áll, és amely összes tagjának részvételén alapszik és azt célozza, hogy a vevő megelégedettsége révén hosszú távon sikert érjen el és hasznára legyen a szervezet minden tagjának és a társadalomnak. Tovább
Minőségbiztosítási ismeretek MSZ = MAGYAR SZABVÁNY A minőség mindazon a használhatóság, esztétikum, megbízhatóság, élettartam stb. körébe tartozó tulajdonságok összessége, amelyek a terméket v. szolgáltatást a támasztott követelmények, szükségletek, igények kielégítésére alkalmassá teszik. ISO Görög „isos” szóból származik, ami egyenlőt, egyformát jelent. Tovább
Minőségbiztosítási ismeretek Benchmarking A vállaltvezetésnek az a szemlélete és módszere, amelyek során az adott szakmában, ágazatban, ill. adott feladat, probléma megoldásában sikeresnek számító cég által kifejlesztett problémamegoldást igyekeznek átvenni, alkalmazni. TQM A TQM (Total Quality Management = teljes körű minőségirányítás), olyan vezetési módszer, filozófia és vállalati gyakorlat, amely a szervezet céljainak érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat. Vége
Készítette: Cserti Ildikó Köszönöm a figyelmet! Készítette: Cserti Ildikó